Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
km. Rendezésükre terv, illetőleg tanulmány nem készült. Rendezésüket a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága kívánja. Kiépítési vízhozamuk a VITUKI összefüggés alapján van számításba véve. Részletes fejlesztési adatait a táblázatokban találjuk. Mezöláki Kis-Séd (13/12) A Bitva patak jobboldali II. kategóriába tartozó mellékága. Teljes hosszúsága 21,6 km. Ebből II. kategóriába 14,0 km, III. kategóriába 7,6 km vízfolyáshossz esik. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. A teljes hosszában az Ihászi Állami Gazdaság területén folyik át és befogadja a gazdaság lecsa- polásait. A meder beágyazott, alsó szakasza hamar fel- iszapolódik. A malom vízhasználat, 60 kh kertöntözés, 900 rn3/s ipari szennyvízlevezetés települt reá. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggés alapján van meghatározva. Partbiztosítása: 0,6 km hosszúságban. A függőleges vonalvezetés nem változik. Átépítendő műtárgyak száma: 2 híd + 1 áteresz + 1 fenéblépcső. A hidak átépítésére mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás-méretek következtében van szükség. A rendezés folytán a mezőgazdasági területen 10 évenkénti elöntéssel kell legfeljebb számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. Gyulamajori árok (13 13) Horgas-ér (13/14) A Mezőlaki Kis-Séd jobboldali III. kategóriába tartozó mellékágai. Együttes hosszuk 13,0 km. Rendezésükre terv, illetőleg tanulmány nem- készült. Rendezésüket a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága kívánja. Kiépítési vízhozamuk a VITUKI összefüggés alapján van számításba véve. Részletes fejlesztési adatai a táblázatokban találhatók. Pápai Bakony-ér (13/15) A Mezőlaki Kis-Séd jobboldali mellékága. Teljes hosszúsága 25,5 km. Ebből II. kategóriáiba 17,0 km, III. kategóriába 8,5 km vízfolyáshossz esik. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. Rendezését az általános vízgazdálkodási célkitűzésen felül Pápa város belsőségének árvízi biztonsága kívánja. Az alacsonyabb városi részek — Tókert—Pápa — gyakran kerül elöntésre. A meder nagy részben beágyazott, iszapolásra hajlamos. Pápa város ipari és fekáliás szennyvizét fogadja be. A vízfolyás a völgyfenéken halad, lecsapolásra, ipari szennyvizek befogadására kiválóan alkalmas. A felső völgyszakaszban szűk, középen az érdekeltségi terület 6—800 m szélességű. Az árterület 50 %-a szántó, a többi rét-legelő. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggések alapján van meghatározva. Partbiztosítás: 2 km hosszúságban. A függőleges vonalvezetés nem változik. Átépítendő hidak száma: 11+13 új híd + 2 fenéklépcső. A hidak átépítésére mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás-méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen csak a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, továbbá a város elöntés elleni biztonsága növekszik. Jári patak (13 16) A Pápai Bakonyér baloldali III. kategóriába tartozó mellékága. Fejlesztési adatai a táblázatokban találhatók. Darza patak (13/17) A Marcal jobboldali mellékága. Teljes hosszúsága 16,0 km. Ebből II. kategóriába 12,0 km, III. kategóriába 4,0 km vízfolyáshossz esik. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. Rendezését a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága kívánja. A meder beágyazatlan, iszapolódásra hajlamos. Repülőtéri alagcsőhálózat vizét és szennyvizét fogadja be. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggés alapján van meghatározva. A függőleges vonalvezetés nem változik. Átépítendő hidak száma: 7+4 új híd. A hidak átépítésére mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás-méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. Tapolca patak A Darza patak baloldali III. kategóriába tartozó mellékága. Fejlesztési adatait a táblázatok tartalmazzák. Marcal-balpart a Torna és a Gerence torkolat között Vas megyei csatorna (14 20) Balpartján mintegy 160 km2 közvetlen vízgyűjtő kapcsolódik jelentősebb lecsapoiásokkal. A Marcal kiöntött árvizei jelentős részét is levezeti. Végül öntözési lehetőséget nyújt, mivel a Kamondi duzzasztó felett torkollik ki a Marcalból, a 46 km hosz- szúságban tőle pár 100 m-re halad. Érdekeltségi területét külön nem tüntettük fel — a Marcaltól el nem választható. Vízszintes és függőleges vonalvezetése megfelelő. Fenékszélességét 2 m-re terveztük 1:2 rézsű, 0,1—0,2%o esés mellett. Különösen a kezdeti szakaszokon problémát jelent a Marcal árvizei okozta feliszapolódás, ill. rongálódások. Kiküszöbölésére 200 m szakaszon 0 1,0 m csőszelvényt irányoztunk elő. A Veszprém megyei csatorna rendeltetése a Vas megyeihez hasonló, általános jellemzői, kiépítése is egyenlő. 211
