Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
rendelkező és nagymúltú Rábaközi szarvasmarhatenyésztés felvirágoztatása céljából különösein a Szany környéki területeken, mintegy 1670 ha rétlegelő terület öntözését irányoztuk elő. A rába- kecöl, — répcelaki vidéken 800 ha gyümölcsös öntözése szerepel a tervben, mely vidék ezen növénykultúra termesztésére alkalmasnak látszik. A teljesen esőszerű öntözésre tervezett telepek összberuházási költsége számításaink szerint 96,6 millió Ft-ba kerülne, 7630 Ft/ha fajlagos költséggel. A jövedelmezőségi mutató 0,836 Ft/Ft. A közepesnél valamivel magasabb beruházási költségek a Kis-Rába mederrendezés és bővítésének elég magas költsége miatt adódnak, ennek ellenére azonban az elérhető magas terméstöbbletek miatt feltétlen célszerűnek látszik a javasolt területek öntözésének megvalósítása. D/3. Hansági öntözőrendszer A D/3. Hansági öntözőrendszer határa É-on a Hanság-főcsatorna, Ny-on nagyjából a fertőszent- miklós-somogyi vasútvonal, D-en a győr—soproni vasútvonal, K-en pedig a Farad, Maglóca és Bősárkány vonala. Területére esik az ún. Déli-Hanság, valamint a Fertőd—Sarród és Farad, Csorna, Maglóca környéki Hanság-széli területek. A rendszer öntözővizet szállító csatornái legnagyobbrészt egyben belvízvédelmi célokat is szolgálnak, azonban tekintettel arra, hogy a kétirányú igénybevétel időszaka általában nem esik egybe, ezen célok teljesítése általában nem akadályozza! egymást. A terület középső és északi részét láptalajok foglalják el, melyek fekete, humuszban gazdag, köry- nyű talajok. Ezek a talajok, azonban, most kialakulóban lévő talajok, melyeket már legnagyobbrészt mezőgazdasági művelés alá fogtak, s ez a folyamat állandóan folytatódik. Elengedhetetlen azonban ezen talajok kellő vízháztartásának biztosítása, melynek esetén kender, burgonya, répa, kukorica, napraforgó, szója, zab, köles, káposzta, zöldség és illő olajok sajtolását biztosító ipari növényféleségek termesztésére kiválóan alkalmas. Igen fontos a talajok istállótrágyázása, mély nem mellőzhető, azonkívül reagálnak a kálisóna is, a rajtuk termelt káli- igényes növények. A terület Ny-i széle, valamint Maglóca és Bősárkány közelében löszön kialakult • mezőségi vályogtalajokat találunk. Ezek barna, sötétbarna színű, lazább, jó szerkezetű talajok. Hu- musizrétegük általában 50—60 cm, mely alatt porhanyó, sárga lösz következik. Mind e termőtalajok szuperfoszfátra igen jól reagálnak. Csorna, és Bősárkány környékén réti-agyag talajok is előfordulnak. Ezek fekete, humuszos, mészben szegény, nehezen művelhető, repedező kötött agyagtalajok. 60—80 cm vastag humuszos réteg alatt sárga, rozsdafoltos öntésanyag van. Többnyire mélyrétegű, s egyszersmind mélyfekvésű talajok, bennük a víz lassan mozog. Főleg gabona, vöröshere, kukorica és répa-termelésire alkalmasak. Műtrágyára gyengén reagálnak, még leginkább a pétisöra. Meszezésük indokolt. Kapuvártól É-ra és Csorna mellett még Rába öntéstalajok, is vannak. Úgyszintén nehezen művelhető, humuszban és mészben szegény, sárga agyagtalajok. Búza, répa, vöröshere, lucerna, kukorica és árpa termelésére alkalmasak. A szuper- foszfát vontatottan hat rájuk, s indokolt a nyers- foszfátos trágyakezelés és a talaj meszezése1. Meteorológiai jellemzők: legalább 10 mm osapadékú évi napok száma: 20 nap legalább 1 mm csapadékú évi napok száma: 90 nap. Csapadékátlagok mm-ben és havonként: i. ; ii. HL j IV. V. V!. 35 35 38 50 70 65 Az évi csapadékátlag általában 600 mm körül van. A csapadék gyakoriságát illetően nem áll rendelkezésre adat. Az éves középhőmérséklet a, terület É-i felén 9,5 C°, D-i felén 10 C°. Az április—szep- terfoer közötti időszak középhőmérséklete ugyanezen helyeken 16,5, ill. 17 C°. Az első fagyos nap a terület É-i felén október 20, D-i felén október 25-re esik, az utolsó fagy átlagos napja pedig április 10. A fagyos napok száma ugyanezen megoszlás szerint 100, ill. 90. Az uralkodó szélirány általában ÉNy-i, s annak gyakorisága 20—30 % körül van. A szélcsendes idő 13 %-os gyakoriságú, legkevésbé fordul elő a K-i irányú szél. A rendszer vízellátása egyrészt a Fertő tóból a Hanság-főcsatorna közvetítésével, másrészt az Ikva folyó igénybevételével és a Rábából a Kis-Rába és a Répce folyók igénybevételével történik. A Hanság- főcsatomától É-ra eső altalaj öntözés vize a Moson- szentjánosi duzzasztó felvízéből vehető ki. Az Ikva- torok melletti öntözőfürt a régi, nagyobbrészt rétlegelő öntözés felújítása, vizét az Ikvából kapja. A VII. VIII. 1 IX. X. XI. XII 70 65 55 50 51 45 Nidknél duzzasztott vízből erre a területre is szállít vizet a Kis-Rába, közvetlenül, s ezen túlmenően a Kőris patak és a Vasútmenti-csatorna közvetítésével a Kis-Rábából víz adható át a Répcére ahonnan a megépülő Höveji duzzasztó felet az átépítésre kerülő Vámház téren keresztül a Kis-Répcébe lehet öntözővizet vezetni. A Kis-Répcére építendő tiltó biztosítaná az egyébként mélyvezetésű Kis-Répce belvízcsatornán az öntözéshez megkívánt üzemi vízszint. Azon célból, hogy a Répce melletti, nagyobbrészt altalaj öntözésiek gravitációs kivételét biztosítsuk, valamint a Kardos-ér melletti területek is hasonlóképpen vízzel legyenek elláthatók, a Répcére a szóbanlévő területen 2, a Kardos-éren pedig egy duzzasztó építését irányoztuk elő. A Lököts, Tar- dósa patakok szintén a Kis-Rábából kaphatnak vizet és ugyanezen úton lesz biztosítható a Kapuvár— Bősárkányi-csatorna felhasználása is öntözővíz szállításra. A kérdéses területtől D-re levő Fácánosi tiltón a Kis-Rábából a Keszeg-érbe bocsátott vízből tudjuk ellátni a Farkas-árkot, majd onnan a Szár243
