Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
25-én, az utolsó Győr—Komárom közti területeiken április 10, egyéb (helyeken áprilisi 10. körül szokott bekövetkezni. Az uralkodó szélirány általában Ny-i, ÉNy-i, melyek gyakorisága kb. 20 %. Legkevésbé szokott előfordulni az ÉK-i szél, a szélcsend gyakorisága 9 %. DRK. 8. terület öntözéséinek ismertetése: 1. Gyömölcs-azőlő öntözés Nagyszentiván és Esztergom vidékén. Részben a Mosoni-Dunából, r észiben, a Dunából történő vízkivétellel rendelkező esőszerű öntözések. Az arra alkalmas, s különösen szőlőtermelésre megfelelő talajokon nagy eredményeket várunk ezektől az öntözésektől. Különös jelentőséget lehet tulajdionítani a Dunakanyar idegenforgalma szempontjából az Esztergom melletti szőlő-öntözésnek. 2. Cuhai-Bakony-ér melletti öntözések. Közvetlenül a nevezett vízfolyás mellett létesítendő esőszerű öntözések, melyeket azonban csak a Bakony- szentlászlói tározóban tartalékolt vízből lehet ellátná. Ezen, tározó megépítése tehát elsőrendű alapkövetelmény ezen öntözések megvalósításához. 3. Concó melletti öntözések. Nevezett vízfolyásra Acs és Nagyigmánd községek között egymás felett 3 tározó építhető ki, melyekből esőszerű öntözéseket irányoztunk elő. Ezek az öntözések is csak tározással valósíthatók meg. 4. Tata—Környe közti öntözés. Az Oroszlányi hőerőmű pótvízellátását szolgáló 400 mm átmérőjű nyomócsövéből vehető ki az érdekelt felek megállapodása alapján, öntözővíz. A vizet a Fényes forrás adja. 5. Sárisáp környéki öntözések. Részben, az Unyi patakon, részben a Bajna—Epöli vízfolyáson építhető tározók után megvalósítható esőszerű öntözés 400 ha területtel. A viszonylag magas beruházási költség és kedvezőtlen,ebb mutatók dacára is azt kell mondanunk, hogy a jelen területen javasolt öntözések megvalósítása indokoltnak látszik, mert szinte egyetlen eszköze ez a mezőigazda sági termés többletek elérésének. DRK. 9. Az említett 4—5000 ha Nagyszentjános, Komárom és Tát községek térségében lehetséges. Kb. beruházási költsége 90 millió forint. A korábban említett beruházási és jövedelmezőségi számításokat az irányelvekben megadott mutatószámok alapján és a VÍZITERV normatívái szerint számítottuk, ahol a jövedelmezőségi mutató T — K a faji. beruházási költség pedig I 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A táblázatokon és térképen feltünteti rendszereket és rendszeren kívüli területek megvalósítását külön tárgyalva, az alábbi rangsorolást javasoljuk: a) Öntözőrendszerek 1. D/3. Hansági öntözőrendszer 2. D/2. Kis-Rába öntözőrendszer 3. D/l. Mosoni öntözőrendszer b) Rendszeren, kívüli öntözések 1. DRK. 1. Szigetközi öntözések 2. DRK. 7. Marcal völgyi Veszprém m. öntözések. 3. DRK. 6. Rábamenti öntözések 4. DRK. 3. Fertőszentmiklós—Csapodi hátságon történő öntözések 5. DRK. 2. Kisalföld K-i szélén, előirányzott öntözések 6. DRK- 4. Répce menti öntözések. 7. DRK. 5. Vas megyei Pinka melletti öntözések 8. DRK. 8. Komárom megyei öntözések A rangsorolás indokolása: a) Öntözőrendszerek Az első helyre megvalósítani javasolt D/3. öntöző rendszer mutatód a legkedvezőbbek, de eltekintve ettől, elsőrendű fontosságú a Hanság megfelelő vízháztartásának biztosítása a rendszer kiépítésével. A második helyen, javaslatba hoztuk a D/2. Kis- Rába öntözőrendszert, melynek mutatói ugyan valamivel kedvezőt!en ebbek, mint a Mosoni öntöző rendszeré, mégis a Hanság vízellátásának szempontjából ezen munkáik elkészítése indokoitabbnak látszik, mint a D/l. rendszeré. Külön kiemeljük, hogy a 20 éves tervidőszakon belül a Kis-Rábának, mint öntöző főcsatornának a kiépítése 1970-ig mindenképpen szükséges;, mert csak így biztosítható a D/2. és D/3. rendszerek öntözéseinek fejlesztési üteme. A D/l. Mosoni öntzőrendszer harmadsorban! kiépítésének javaslatánál még az a szempont is vezetett bennünket, hogy az É-i Hanság területén még kisebb mértékű lecsapolási teendők is vannak. b) Rendszeren kívüli területek: Az első helyen megvalósítani javasolt Szigetközi öntözések gazdaságossági mutatói nem a legkedvezőbbek ugyan, mégis feltétlenül indokolt ezen öntözések eisősarbani megvalósítása. A jelen öntözésekkel ugyanis egy olyan zöldségtermelő bázist lehet kialakítani, mely országos szempontból is igen jelentős. Emellett minden időpontban adott mind a felszíni, mind a felszínalatti vízkészletből történő öntözővíz beszerzési lehetősége. A második és harmadik helyen javasolt Veszprém^ és vasmegyei terület öntözései igen fontosak, részben a környező iparvidék ellátása szempontjából, részben pedig azért, mert egyéb mód nem áll rendelkezésre, a mezőgazdasági terméstöbbletek elérésére. Különösen fontos a Kemeneshátságon, ill. 250
