Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
egy ülepítő teret kell kiképezni. A laza talajszerkezet miatt 1:3 hajlású gyepesített rézsűkiképzés szükséges. Bemaródások megakadályozására a fer- tőrákosi szakaszon mederbordákat kell építeni. b. III. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve Tómalom-patak medre teljesen rendezetlen. Terv hiányában a tervezésnél normatívákat alkalmaztunk. Figyelembe vettük a mellette lévő vízmű és üdülőtelep rendezési igényét is. Az I. és II. kategóriájú vízfolyások rendezése. Ikva patak Az Ikva patak 10+830 km selvényig belvízcsatornaként kezelt meder, a szakasz rendezését az I. sz. TVK IV. fejezete tárgyalja. A meder a 32 + 730 km szelvényig I. kát., az 52+076 km szelvényig II. kategóriájú. A rendezés célja a mezőgazdaságra káros vizek kiöntés nélküli levezetése. A kiépítés tervezése a 10%-os valószínűségű vízhozamra történt. Sopron város belsőségében épült zárt meder egyben a városi szennyvíz főgyűjtője, ennek fejlesztését a IX. TVK-fejezet tárgyalja. A meder vízszintes vonalvezetése tekintetében követni kell a régi medret. Függőleges vonalvezetése jó, csupán Sopron város alatt kell fenéklépcsőket kiépíteni, hogy az eddigi káros sebességek okozta kimosásokat és berágódást megszüntessük. A fejlesztési fajlagos költség az átlagnál magasabb. A völgy jellemzője, hogy a mellékágak árterülete jelentősen felülmúlja a fővízfolyás árterületének nagyságát. A rendezés során átépítésre szorul 5 db híd és 3 db duzzasztó. A meder fejlesztésénél figyelembe kell venni a völgyben lévő, nagy múltra visszatekintő rétöntözéseket, valamint ipari vízhasználatokat. Sopron város szennyvizei tisztítás nélkül jutnak a mederbe, ez a körülmény Kópháza és Peresz- teg községek szempontjából közegészségügyileg erősen kifogásolható. Jelentős a szennyvíztisztítás megoldása azért is, mert a Petőházai cukorgyár is használja az Ikva vizét. II. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve Liget patak, Rák patak, Arany patak Rendezés célja, hogy a völgyfenék lecsapolását biztosítsák. A medrek kiépítése a 10%-os valószínűségű vízhozamra történik. A Liget patak adatait a műszaki terv, a Rák és Arany patak adatait a műszaki terv, a Rák és Arany patak ada- legi medervonalak általában megtarthatók. A magassági vonalvezetésben eséscsökkentő lépcsőket kell beépíteni- A Rák patak méretezésénél figyelembe kell venni a Sopron Kertváros feletti táro- zási lehetőséget, valamint azt a körülményt, hogy zárt szelvénye a város szennyvíz főgyűjtője. Az Arany patakon fel kell újítani a nagycenki duzzasztót a Peresztegi öntözőcsatorna vízellátása érdekében. Kardos-ér a 15 + 992 m szelvényig, Puszta család községig korszerűen kiépült, a depóniák rendezettek. A felső szakasz azonban az országhatárig olyan mértékben feliszapolódott, hogy rendezése halaszthatatlan. Az elfajult medret nem gazdaságos felhasználni, hanem a völgyfenéken korszerű vona- lozású meder építendő. A rendezett szakaszon az a tapasztalat, hogy a völgyfenéken a rendezés utáni második évben már egészen a partéiig mezőgazda- sági termelés folyt. A mederállapot megóvása érdekében szükséges 2—3 méteres parti sáv füvesítése. A mederrendezésre elkészült terv a hossz-szelvény kiképzés szempontjából megfelel, csupán a keresztszelvényeket kell 1:2, 1:3 rézsűhajlásra kiképezni. A felső mederszakasz feliszapolódása olyan nagymértékű, hogy a Talajvédelmi Tanács is sürgeti a mederrendezést. Helyi beavatkozás nem célravezető, éppen ezért a megkezdett munkát kell nagyobb hitelösszeg biztosításával nagyobb ütemben végezni. A kisesésű mederszakaszon medertározások létesíthetők gazdaságosan, és belőlük őszi és tavaszi talajtelepítő öntözés végezhető. A nyári kisvíz- mennyiség az osztrák területen végzett öntözések miatt bizonytalan. III. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve Az Ikva patakra és II. kategóriájú mellékágaira mintegy 115 lem hosszú III. kategóriájú meder kapcsolódik. A terület vízmentesítése érdekében az összes III. kát. medret ki kell építeni 1—3 m3/sec vízemésztésre. A mederből kikerült földanyagot a már korábban kialakult depóniával együtt el kell teríteni. A RÁBA VÍZGYŰJTŐJE A PINKA TORKOLAT FELETT I. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve Disznó patak Magyarországi szakasza minössze 0,5 km. A rendezés célja a völgyfenéki terület lecsapolhatóságá- nak biztosítása. A medret 10%-os valószínűségű vízre kell építeni. Vízszintes vonalvezetésében lényeges változtatásra nincs szükség, a függőleges vonalvezetésben is csak az osztrák szakaszon kell mederlépcsőket beépíteni az esés csökkentése érdekében. A keresztszelvény 1:2 rézsűvel készül. Műtárgyak átépítésére nincs szükség. A depómat szabályosan kialakított partél-magasságban el kell teregetni. A II. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve Szölnöki patak, Szakonyfalvi patak, Zsida patak, Hársas patak, Huszászi patak és Lugas patak. Ezeknek a vízfolyásoknak fő jellemzőjük, hogy vízgyűjtőterületükön 30—40% erdő van, a talaj kötött, az esés nagy, az érdekeltségi terület aránylag kicsi. Rendezésük is csak az alsó szakaszon indokolt. A nagyesésű felső szakaszon csak a helyenkénti 203
