Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A Börhend (14/6), Cinca (14/5), Csikászó (14/4) és Mosó (14/1) patakok síkvidéki, kisebb részben enyhe dombvidéki vízfolyások. Előzők végig IL, utóbbi kettő felső szakaszai III. kategóriájúak. Kiterjedt lecsapolások, alagcsövezések befogadói, jelentős 200—1500 ha érdekeltségi területtel. Az alsó szakaszokon 2%o-ig, a középsőkön 5%oig, a felső szakaszokon 8—10%o-ig terjedő esések vannak. Az 1—3 m közötti változó fenékszélességekkel 1:2 hajlású rézsűkkel rendelkező tervezett szelvényeket általában géppel célszerű kialakítani és fenntartani. A tervezett partéi kialakítása szükséges. A kikerülő depóniák mindenütt elterítésre, füvesítésre kerülnek. Gerence patak (15) A Marcal jobboldali mellékága. Teljes hosszúsága 57,1 km. Ebből I. kategóriába 20,0 km, II. kategóriába 19,7 km, III. kategóriába 17,4 km vízfolyás- hossz esik. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. Rendezését a rét-legelő kultúrájú mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága kívánja. A meder beágyazott, alsó szakaszán iszapolódásra hajlamos. 7 malomvízhasználat és 22 kh kertöntözés települt reá. Érdekeltségi területe 3—400 m széles, 80%-ban rét-legelő, 20%-ban szántó. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggés alapján van meghatározva. Partbiztosítás: 2,6 km hosz- szúságban. A függőleges vonatozásban 44 m magasságkülönbséget fenéklépcsővel kell kiegyenlíteni, hogy a keletkező sebesség legfeljebb a megengedettel egyenlő legyen. Átépítendő hidak száma: 10+7 új híd. A hidak átépítésére mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás-méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. Kisgyőr patak (15/1), Galla patak 15 2), Fekete-Séd (15/3), Öreg-Séd (15 4), Gyimóti Séd (15 5), Kis Gerence (15/6) A Gerence patak baloldali III. kategóriába tartozó mellékágai. Rendezésükre terv, illetőleg tanulmány nem készült. Rendezésüket a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága kívánja. Kiépítési vízhozamuk a VITUKI összefüggés alapján van számításba véve. Részletes fejlesztési adataikat a táblázatok tartalmazzák. Marcal a Gerence torkolat alatt Csikvándi Bakony ér (16 1) A Marcal jobboldali mellékága. Teljes hosszúsága 26,2 km. Ebből II. kategóriába 20,0 km, III. kategóriába 6,2 km vízfolyáshossz esik. Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. Rendezését a mezőgazdasági érdekeltség termelési biztonsága kívánja. A meder nagyobb részben beágyazott, feliszapolódásra hajlamos. Kiépítési vízhozama a VITUKI összefüggések alapján van meghatározva. Fenéklépcsők: A függőleges vonatozásban 37 m magasságkülönbséget fenéklépcsővel kell kiegyenlíteni, hogy az előálló sebesség legfeljebb a megengedettel legyen egyenlő. Átépítendő hidak száma: 8-j-3 új híd. A hidak átépítésére a mederbővítés, részben az elégtelen hídnyílás-méretek következtében van szükség. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell majd számolni, aminek következtében a termelés biztonságosabbá válik. Gecsei-ér (16/2) Csikvándi Bakony-ér baloldali III. kategóriába tartozó mellékága. Fejlesztési adatait a táblázatok tartalmazzák. Csángota-ér (Kánya-ér) (16/3) A Marcal jobboldali mellékága. A 30,5 km hosszú II. kategóriájú szakaszból 14,5 km az Északdunántúli, 16,0 km a Középdunántúli VÍZIG területére esik. Az alsó 15,0 km szakasz egyharmadát a mező- gazdasági igényeknek megfelelően kiépítették, a további szakasz tervezése is a terv alapján készült. A Veszprém megyei szakaszra terv vagy tanulmány nem készült. A jelenlegi állapot úgy vízszintes mint függőleges értelemben a fejlesztésnél elfogadható azzal, hogy a mederméretet kell nagyobbítani. Átépítendő hidak száma a II. kát. győri szakaszon 13, a veszprémi szakaszon 4, valamint ugyanitt 3 új híd építendő. A hidak átépítése részben a mederbővítés, részben az elégtelen nyílásméret miatt szükséges. Az ér kisvízi hozama miatt 1 malom, 4,5 kh halastó és 18 kh öntözés települt a mederre. A mederrendezés után nemcsak a közvetlen ártér mezőgazdasági biztonsága növekedik meg, hanem a rácsatlakozó nagyszámú mellékág is rendezhető lesz, így a mellék völgyek: is lecsap olást nyernek. III. KATEGÓRIÁJÚ CSATORNÁK Kisebb részben a Csángota, ill. Kánya-ér mellékágai, nagyobb részben a Csángota és Sokoróaljai Bakony-ér közti szakaszon közvetlen a Marcal folyóba torkollnak bele. Jelenlegi állapotukban a terület káros vizeinek elvezetésére csak igen kis mértékben alkalmasak. Helyszínrajzi vonatozás szempontjából megfelelőek, kivéve a Bezsámpusztai ágat, ahol 1,0—3,2 km közti szakasz megszüntethető, mert a Krisztina-tagi rendszerrel a szóbanfor- gó terület víztelenítése megoldható. Kiépítés tekintetében 0,8—1,2 m medermélység kiépítésével az 1—2,6 m3/sec vízvezetést kell biztosítani. A Marcalba torkolló Krisztina-tagi, Bezsánpusztai, Tóti alsó, Tóti, Szemerei mellékág és a Sárdós-ér rendezése csak a Marcal folyó teljes rendezése után lehetséges. 212
