Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

bességek ne keletkezzenek. A keresztszelvényeket 1:2—1,3 rézsűvel kell kialakítani. A laza és kavi­csos talajok előfordulási helyein a rézsűt a gyep tég­lával biztosítani kell. A hídprovizóriurnákat át kell építeni végleges megfelelő nyílású hidakká. A kikerült földanyagot a tervezett partéi ma­gasságában el kell teregetni és azt mezőgazdasági művelésre alkalmassá kell tenni. A belsőségi sza­kaszon a városias burkolt keresztszelvényt kell ki­alakítani. Az Arany patak fedezi Szombathely vá­ros csónakázó tavának vízutánpótlását. III, KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE A területen 54,4 km hosszú III. kategóriájú víz­folyás van, melyből 42,0 km-t kell rendezni. A ren­dezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkenté­se és a terület lecsapoló csatornái számára megfe­lelő mélységű befogadó biztosítása. Vízszintes vonalvezetésben az éles kanyarokat meg kell szüntetni. Biztosítani kell a magassági vonalvezetésben az 1,20 m-es átlagos mélységet. A víz levonulását a kisméretű csőátereszek aka­dályozzák, ezeket át kell építeni 2,0 m-es fedlapos átereszekké. Keresztszelvény kialakításánál 1:2 rézsűt kell még akkor is alkalmazni, ha ezt egyéhként a víz­emésztés nem indokolná. A kikerült földanyagot el kell teregetni, a tervezett partéi magasságában. Gyöngyös, Gyöngyös műcsatorna (10) I. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE Gyöngyös (10) Az Ausztriából érkező heves vízjárású vízfolyás jól beágyazott medrű. Rendezésének célja, hogy a 10%-os valószínűségű vizet a meder mindenütt ki­öntés nélkül vezesse. Belsőségi szakaszon (Kőszeg) az 1%-os valószínűségű víz levezetésére alkalmas meder kell. Gencsapátinál a vízfolyás 5 m3/sec-nál nagyobb vízmennyisége a Gyöngyös árapasztóba kerül, egy árapasztó gáton keresztül. Vízszintes vonalvezetésében az éles kanyarokat meg kell szüntetni, a Kőszeg—Szombathely közút­tól a lehetőségeknek megfelelően távolabb kell he­lyezni, az üzemen kívüli malmokat az új nyomvo­nallal ki kell kerülni, illetve ahol a lépcsőre esés­csökkentés miatt szükség van, ott a régi nyomon kell haladni és a műtárgyat helyre kell állítani. A keresztszelvény kialakításánál 1:3 vagy még lapo­sabb rézsűt kell alkalmazni. A kisvízi medret a la­za talajoknál biztosítani kell (terméskő, gyep tégla). Kőszeg város területén a városias kialakítás ér­dekében partfalakat, burkolatokat (terméskő, gyep- tégla) kell építeni. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magas­ságában el kell teregetni. A vízfolyásból a kőszegi üzemek fedezik ipari szükségletüket, a fennmaradó vizet pedig a Gyön­gyös műcsatomára települt vízhasználók haszno­sítják. Szerdahelyi patak (10/1) A kőszegi hegyvidék vizeit gyűjti össze, de a je­lenlegi állapota mellett ezt a feladatát nem tudja ellátni. Rendezésének célja, hogy a mederbővítés­sel a kiöntések gyakoriságát csökkentsük. A kivitel során az éles kanyarokat meg kell szüntetni és helyette enyhe íveket kell alkalmazni. Magassági vonalvezetésében az esés csökkentése érdekében mederlépcsőt, vagy rézsűláb biztosítását kell építeni. A kialakított keresztszelvény 1:2—1:3 rézsűjű legyen. A hidroprovizóriumokat végleges hidakká át kell építeni. A rendezéssel elérjük azt, hogy a területen biz­tonságosabb lesz a termelés. Gyöngyös műcsatorna (10) A csatorna kettős feladatot tölt be; a felső sza­kaszon csak vízhasznosítási célt szolgál, az alsó szakaszon (Kozár—Borzó alatt) 10%-os valószínű- a kisvízfolyás szerepét is betölti. Ez határozza meg a rendezés célját is. Az alsó szakaszon (Kozár-Borzó alatt) 10%-os valószínű­ségi vízre, a felső szakaszon pedig 5 m3/sec-ra kell kiépíteni a medret. Helyszínrajzi vonalvezetésben változtatásra nincs szükség, magassági értelemben az alsó szakaszon azonban a vízfolyást mélyíteni kell. Az aránylag kis esés miatt káros sebességek nem keletkeznek. Meglévő műtárgyak megfelelőek, átépíteni nem kell őket, de környékükön a káros kimosások meg­akadályozására partbiztosítást kell készíteni. A kikerült földanyagból a szükségletnek megfe­lelően helyenként szabályos depóniát kell kialakí­tani (általában a duzzasztók feletti szakaszon), egyéb helyeken pedig el kell teregetni. A vízfolyásnak lecsapolási, vízlevezetési és víz­hasznosítási feladatokat kell ellátni, amelyek komp­lex vízgazdálkodási feladatként jelentkeztek. Gyöngyös műcsatorna mellékágai Ezek a vízfolyások a Gyöngyös műcsatoma men­tén elterülő lankás, főleg szántóföldi területek vi­zeinek befogadói. Rendezésüknek célja, hogy a kiöntések gyakori­ságát csökkentsük, a lecsapoló csatornáknak meg­felelő mélységű befogadójuk legyen és ezzel a biz­tonságosabb termelést kielégítsük. Vízszintes vonalvezetésben lényeges változtatás­ra nincs szükség, de a függőleges vonalvezetésben biztosítani kell az 1,5—2,0 m átlagos mélységet. Az aránylag kis esés miatt káros sebességek nem keletkeznek. Laza talajok esetén a rézsűlábat gyep­téglával biztosítani kell. A hidroprovizóriumokat végleges megfelelő nyí­lású hidakká kell átépíteni. Lapos rézsűjű (1:2—1:3) keresztszelvényt kell ki­alakítani. A kikerült földanyagot el kell teregetni. Egy-egy vízfolyás alsó szakaszán 4—6 ha-os ker­tészet öntözésére van elegendő víz. II. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE 207

Next

/
Thumbnails
Contents