Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A Csörmöc kisvized öntözési célra felhasználhatók. Az Ikervári erőtelep üzemvízcsatornájának betorkolMsa alatt már az erőtelep által hasznosított víz is felhasználható öntözési célra. Csörmöc—Herpenyő mellékágai A Csörmöc—Herpenyő 18 mellékága: Nádasdi p,, Katafai p., Hegyaljai p., Szarvaskendi p., Borgrács p., Ordó p., Mókus p., Száraz p., Rákos p., Kismák- fai p., Szentkúti p., Alsóújlaki p., Szentegyházi p., Koponyás p., Szentjános p., Szemenyei p., Csurgó p., és az Egervölgyi patak II. kategóriájú vízfolyás, az alsó szakaszuk függőmedrű, a felső szakaszuk vízmosásos jellegű. Rendezni is csak az alsó szakaszokat fogjuk, a felső fával, bokorral sűrűn benőtt medret célszerű jelenlegi állapotában megtartani, mert így a legkisebb az erózió. Az alsó szakaszok rendezésével elérjük azt, hogy az elöntések gyakoriságát csökkentjük és a terület lecsapolha- tóságát biztosítjuk. A kiépítési vízhozamot külsőségben 10%, belsőségben 2%-ban állapítottuk meg. A rossz állapotú függőmedret fel kell hagyni és új nyomvonalra kell áthelyezni a vízfolyásokat. A Csörmöc—Herpenyő völgyfenék szélénél a hirtelen esésváltozás kiküszöbölésére mederlépcsőket kell beépíteni. A keresztszelvényeket 1:2 rézsüvei keli kialakítani, a laza homokos talaj esetén a rézsűlábat gyeptéglával kell biztosítani. A belsőségi szakaszokat betonlapburkolattal kell ellátni. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A szabályos partéit minden esetben ki kell alakítani. A vízfolyások felső szakaszán kisebb tározók építésére van lehetőség, amelyek halastóként, vagy a Csörmöc—Herpenyő völgyében öntözési célra lehet felhasználni. III. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE E területrészen III. kategóriájú szakasza csak a Szemcse—Megyefőároknak van. A többi vízfolyásnak mellékágai leesapoló csatornák, míg a Csörmöc—Herpenyő rendszerben az összes mellékág torrens jellegű, így teljes hosszúságukban II. kategóriába vannak sorolva. A kiépítési vízhozamot 2 m3/sec-ra vettük fel. Biztosítani kell, hogy a mélység legalább 1,2 m legyen, mert csak így lesz alkalmas befogadni a későbbi alagcsövezett terület nyílt árokhálózatának vizét. A keresztszelvényt 1:2 rézsűvel kell kialakítani, a kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. PINKA, STRÉM VÍZGYŰJTŐTERÜLETE I. kategóriájú vízfolyások rendezése Pinka. A vízfolyás Ausztriából érkezik, helyenként országhatárt képez és többször kilép és belép az országból. A rendezése is közös érdekű és amíg a nemzetközi megállapodások a költségviselésre nem történtek meg, addig a Pinka rendezése, sőt még_a fenntartása sem indulhatott meg. A nemzetközi megállapodás szerint a közös érdekű szakaszon a költségek 53%-át az Osztrák Fél, 47%-át a Magyar Fél viseli. 1960-ig a mederállapot felvételek megtörténtek és elkészítette mindkét fél a hidrológiai tanulmánytervet. A kiépítési vízhozamban ez ideig nem történt megállapodás. A tervben a Magyar Fél hidrológiai tanulmánytervébe szereplő 10%-os valószínűségi vízhozammal számoltunk. A rendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a völgyfenék lecsapolhatóságának biztosítása. A rendezés' folyamán a vízszintes vonalvezetésben nem csupán a műszaki megfontolások lesznek az irányadók, hanem figyelembe kell venni a két ország határhelyzetét is. Ennék ellenére nagyon sok helyen új nyomvonalra kell helyezni a vízfolyást. Függőleges vonalvezetésében arra kell törekedni, hogy a jelenleg üzemben lévő vízerőtelepek továbbra is üzemben maradhassanak, de emellett a mezőgazdaság igényeit is kielégítse. A keresztszelvény kialakításánál 1:3 vagy ennél laposabb rézsűt kell alkalmazni. A kialakult kö- zépsebességek nem nagyok, de ennek ellenére a laza talajú szakaszokon a rézsüket biztosítani kell. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesítem kell. A rendezés során 4 hidat kell átépíteni 1%-os emésztésű hidakra. A meglévő 5 vízerőtelep műtárgyait is (árapasztó, szabadzúgó) az új mederméretnek megfelelően át kell építeni. A műtárgyak átépítési költsége 10,4 millió Ft-ot tesz ki, míg a teljes rendezési költség 31 millió Ft. Fajlagos beruházása 7400 Ft/ha. A Pinka vize a rajta épült 5 vízerőteleppel hasznosítható, sőt a kisvizek egy része öntözési célra is felhasználható. Az öntözéssel biztosítani lehetne, hogy az állattenyésztéséről híres vidék takarmányszénája fedezné a szükségleteket. A rendezésnek a jelenlegi helyzethez mérten meg lenne az az előnye, hogy az eddigi két évenkénti elöntések csak tíz évenként fordulnának elő, így a termelési biztonság megnövekedne. Strém patak A vízfolyás határt képez Ausztria és Magyarország között. Magyarországon kicsi az érdekeltségi területe, így ennek rendezése főleg Ausztria szempontjából szükséges. Az eddigi nemzetközi tárgyalások folyamán a költségviselési arányok megállapítása még nem történt meg. Mivel határvízfolyás, vízszintes vonalvezetésében lényeges változást nem célszerű eszközölni, függőleges vonalvezetésében a felsőbb osztrák szakasz vonalvezetése lesz az irányadó. A keresztszelvény lapos rézsűvel készüljön, szükség esetén kisvízi mederbiztosítással. A kikerült földanyagot el kell teregetni, és azt mezőgazdaságilag művelhetővé kell tenni. A meglévő műtárgyak átépítésére nem kerülnek. A vízfolyás kisvize a Pinka alsó szakaszán öntözési célra felhasználható. 205
