Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

DRK. 3. Fertőszentmiklós—Csapodi hátság: Címbeli megjelölés alatt a Pomogy—Fertőszent­miklós, Vitnyéd, s általában, a Répcétől 4—5 km-re Ny-ra húzódó vonal és az országhatár közé eső te­rületet értjük. Ny-i vidéken hegyek helyezkednek el. É-n a Fertő tó található, míg egyéb helyeken fennsík jellegű táj fekszik. Öntözés szempontjából az Ifcva és a Sió—Füles (Kardos-ér) patak által szállított víz vehető tekintetbe. Miután mindkét vízfolyás medre az érintett szakasz nagy részén ki­elégítő állapotban van, ezek rendezése az öntözé­sek bevezetése kapcsán nem válik szükségessé. A Ny-on elhelyezkedő hegyek lábánál Űjkér, Lö­vő, Nagycenk vonaláig mélyrétegű erdő talaj okát találunk, melyek jól művelhető, minden-termő tala­jok. 40—50 cm vastog humuszréteg után kissé kö- töttebb, vöröses agyag, ez alatt pedig sárga lösz ta­lálható. Világos1 barna színű, humuszban és mész- ben szegény vályogok. Szuperfoszfátra és pétisóra jól reagáló, értékes talajok. Kevésbé alkalmasak azonban mezőgazdasági kultúrák szempontjából a fent vázolt vonaltól K-re eső területek, melyek se­kély termőrétegű erdőtalajok. Fakószürke, humusz­ban és mészben szegény homokos vályogok. Rozsot, kukoricát, burgonyát és bíborherét termő talajok, melyeken az istállótnágyázás a legfontosabb, emel­lett azonban zöldtrágyázásuk is szóbajöhet. Legfontosabb műtrágyájuk a pétisó. A talajviszo­nyok ismertetésénél külön kiklell térnünk arra a vízben rendkívül szegény, vasas, kavicsos agyagta­lajokra, melyek vékony termőréteg, alatt erősen cementált állapotban vannak, s főleg Csapod kör- nyékén találhatók meg. Az emltíett cementrált ré­teg még az is megakadályozza, hogy csapadékosabb, vagy nedves időjárás esetén talajvizet tudjon tá- rozni, felületén a csapadék tócsákban összegyüleke­zik, beszivárogni nem tud. Ez a körülmény a felületi öntözések meghonosítását eleve kizárja, s legfeljebb a gyakori, de kismennyiségű, kis intenzitású perme­tező öntözés megejtését tenné lehetővé. Sajnos azonban a rendelkezésre álló kismennyiségű víz és igen korlátozott medertározási lehetőségek csak egész kis területek öntözését biztosítják és így a TVK készítés kapcsán sem tudtunk olyan javasla­tokat tenn,i mely kiterjedt, kedvezőtlen adottságok­kal rendelkező terület jelentős mérvű öntözését biz­tosította volna. Az áprilisi—szeptember közti időszak csapadék- összege 350 mm, a Ny-i területeken azonban az 500 mm-t is eléri. Ilyen nagymennyiségű csapadék azonban csak a hegyeken, mezőgazdasági művelés alá nem vont területeken fordul elő. Hasonló eh­hez az évi csapadékeloszlás isi, mert a terület nagy- részén az átlagos évi csapadékmennyiség 600—650 mm, addig a Ny-i hegységeken 8—900 mm évi öfíszesapadék is előfordul. L n. ni. IV. V. VI. VII. 1 1 1 VIII. 1 1 IX. 1 X. XI. XII. 35 30 40 45 70 65 70 70 60 50 45 45 A rendelkezésre álló adatok alapján azonban megállapítjuk, hogy a fentebb részletezett Csapod- kömyéki hátságon a csapadék mennyisége havonta átlag 10 mm-rel, évasi összegben pedig általában 100—120 mm-rel kevesebb. Az éves középhőmér­séklet általában 9,5—10 C°, a Ny-i hegységek te­rületén 8,5 C°, a nyári félév április—szeptember közti hőmérséklete a terület Ny-i felén 16,5 C°. Az első fagyos nap október 20, az utolsó pedig április 15-re tehető. Az uralkodó szélirány É-i, ÉNy-i, gya­korisága mintegy 40 %-ra tehető. Utána követke­zik a D-i, Dk-i irányú szél, 20—25 % gyakoriság­gal. Legkevésbé valószínű a K-i, ÉK-i és a DK-i irányú szél. A szélcsend gyakorisága kb. 17 %. Mint említettük, a tervbevett öntözéseket az Ikva és a Kardos-ér látja el öntözővízzel. Az Ikva mellett kisebb műtárgyak építésével tudjuk biztosítani a víznek a kívánt helyekre történő elvezetését, míg a Kardos-ér mellett csak medertározásból nyerhető vízzel lehet öntözni. A Repce felső folyása mentén kialakult kavicstalajok mellett viszonylag kisebb kiterjedésű csőkutas öntözés megvalósítása vehető számba, azonban idevonatkozóan még feltárási munkák szükségesek. A tervbevett öntözések felsorolása: 1. Ikva melletti öntözések. Megvalósításukat eső- szerő módszerrel javasoljuk. Ehhez a régi árokhá­lózat karbahelyezése és az említett műtárgyak meg­építése szükséges, mert csak ily módon lehet az ön­tözővíznek a kívánt helyre történő vezetését biz- tosítani. 2. Kardos-ér melletti öntözések. Közvetlenül az érintett mederszakasz mellett létesülő 200 ha eső­szerű öntözés. 3. Répce melletti csőkutas öntözés. Előirányoz­va esőszerű módszerrel. Az érintett RK. területegysége a fenti három ön­tözés összes területe 600 ha, teljes egészében szán­tóföldi művelés alatt áll. DRK. 4. Répce mente: Fenti megjelölés alatt a Répce közvetlen mellé­két értjük a meder melletti néhány km-es sáv­ban. Az egyetlen vízfolyás, mely öntözővízszolgáltatás­ra igénybe lesz véve a tervek megvalósítása során, a Répce. Megjegyzendő, bogy a Répce alsóbb sza­kaszán, a Kőris patak torkolata alatt, a Rábából is ellátható öntözővízzel. Kisebb területrészen^ a Vám- ház-ér és a Kis-Rába is szállít öntözővizet. A Kapuvár alatti Győr—Sopron- megyei részen Rába öntéstalajokat találunk, a nyugatibb területen pedig kilúgozott vályogtalajt, mely jellegét tekintve savanyú erdőtalaj. Ez utóbbin az öntözés bevezeté­se előtt meszezést kell végrehajtani. Évi csapadéfcátlag 650—700 mm. Április!—szep­tember közti időszak csapadékátlaga 350—450 mm között. Csapadékeloszlás mm-ben, havonként: 246

Next

/
Thumbnails
Contents