Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
dugók eltávolítása gazdaságos. A kiépítési vízhozam külsőségi szakaszon 10%-os, a Hársas patak 0,8 km és a Zsida patak 1,0 km belsőségi szakaszán 2%-os. Az éles kanyarokat át kell vágni. Az esés csökkentésére a Lugas patakon lépcsőket kell beépíteni. A helyenként előforduló lazább talajú szakaszokon a rézsűlábat gyeptéglával burkolni kell. A belsőségi szakaszt betonlap burkolattal kell ellátni. A kikerült földanyagot el kell teregetni a szabályosan kialakított partéi magasságában., A vízgyűjtőterületen vakonddrénezést és altalajjavítást kell végezni, hogy a kötött tala'1 jó vízgazdálkodási talajjá alakuljon át. Hársas patak völgyében helyi jellegű tározó építhető Máriaúj- falu községtől délre. Vörös patak és Lahn patak E két vízfolyás a főbefogadója a Rába-balparti lecsapoló csatornáknak. Ez a két vízfolyás biztosítja a Lapines kiöntött nagyvizeinek a Rábába való visszavezetését is. A Vörös patak aránylag jó állapotban van, és rendezésre is csak a felső szakaszát javasoljuk, illetve az alsó szakaszon a dugók eltávolítását. A Láhn patak rendezési munkálatai már 1959-ben megindultak, az elkövetkező időszakban a hátralévő szakasz kiviteli munkálatait kell befejezni a jóváhagyott tervek alapján. Függőleges vonalvezetéssel az átlagos 2 m-es mélységet biztosítani kell, hogy a terület alagcsövezése esetén is & befogadó megfelelő mélységű legyen. A Láhn-patakon az elégtelen nyílású hídprovizóriumok helyett megfelelő nyílású (Qi% emésztésű) vasbeton hidakat kell építeni. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni, és azt mező- gazdasági művelésre alkalmassá kell tenni. A vízfolyás mentén az 5 m-es füvesített sávc* biztosítani kell. A rendezés első lépcsője a kötött talajok meliorációs munkájának. A teljes munkálat befejezésével elérhetjük, hogy az eddigi 12 q/ha búzatermést 22—24 q/ha-ra lehet emelni. Berki patak és mellékágai A Berki patak és mellékágai Hímfai, Hímvölgyi, Daraboshegyi és Bozóthegyi patakok azonos jellegű vízfolyások. Rendezésük célja, hogy a kiöntések gyakoriságát csökkentsük, és a völgyfenék le- csapolhatóságát biztosítsuk. A vízfolyásokat 10%-os valószínűségű vizekre építjük ki. Helyszínrajzi vonalvezetésben lényeges változásra nem lesz szükség, de a függőleges vonal- vezetésben az esés csökkentésére mederLépcsőket kell beépíteni. A Daraboshegyi patak belsőségi szakaszát 2%-os valószínűségi vízhozamra kell kiépíteni 0.5 km hosszú szakaszon, és betonlap-burkolattal kell ellátni. A vízgyűjtőterületen a területerózió jsökkenté- sére a szükséges munkálatokat el kei; végezni, hogy a vízfolyások feliszapolódását megakadályozzuk. A Berki patak felső szakaszán tározó építésére van lehetőség, amelyet halasítani vagy öntözési célra lehet felhasználni. m. kategóriájú vízfolyások rendezési KERETTERVE A vízgyűjtőterületen a III. kategóriájú vízfolyások hossza 55,6 km, melyből rendezni csak 15,2 km hosszú szakaszt keli. A rendezés célja a lecsapol- hatóság biztosítása. A nagy esés miatt ezek a vízfolyások szakaszosan is rendezhetők. A kiépítési vízhozam 10%-os valószínűségű vízre vonatkozik. Általában 3 kunként egy új áteresz és egy áteresz átépítését vettük figyelembe. A Lugos patak völgyében tározó építésére van lehetőség Kondorfa község határában. Ez a vízmeny- nyiség az alsó szakaszon öntözési célra felhasználható. Rába a Pinkától a Szaput patakig II. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE Szemes—Megyefőárok, Mukuc patak és Füzesárok E három vízfolyás a Rába balpartján elterülő lankás, helyenként erősen kötött szántóföldi terület lecsapoló csatornáinak befogadója. A rendezésük elsősorban a lecsapolás érdekében történik 150 1/sec/km2 fajlagos vízlevezetés mellett. A vízszintes vonalvezetésben változtatásra nincs szükség, de a függőleges vonalvezetésben biztosítani kell 1,2—1,5 m átlagos mélységet. Ez a mélység elegendő lesz a későbbi alagcsövezések befogadására is. A keresztszelvény kialakításoknál 1:2 rézsűt kell alkalmazni. Partbiztosításra, fenéklépcső beépítésre szükség nincs, a meglévő hidak nyílásai megfelelőek. A kikerült földanyagot el kell teregetni, de biztosítani kell azt, hogy a vízfolyások mentén 3—5 m-es füvesített sáv maradjon. A rendezéssel elérhető, hogy az eddigi terméskiesések, amelyek a csapadékos időben előállottak, megszűnnek. Csörmöc—Herpenyő A rendezésnek kettős célja van, egyrészt a 8000 ha-os terület lecsapolhatóságának biztosítása, másrészt a jobboldali torrens jellegű vízfolyások vizének felvétele. A kiépítési vízhozam megállapítása is külön történt, a völgyfenéken 150 1/sec/km2, a dombvidéken pedig 10%-os valószínűségű vizet vettünk mértékadónak. A vízszintes vonalvezetésben az eddigi kanyargós és helyenként nem is látható meder helyett az új meder hosszú egyenes szakaszokból és enyhe árokból tevődik össze. A függőleges vonalvezetésben egy jelentősebb változást terveztünk. A Nyögő-éri rossz állapotban lévő duzzasztót kiiktatjuk, mert a korszerű hossz-szelvénybe nem illeszthető be. A keresztszelvények 1:2 és 1:3 rézsűvel lesznek kialakítva. Fenéklépcső építése nem szükséges. Partbiztosítás csak helyenként szükséges, ahol laza finom homok található. A kikerült földanyagot dózerrel el kell teregetni, szabályos partéi magasságában. A rézsűt és az elteregetett földanyagot füvesíteni kell. 204
