Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
tetett területegységek elhatárolásának és jelölésének megfelelően az alábbi csőkutas öntözéseket irányoztuk elő: D/l. Mosoni öntözőrendszer: D/2. Kisrába öntözőrendszer: D/3. Hansági öntözőrendszer: RK. I. Szigetköz RK. II. Kisalföld keleti része RK. III. Fertőszentmiklós— Csapodi hátság RK. VI. Rába völgy Előirányzott csőkutas öntözés összesen: 55 980 ha A tárgyalás alá vont TVK területén a korábbiakban az öntözést érintő tárgykörökben már kiterjedt kutatási munkák folytak, s így az általánosságban kielégítően ismert és áttekinthető két nagyobb területrész viszonyai azonban a mai napig sem lettek kielégítő mélységben feltárva, pedig igen fontos lenne a kedvezőtlen növénytermesztési viszonyok miatt az öntözés kérdését megoldani a, kérdéses helyeken. Egyrészt a Fertőszentmiklós—Csapod! hátság, másrészt a Kemenesszentpéter és Pá- póstól délkeleti irányban elterülő Kemeneshát vizsgálatát kellene ebből a szempontból megejteni, ill. továbbfolytatni, mert ezeken a helyeken az öntözés bevezetése igen nagyjelentőségű lenne mezőgazdasági szempontból. Történt ugyan kezdeményezés a Kemeneshát vízzel történő ellátására, nevezetesen a Nicknél duzzasztott Rába-vízből való vízkivétel mellett a Lánka patak egy részének kiépítendő új csatorna és a Börhend patak igénybevételével, azonban ennek kivitelezésére a feltételek, sajnos, belátható időn belül nem állanak rendelkezésre. Ez irányban a jövőben kutatási munkát kívánunk végeztetni. A jelen tervben előirányzott öntözéseknek a ta- lajvíszin alakulására gyakorolt hatásának tárgya^ lása során két különálló kérdésre kell kitérni. Első a Hanság talajvíznívójának kérdése. E tekintetben a már meglévő és javasolt öntözések igen kedvező hatást gyakorolnak a talajvízszin megfelelő szinten való tartására. Sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy csak az öntözések megvalósítása során érhetjük el azt, hogy a Hanság ne száradjon ki olymértékben, hogy a szél a rendkívül laza termőréteget lehordja. Ezek a károk a száraz handási láptalajokon igen nagymérvűek lehetnek, melyek megakadályozása fontos mezőgazdasági érdek. A másik kérdéskomplexum a nagy, összefüggő területeken javasolt csőkutas öntözéseknek a hatása, a talajvíz-nívó alakulására. A számításba vett területek mintegy kétharmada a Duna és a Rábca folyó közé esik. Megállapíthatóan — a rendelkezésre álló kutatásokból — a talajvíz ezen a területen a Dunától a Rábca felé áramlik, s így feltételezhető, hogy a nagymérvű felszínalatti vízből történő vízkiemelés sem fog olymértékű talajvíznívó-ingadozást eredményezni, mely a csőkutas öntözés lehetőségét, vagy annak gazdaságosságát befolyásolná. A Duna ugyanis nagymértékben dúsítja ezeket a talajvizeket, és így nem valószínű, a szinte korlátlan vízutánpótlás folytán a nagymérvű talajvízszin-ingadozás. A Rábcától délre eső területeken javasolt csőkutas öntözések helyén a talajvíz megközelítően Észak— északkelet irányban a Rábca felé áramlik. így ezeken a helyeken sem várható az öntözések bevezetése után a talajvíz nívójának jelentős süllyedése, mert itt részben a Rába, részben pedig az Alpoktól Ny-i irányban húzódó vastag kavicsréteg az Alpok vizeinek levezetésével biztosítja a talajvíz-utánpótlást. 2.12 A TERVEZESNEL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK 2.1201 AZ ÖNTÖZÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK A GAZDASÁGOSSÁG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE Az érintett terület javasolt öntözéseinek térképére tekintve megállapíthatjuk, hogy nagyobb, ösz- szefüggő öntözőrendszer csak Győr-Sopron megyében alakítható ki. Az öntözés gazdaságosságát indokolja itt egyrészt a viszonylag kis beruházásokkal megvalóisítható felszínközeli talajvíz kiemelése, másrészt az a körülmény, hogy a Nicki duzzasztott Rába-vízből történő vízkivétel a tőle É-ra eső területek szabályozható és a kívánalmaknak megfelelően megejthető vízellátását biztosítja. A gazdaságosság mellett szól még a csatornahálózatnak a jelentős mértékű kiépítettsége, illetőleg felújítható volta. Általában kedvező hatással van az öntözések nagyobb arányú fejlesztésére a mező- gazdaság szocialista átszervezésével kialakult mezőgazdasági nagyüzemek működése. Mivel azonban a gazdaságok megerősítése az elsőrendű feladat, az öntözéses nagyüzemeket, különösen Vas megye területén — azon tsz-ek területén célszerű megoldani, melyek már megfelelő feltételekkel rendelkeznek az öntözéses üzem lebonyolításához. A megye területén a gyengébb termelőszövetkezeteket csak a távlati tervben vettük számításba. A fenti feltételeket ebben a megyében azért kel alapvető feltételnek, tekinteni, mert itt az öntözővíz egyrészt korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt ezek a területek az ország legcsapadékosabb vidékére esnek, alhol az öntözés szükségessége 10 éves periódusból mintegy három-négy évre korlátozódik. Tekintettel arra, hogy a Vas megyei területen öntözőrendszerek nem voltak* s annak kialakítására egyébként sincsenek meg a topográfiai és műszaki adottságok, csak új, egyedi öntözéseket tudtunk kialakítani. Ezért itt a létesítési költségek az átlagosnál általában magasabbak, ami szintén azt indokolja, hogy elsősorban csak a megerősödött gazdaságoknál rendezzük be az öntözőtelepeket, ahol a beruházásra fordított költségek hamarabb megtérülnek. 2.1202 AZ ÖNTÖZÉS VÍZSZÜKSÉGLETÉNEK BIZTOSÍTÁSA Az öntözővíz biztosítását mindazokon a helyeken, ahol arra lehetőség van, a felszíni vizekből igyekeztünk megoldani. Mindamellett azonban — különösen a Győr-Sopron megyei területen, a Kis16 380 ha 6 240 ha 2160 ha 17 990 ha 11 590 ha 200 ha 1 420 ha 237
