Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
azzal szomszédos területen javasolt öntözések mielőbbi megvalósítása a területen lévő gyenge termelőszövetkezetek megsegítése érdekében. A negyedik helyre a vízzel nehezen ellátható Ber- tőszentmiklós—Csapódi hátság öntözéseit irányoztuk elő, főleg a gyenge tsz-ek működésének elősegítésére. Közvetlenül utána az RK. 2. területet javasoltuk, miután itt az öntözéshez szükséges' víz mind a felszíni, mind a felszínalatti készletből rendelkezésre áll. A hatodik helyen az RK. 4. jelű terület öntözését javasoljuk, míg a hetedik és nyolcadik helyen a gazdaságossági szempontból kedvezőtlenebb RK. 5. Vas megyei és RK. 8. Komárom megyei öntözéseket javasoljuk. Megemlítendő azonban, hogy az RK. 8. rendszeren kívüli területen előirányzott szőlő- és gyümölcsös öntözések gazdaságossága lényegesen meghaladja ezen terület átlagos mutatóit, s így célszerű lenne ezen öntözéseket már korábban megvalósítani. 3. BEFEJEZËS 3.1 A terv értékelése Az ismertetett terv messzemenően igyekszik kihasználni azokat a lehetőségeket öntözési szempontjából, melyek a tárgyalás alá vont területen rendelkezésre állnak. Igen. fontos szerepe van. az öntözővíz-ellátásnak a felszíni vizeket illetően a Mosoni-Dunának és a Rábának, mely utóbbin lévő Nioki duzzasztógát nagykiterjedésű területek vízellátását biztosítja. Igen fontos és sürgető a Kis- Rábának öntöző főcsatornává történő kiépítése és a Répce duzzasztók megvalósítása, mert ez esetben nagyobb mennyiségű öntözővizet tudunk a megkívánt területekre szállítani. Arra alkalmas helyeken kiterjedt területek öntözését vettük számba a belvízi csatorna- és árokhálózat igénybevételével. A felszínalatti vizekből ellátott öntözések területe a normatívák irányszámát meghaladja, ez azonban abból ered, hogy az 1. TVK területén van az ország legnagyobb felszínalatti vízkészlete. A vert cső- kutak gyors és olcsó megépíté‘-*á iek lehetősége a tervezett területeken, arra késztetett bennünket, hogy a költségesebb öntözőcsatama hálózat kiépítésével ellentétben ezt a megvalósítási módszert javasoljuk. A tervezett öntözés bevezetése a növénytermelés fejlődését nagyobb mértékben biztosítja, 'hiszen a meteorológiai adatok ismertetésénél rávilágítottunk azon tényre, hogy a Kisalföld és a TVK környező területei — bár rendelkeznek az átlagos csapadékmennyiséggel — de azok eloszlása, főleg a növények nyári vegetációs időszakában, rendkívül kedvezőtlen, sőt nagyon sok esetben teljesen hiányzik, így az öntözés a normális évjáratokban sem nélkülözhető. Az öntözéssel a zöldségtermelést, az ipari növényeket, s főleg a takarmányfélék termesztését javasoljuk. A takarmánynövények termesztésével jelentős mértékben fog növekedni az állattenyésztés a Kis-Rába és a Rába mentén, aminek már a múltban is hagyományai voltak. Mint új növények meghonosításánál, főleg a Hanságban számításba jöhetnek az ill ó-olaj okát termelő iparinövények, majd a fekete ribizli, ami az eddigi kísérletek alapján rendkívül jól honosodott meg a Hanságban, A zöldségtermesztés bevezetésére — különösen a Szigetköz rendkívül alkalmas és a javasolt területek terméseredményeit vizsgálva, feltétlenül szükségessé fog válni zöldségfeldolgozó ipari üzemek létesítése. 3.2 Továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az egyes fejezetekben a tervek megvalósítása érdekében elvégzendő feladatokra részletesen kitértünk. Ezen túlmenően soronkívül kellene elvégezni a Kis-Rába, mint öntözőfőcsatornának előkészítő munkálatait, mint pl. jelenlegi állapot felvétele és a mederkotrási tervek elkészítése. Feltétlen szükséges lenne hazai vonatkozásban megfelelő esőz- tető öntözőberendezts típusok egységes gyártására berendezkedni és az ellátást úgy megszervezni, hogy az a tervek időbeni végrehajtását lehetővé tegye. Nem különben fontosnak tartjuk a szakkáder képzés végleges megoldását és az igényeknek megfelelő kiterjesztését. A fent közölt tervek összeállításánál nem vettük figyelembe a megvalósítani szándékolt dunai vízlépcsők hatását. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a Szigetközben mintegy 6 km-s Duna menti sávban a talajvíz szintje kb. 4—6 méterrel alacsonyabb szintre fog leszállni, másrészt pedig a Komárom és Nagymaros közötti Duna-sziakasz mellett gravitációs vízkivételek nyílnak. Azokon a helyeken, ahol a Szigetközben a talajvíznívó jelentős mértékben fog lesüllyedni a vízlépcsők megépülése esetén, feltétlenül be kell vezetni az öntözést, mert a mezőgazdasági művelés folytatására más mód nem is lesz. Az öntözés vízbeszerzése itt az alacsony szintre került nyugalmi vízszánt miatt cső- kutakból feltehetően már nem tehető meg, de a vízlépcső tervezése során ezen területek öntözővíz beszerzését más módon biztosítani kell, 251
