Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
víziből táplált csőkutas öntözés következtében a talajvíznívó észrevehető mértékű süllyedése nem várható, miután a felszínalatti jó vízvezető kavicsrétegek a Dunából kapnak vízutánpótlást. Vízlevezetési probléma a területen nincsen. Csapadékátlagok mm-Jben és havonként: I. II. III. IV. J V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 32 35 37 45 65 66 62 55 47 50 47 45 Az éves csapadékátlag a terület É-i részén 600 mm, a Győr környéki területeken pedig 550 mm körül van. Az éves középhőmérséklet Mosonmagyaróvár környékén 9,5 C°, míg a Szigetköz D-i felén 10 C°-ra tehető. Az április—szeptember közti időszak középhőmérséklete Magyaróvár vonaláig 16 C°, Mecsér vonaláig 16,5 C°, Győrzámoly vonaláig 17 C°, onnan Győr környékén 17,5 C°. Az első fagyos nap az É-i részen okt. 20. a délebbi területeken pedig okt. 25. körül szokott bekövetkezni. Az utolsó fagyos nap ugyanezen megoszlás szerint ápr. 15., ill. ápr. 10. körül szokott lenni. A fagyos napok száma megközelítően Damózseli vonaláig 100, attól D-re 90. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, gyakorisága 35 %. A DK-i szél, mely gyakoriságban az ÉNy-i után következik, már kevésbé valószínű, mindössze 15 % gyakoriságú. A szélcsendes idő 11 % gyakoriságú, míg legkevésbé valószínű az ÉK-i és K-i szél, melynek gyakorisága az 5%-ot sem éri el. A tervbe vett öntözések ismertetése: 1. Mosoni-Duna melletti öntözés. Megközelítően Máriakálnok és Dunaszentpál között, közvetlenül a Mosoni-Duna mellett, közvetlen vízkivétellel megvalósítani szándékolt esőszerű öntözés. 2. Vámosszabadi környéki öntözés. Vízellátása a Szavai-csatornából biztosítható, közvetlen vízkiemeléssel rendelkező esőszerű öntözés. 3. Csőkutas öntözések. A Szigetköz középső és DNy-i felén nagyobb összefüggő terület, esőszerű öntözéssel. Az öntözési módokat a rendelkezésre álló felszíni vízből történő vízkiemelési lehetőségek szabták meg, valamint az a körülmény, hogy a Szigetköz területe országosan legjobb lehetőségekkel rendelkezik csőkutas öntözések megvalósítására. A szigetközi területen öntözésre javasolt teljes terület kiterjedése 20 370 ha. Ebből szántóföldi és kertészeti művelés alatt 18 870 ha, rét-legelő pedig 1500 ha. DRK. 2■ Kisalföld K-i részének öntözése: A tájegység határai É-n és ÉK-n a Mosoni-Duna, Kunsziget—Győrsövényház vonala, a Rábca, Ny-i Bősárkány, Maglóca, Csorna, valamint Csorna, Sopromnémeti és Szany községeket összekötő vonal, D-n Szany, Rábaszentandrás, Sobor, K-n pedig Egyed, Rábacsanak, Pásztori, Kóny, Enese, Börcs, Abda és Győr vonalat. Az öntözővizet egyrészt a Monosi-Duna biztosítja, másrészt pedig a Kis-Rábából vízzel ellátható Keszeg-ér. A Keszeg-ér belvízi csatorna, azonban az öntözési idényben belvízi érdekek érintése nélkül öntözővíz szállítására felhasználható. Ezen rendszeren kívüli területen nagyobbrészt Rába öntéstalajokat találunk, kisebb részben réti agyag és főleg Kóny környékén, valamint a Hanság melletti területeken meszes réti talajokat. Enese környékén homokfoltok mutatkoznak. Az egyes talaj féleségeket a korábbiakban már részletesen ismertettük, azokat lásd ott. Csapadékátlagok mm-ben és havonként: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 35 35 35 40 65 65 65 65 55 50 50 45 Az évi csapadékátlag 600 mm körül van. Az éves középhőmérséklet 10 C°. Ugyanez április—szeptember között 17 C°. Az első fagyos nap október 25. körül, az utolsó pedig április 10. körül várható. Az uralkodó szélirány ÉNy-i irányú, gyakorisága 15—20 %, alig marad el mögötte azonban a DNy-i, D-i és É-i szel, melynek valószínűsége nagy. Legkevésbé gyakori a Ny-i és különösen a K-i szél. A terület öntözéseinek ismertetése: , 1. Mosoni-Duna melletti öntözések. A Kunsziget környéki Mosoni-Duna-szakaszok mellett közvetlen vízkiemeléssel tervezett permetező öntözések. 2. Keszeg-ér menti öntözések. Jobb- és balparton 6—600 m-es sávban előirányzott permetező öntözések. 3. Csőkutas öntözések. Az RK. II. jelű terület öm- tözéseinek nagy részét csőkutas permetező öntözések teszik ki, melynek vízellátása a VITUKI kutatásai és szerzett tapasztalataink alapján biztosítva van. A felszíni vizek és a felszínalatti vízkészlet adta lehetőségek egyben megszabják a területen az öntözés módját is, mely mint láttuk, mindenütt permetező öntözés. A művelési ágak megosztásánál jelentős mennyiségben mintegy 2000 ha kiterjedésben irányoztunk elő öntözött rét-, legelő gazdálkodást, melynél az a szempont vezetett bennünket, hogy újra lehetőséget teremtsünk a területeken nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztésnek. Az RK. 2. jelű tájegység összes öntözésre előirányzott területe 13 420 ha, melyből a fent említett rét-, legelő öntözésen kívül az öntözött szántó és rét-területek kiterjedése 11 420 ha. 245
