Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Nagysároslaki patak és Pornóapáti patak A vízfolyások rendezésiének célja, hogy a völgy­fenék lecsapolhatóságát biztosítsák és a mellékvöl­gyeikben a kiöntések gyakoriságát csökkentsék. A medret 10%-os valószínűségű vízhozamra kell ki­építeni. A vízszintes vonalvezetésük megfelelő, a függőleges vonalvezetésben biztosítani kell 1,2 ni­es átlagos mélységet. A Pornóapáti patak felső nagyesésű szakaszán helyenként a rézsűlábat biztosítani kell. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni. A meglévő műtárgyak megfelelőek, azok átépí­tésére nem kerül sor. III, KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE A Pinka vízgyűjtőterületén a III. kategóriájú víz­folyások hosszúsága 9,6 km, mely hosszúságból 7 km-t kell rendezni. A rendezés célja, biztosítani a terület lecsapolhatóságát. A III. kategóriájú sza­kaszok 2 m3/sec vízhozamra épülnek ki, amely a 10%-os valószínűségű vízhozamot vezeti. A vízszin­tes vonalvezetésben vátoztatásokra nincs szükség, a függőleges vonalvezetésiben azonban biztosítani kell az 1,2 méteres átlagos mélységet. A rossz állapotban lévő csőátereszek helyett 2 m-es fedlapos átereszeket kell építeni. Tapasztala­tunk szerint ugyanis a vízlevonulásokkor a kis ke­resztszelvényű csőátereszeket a katré anyag eltö­rni és ezáltal a környező rét-területek legkisebb vi­zek esetén is víz alá kerülnek. A depóniát minden esetben el kell teregetni, hogy a felszíni vizek akadálytalanul juthassanak a mederbe. i. kategóriájú vízfolyások rendezési KERETTERVE Sorok—Perint (9) A rendezés célja, hogy a kiöntések gyakoriságát csökkentsük és a mederelfájulást megakadályoz­zuk, így a 2800 héktáros érdekeltségi területen biz­tosabb lesz a termelés. A medret külsőségben 10%-os, Szombathely bel­sőségében 1%-os valószínűségű vízre kell kiépíteni. A meder vonalvezetésében a lehetőséghez képest követni kell a régi medret, de a helyes vonalveze­tés érdekében a 4,5—5,0 km, 5,8—6,2 km, 9,3—9,7 km, 19,5—21,3 km szelvények között a medret új nyomvonalra kel helyezni. A 21,8—24,7 km szel­vények között 40—60 m széles mélyedésben kanya­rog a kisvízi meder. Ezen a szakaszon jó vonalve­zetésű kisvízi medret kel kialakítani. A 24,7—27,9 km szelvények között Szombathely belsőségén ke­resztül halad a vízfolyás. A jelenlegi meder az 1%- oe árvizet emészti, de városias kialakítása érdeké­ben a szükséges munkálatokat el kel végezni, kis­IL KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE vízi mederbiztosítást a VIZIG-nek, a városias ki­alakítást pedig a Városi Tanácsnak. Függőleges vonalvezetésben biztosítani kel a mederlépcsők beépítésével, hogy az esés 1,5%-nál ne legyen nagyobb. Ilyen esés melett még nem alakulnak ki káros sebességek. Ennek érdekében a Sorokpolányi malom duzzasztóját (0,74 m) esés­csökkentő fenéklépcsővé kell átalakítani. A 18,8 és 22,2 km szelvényekben egy-egy 1,5 m-es új fenék­lépcsőt kel építeni. A keresztszelvények rézsűje 1:3, Szombathely város belsőségében a beépítéstől függően változó. Partbiztosításokra csak a belsőségi szakaszon és a hidak környékén van zükség. Kavics és: Homok- lencsék a kivitel folyamán előkerülhetnek, az ilyen szakaszokon gyeptégla burkolatot kel alkalmazni. A meglévő hídproviziórumokat végleges hidak- ká kell átépíteni. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magas­ságában el kell teregetni, a belsőségi szakaszon a helyenkénti földhányást pedig pótolni kel. Kisebb kiépítési vízhozam a mezőgazdasági ter­melés számára nem nyújt kelő biztonságot. A Sorok—Perint vize öntözés céljára csak vegy- vizsgálat után engedélyei használható fel, mert Szombathely város csak mechanikailag derített szennyvizednek befogadója. il kategóriájú vízfolyások rendezési KERETTERVE Csikorgó (9/7), Kis-Sorok (9/8), Puszta-Sorok (9/9) A terület lecsapoló hálózatainak közvetlen befo­gadói, rendezésük is ebből a célból történik. Vízszintes vonalvezetésében lényeges változta­tásra nincs szükség, függőleges értelemben biztosí­taná kel az 1,5 m-es átlagos mélységet. Kereszt- szelvény kialakításánál legalább 1:2 rézsűt kell al­kalmazni. A kikerülő földanyagot el kel tereget­ni. A vízfolyások mentén 3 m-es füvesített sávot kel hagyni, szántóföldi művelés csak a sávon kí­vül folytatható. Partbiztosításra és fenéklépcső építésére nincs szükség. Hidakat átépíteni nem kel, azok az 1%-os vizet emésztik. Jáki-Sorok (9/4) és mellékágai, Arany p. (9) és mellékágai A Sorok—Perint nyugati dombos vízgyűjtőterü­letének vízfolyásai, a felső szakaszon 5—8% esés­sel. Rendezésükkel a kiöntések gyakoriságát akar­ják csökkenteni. Az Arany patak esetében Búcsú és Szombathely (Ólad) ármentesítését is meg kel oldani a rendezés keretében. A Jáki-Soroknak már csak a felső 2,0 km sza­kaszát kel rendezni. A külsőségekben 10%-os, belsőségekben 1%-os valószínűségű vizet vettünk fel mértékadónak. Helyszínrajzi vonalvezetésben az éles kanyarokat meg kel szüntetni, magassági vonalvezetésnél a nagyobb esésű szakaszon eséscsökkentő fenéklép­csőt kel építeni, és biztosítani azt, hogy káros se­206

Next

/
Thumbnails
Contents