Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

alfáidon és a Szigetközben — olyan nagykiterjedésű területek vannak, melyeken az öntözővíz cső- kutakból való beszerzése gazdaságosabbnak látszik, mint új csatornahálózat kiépítése. Természetesen az ilyen természetű lehetőségeknél a csőkutas öntözéseket vettük számba.

Igaz ugyan, hogy a Duna nagymennyiségű vizet szállít, mégis az érintett Duna-szakaszon vízikivételi művek kiépítését egyelőre nem irányoztuk elő. A Duna-meder ugyanis legnagyobbrészt olyan, hogy kismérvű vízállás-ingadozás a partvonal nagymértékű változását vonja maga után, s így vízkivételi művek csak viszonylag nagy költséggel lennének megvalósíthatók. A Mosoni-Duna mellett arra alkalmas helyeken közvetlen vízkivétellel javasoltunk öntözéseket. Tekintettel arra, hogy a Rétárokba osztrák területen bebocsátandó víz meny- nyiségét az 1955. ápr. 29-én kötött osztrák—magyar egyezményben foglaltak (1 m3/s értékben) biztosítják, ezen vízfolyás mellett is irányoztunk elő öntözéseket. A Hanság-főcsatorna és a budapest— bécsi vasútvonal közé eső ún. északi Hanság területén nagyrészt meglévő belvízi csatornákat vettük számításba az1 öntözővíz szállítására, (tulajdonképpen talajvízszint szabályozásként). A kettős hasznosítás itt megengedett, mivel az öntözővíz és belvízszállítás iránya egyező, így a károsodás elkerülhető. A Hansági és Kisrába öntözőrendszer (D/2. /3), valamint az RK. 2. és RK. 4-gyel jelölt területeken a fent említett Nicki duzzasztott vízből ellátható felszíni vizeket vettük számításba az öntözővíz biztosítására. Hasonló a helyzet a Fertő- szentmiklós—Csapodi hátságot érintő öntözéseknél is, ahol az öntözések vízellátását túlnyomó részben az Ikva és Kardos-ér (Berek—Sió—Füles patakból) irányoztuk elő. A Vas megyei öntözésekhez szükséges vizet nagyobbrészt, a Rábától eltekintve, csak tározással lehet biztosítani. Nagyjából hasonló a helyzet a Komárom megyében előirányzott öntözések tekintetében is. A Veszprém megyei területek öntözővíz-ellátására csak kisvízfolyások állnak rendelkezésre. Ezek vízhozama azonban az öntözési idő alatt kicsi, s ezért csupán területek öntözését teszi lehetővé. Mindezekből adódik, hogy itt az öntözési idényen kívüli nagy vizeket arra alkalmas völgyekben tározni kell. Az öntözés fejlesztése ezeken a területeken kizárólag ezekből a tározókból képzelhető el.

2.1203 AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK

NÖVÉNYKULTÚRÁK SZERINTI MEGOSZLÁSA:

Az öntözésre javasolt területen a növénykultúrák megoszlását a következő %-okban állapítottuk meg:

szántóföldi és kerti növények 80%

rét és legelő 15%

szőlő, gyümölcs 5%

A megoszlásnál figyelembe vettük a TVK területének éghajlati, talajtani, társadalmi és gazdasági szempontjait. A szántóföldi növények megoszlásánál különös tekintettel játszik szerepet a Kisalföld földrajzi fekvése és a talajtani szempontok.

2.1204 RÉT- ÉS LEGELÖTERÜLETEK ÖNTÖZÉSE:

A rét- és legelőterületek öntözésének már eddig is hagyományai voltak a TVK területén. Figyelemmel az állattenyésztés nagyobb mérvű fellendülésére, minden olyan területet figyelembe vettünk, melyek felhasználása lehetővé teszi az olcsó és ésszerű megoldást.

2.1205 ZÖLDSÉGTERMESZTÉS:

A zöldségtermesztésnek a kisalföldi térségben nagyöbbmérvű elterjedését, ill. fejlesztését akadályozza a késői tavaszodás, az áprilisi fagyos napok, míg a Kisalföldtől délre eső hideg talajok nem kedveznek a fejlesztésnek. A zöldségtermesztés fejlesztésénél csak a tömegtermesztére alkalmas őszi kerti növények, pl. káposztafélék alkalmasak. A területen számításba vettük az erre alkalmas területek, különösen a Szigetköz, valamint a Kisrába környékét.

2.1206 RIZSTERMESZTÉS:

A TVK területén rizstermelés nem folyik.

2.1207 SZŐLŐ ÉS GYÜMÖLCSÖS ÖNTÖZÉSE:

A szőlő és gyümölcsös öntözésére a TVK területén csak korlátozott mértékben van lehetőség. Gyümölcsös létesítésére a Kisrába mentét, míg vegyes szőlő- és gyümölcsösök létesítésére pedig a Duna mentén Győr, Győrszentiván és Esztergom térségét lehet számításba venni. Ennek határt szab az öntözési lehetőség és a talaj minősége. A kisalföldi térségben a kötött, valamint kavicstalajok és a korai-késői fagyok nem alkalmasak e két növénykultúra nagyobb mérvű elterjedésére, bár az öntözési lehetőség meg volna; míg a szőlő- és gyümölcs az említett Győr, Győrszentiván és Esztergom térségében pedig a vízbeszerzési lehetőségtől és domborzati viszonyoktól függ.

2.1208 A NÖVÉNYKULTÚRÁK ARÁNYA:

Az alapdokumentációban megadott növénykultúrák arányától a 2.1203 számban említett indokok alapján nem jelentős mértékben tértünk el.

2.1209 ÖNTÖZÉSI MÖDOK:

A tervezésnél felületi öntözést nem terveztünk, kiterjedt mértékben. A felületi öntözési módoknak határt szab a TVK területének erősen hullámos, nyugtalan volta, valamint a talajviszonyok. A felületi öntözésnél csak rétöntözések jöhettek számításba, míg a hansági térségben az altalaj öntözés lett betervezve. Az esőszerű öntözési mód az egész TVK területén már eddig is nagymértékben el volt terjedve és az említett okok miatt csak erre terveztük a nagyobb fejlesztést.

2.1210 SZENNYVÍZÖNTÖZÉS:

A szennyvízöntözés lehetőségeire már a 2.11 szám alatt kitérünk, de tekintettel arra, hogy a TVK területén szennyvízöntözési lehetőség nagyobb mérvű

238