Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
X. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 35 40 40 55 70 85 90 75 65 55 55 45 Az éves középhőmérséklet kb. Répcelak vonaláig 9,5, onnan É-ra eső területeken 10 C°. A nyári félév középhőmérséklete ugyanezen megoszlás szerint 16, ill. 16,5 C°. Az első fagy átlagos napja általában okt. 20—25 között, az utolsó fagy átlagos napja április 10—15 között. A területen javasolt kisebb kiterjedésű permetező csőfcutas öntözés — különös tékintettel az Alpok közelségére, — a talajvízszint alakulására észrevehető hatással nem lesz. A területen megvalósítani szándékolt öntözések a Répoe mellett fekszenek vagy közvetlenül abból történő vízkiemeléssel, vagy a meglévő vízvezető árkokból. A területen összesen 1350 ha kiterjedésű öntözést hoztunk javaslatba, melyből szántó 970 ha, rét-legelő öntözés pedig 380 ha. A területből 1000 ha Győr—Sopron, 350 ha Vas megyére esik. DRK. 5. Pinka menti terület Az öntözött terület a Pinka magyar szakaszán Nardiától Körmendig az országhatár és a Pinka között, valamint a Pinka 'balpartján terülenek, el 3285 ha-on. E területek Magyarország földrajzi nagy tájai közül a Mura tájra esnek. Ha a terület domborzati viszonyait vizsgáljuk, úgy a Horvátnádal- ja—Körmend térségében lévő részek 150—200 m, a további területek pedig 200—300 m magasságiban helyezkednek' el az Adria szintje felett. Talajtani szempontból e területek a domborzati viszonyokkal párhuzamosan tagozódnak. Horvátnádalja és Körmend területén kötött réti agyagtalajokat találunk, a felettük elterülő részeken pedig középkötött és kötött vályagos erdőtalajókat. E területek szintén az 1-es; és 2-es talajkategóriába tartoznak. Ezek százalékos megoszlása: 1-es talajkategória 75 %, 2-es kategória 25 %. Az 1 %-os csapadék 24 órára vonatkoztatva 100 —110 mm között változik, a 10 %-os gyakoriságú csapadék 70 mm, a 100%-os gyakoriságú csapadék pedig 40 mm. Az öntözési félév csapadéka 40 év átlagát véve alapul 400—500 mm között változik. Az évi középhőmérséklet 8 C° , a tenyészidő középhőmérséklete pedig 17 C°. A terület évi hőösz- szege 2920 C°, a tenyészidő hőösszege pedig 2450 C°. A területen uralkodó szélirány az ÉNy-i és az É-i. A korai fagyos napok október első felében, a késői fagyos napok pedig május első felében jelentkeznek. A fagyos napok száma a területen 170—195 között van. Az öntöző víz-viszony dk a területen, kedvezőek és a szükséges öntözővizet az öntözhető területekre teljes egészében felszínalatti vízrétegből tudjuk biztosítani. A szántó és kertöntözések tervezésénél a permetező öntözési módot alkalmaztuk. A Pinka völgyében lévő sík rét területeken pedig a felszíni sávos csörgedeztető öntözési módot választottuk. Az öntözővíz, kivételt mindkét öntözési módnál elősegíti az a tény, hogy az öntözővizet a Pinkára, illetve a Pinka malomcsatomára telepített malmok és vízerőművek duzzasztott vizéből tudjuk biztosi- tani. A lecsapoló árokhálózatot e területeken már kiépítették, így egyedül közvetlen a Pinka mellett lévő rétterületek öntözésével kell a Pinka rendezésének befejezését megvárni. DRK. 6. Rába menti terület Az öntözött területek a Rába folyó mindkét oldalán az országhatártól Kemenesszentpéter községig helyezkednek el össtzesen 7050 ha-on. A területek a szombathely—sárvár—celdömölki vasúiig az ország földrajzi nagy tájai közül a Mura-tájra esnek, míg a terület É-i részén, az un. Kemeneshát terül el. A domborzati viszonyokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Szentgotthárditól Körmendig terjedő szakasz 20—300 m — Körmendtől Sárvárig 150—200 m A. f. magasságban vannak. Az öntözött területek mintegy 20—25 %-a agyag öntéstalaj, 60—65 %-a pedig erdőtalaj. A talajok kötöttségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az öntéstalajok kötötték, az erdőtalajok pedig vályogtalajok. Külön érdemel említést az un. Kemeneshát — ialajfélesógek szempontjából — mely teljesen hasonló a Fertőszentmiklós—Csapodi hátsághoz. Ahhoz hasonlóan itt is rendkívüli jelentőségű lenne az öntözéseknek még kismértékű kiterjesztése is. A területek az 1. és 2. talajkategóriába tartoznak és bár pontos feltárás még nem történt, a régi, kevésbé megbízható adatok alapján a %-os megoszlás a két kategória között: 1. 'kát. 70 %, 2. kát. 30 %. A terület csapadék- és hőmérsékleti viszonyai Szentgotthárditól Körmendig megegyeznek a Pinkánál leírtakkal, míg Körmendttől kezdve általában azonosak a Répcénél leírtakkal. Megjegyezhetjük itt is, hogy a Kemeneshát az egyébként szomszédos területeknél — hasonlóan a Fertőszentmiklós—Csapodi hátsághoz—kevesebb csapadékot kap. Az öntözött területek vízszükségletét biztosíthatjuk a Rába folyóból, a tervezésnél azonban mégis figyelembe vesszük a csőkutas öntözés lehetőségét is. A csőkutas öntözéseket — eltekintve a páprác, — kemenesszentpéteri sávtól —• általában a Rábától távolabb eső részekre terveztük be, hogy ily nagy távolságra való szállítás esetén felmerülő nagy nyomásveszteséget, valamint a vízszállítással kapcsolatos költséges megoldásokat (földbe épített nyomó- csővezeték, burkolt csatorna és közúti keresztezések) kiküszöböljük. Az öntözési módok közül a Pinka menti öntözésekhez hasonlóan a jófekvésű rétterületeken a sávos, csőrgedeztető öntözési módot választottuk, a 247
