Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Sósos-ér Győrsiemére. Tenyő községek határában 1930. évben épült lecsapol ó-csatorna 525 ha területen, és alagcsövezés 500 fm hosszban jókarba lett helyezve. Gyirmót—Ménfőcsanak határában 700 ha területen épült lecsapodó-csatoma 11 000 fm hosszban, 1951. évben. A fenntartás hiánya miatt a csatornák rendeltetésüknek csak kismértékben tesznek eleget. Nagypándzsa-ér völgyében Töltéstava, Nyúl, Győrság, Écs és Ravaszéi községek határában 1940, 41, 42, 43 évben épült 2 636 ha területen 61 450 fm hosszban lecsapoló-csatoma, és 60 ha területen alagcsövezés. A csatornákat 1952, 53 években jókarbahelyezték. Kispándzsa-ér völgyében Ménfőcsanak, Kisbarát és Nagybarát községekben 705 ha területen 15 400 fm hosszban épült lecsapoló-csatoma, 1943-ban. A csatornák azóta nagyobb részben tönkrementek. Vezseny-ér völgyében Pér, Pázmánd, Nyalka, Táp községek határában 1942, 43, 49. években 1 650 ha területen történt lecsapolás 36 000 fm hosszban nyílt tárokkal, és 50 ha alagcsövezés. A csatornák fenntartás hiánya miatt eliszapolódtak. Győrszentiván belsöségi és zsombékosi lecsapolás 1941, 42, 43. években készült 1 050 ha területen 31 000 fm hosszban. A csatornahálózat fenntartás és jókarbahelyezés hiánya miatt feliszapolódott. Cuhai Bakony-ér völgyében Nagyszentjános határában 1926. évben épült 400 ha területen 8 700 fm hosszban nyílt árokkal és 100 ha területen alag- csövezéssel lecsapolás. A Nagyszentjánosd Â. G. a csatornahálózatot 1958-ban jókarbahelyezte. Böny—Pér—Rétalap községek határában 1941— 42. években történt lecsapolás 2 560 ha területen 40 100 fm hosszban nyílt árokkal. A csatornahálózat nagyobb részét 1955-ben jókarbahelyezték. KOMÁROM MEGYE TERÜLETÉN Bana—Bábolna határában 1941—43. években 2 100 ha területen 35 500 fm hosszban készült lecsapolás. A Bábolnai Ä. G. 1959-ben a csatornákat j ókarbahelyezte. ölbő—Bársonyos határában 1941—42-ben 3 100 ha területen épült lecsapoló csatornahálózat 70 300 fm hosszban. A Bábolnai Ä. G. 1958-ban a csatornák nagyrészét jókarbahelyezte, és új csatornák épülésével egészítették ki. Tápszentmiklós—Katpuszta határában 1933-ban 500 ha területen 17 200 fm hosszban épült lecsa- poló-csatomahálózat. Fenntartás hiányában a csatornák féliszapoiódtak. Bakony szombathely község határában 1954. évben épült lecsapolás 120 ha területen 48 100 fm hosszban. CONCÓ PATAK VÖLGYÉBEN Ács—Jegespuszta határában 1927-ben épült lecsapolás 2 200 ha területen 31 200 fm nyílt csatornával és 100 ha területen alagcsövezés. A nyílt csatornahálózatot 1950. és 1959. években a Nagyszentjánosd Á. G. és községi érdekeltek jókarbahelyezték. Nagyigmánd határában 1943-ban 800 ha területen épült csatornahálózat 11 300 fm hosszban, melyet a Bábolnai Á. G. 1958-ban felújított. Feketevíz-ér (Concó patak felső szakasza) völgyében Vasdinnyén 1942—43. évben épült lecsapódás 1 800 ha területen 27 200 fm hosszban és 140 ha alagcsövezés. A lecsapoló csatornahálózatot 1957- ben a Bábolnai Ä. G. jókarbahelyezte. Csépi-ér völgyében Csép—Ete—Császár községek területén 1939—42. években készült lecsapolás 2 500 ha területen 39 500 fm hosszban nyílt árokkal és 140 ha alagcsövezés. A csatornák állapota jelenleg nem kielégítő, teljes egészében feliszapolódott. Szőny község határában 1943-ban történt lecsapolás 150 ha területen 9 500 fm hosszban nyílt árokkal. A csatorna fenntartása hiányában feliszapolódott. Grébics-pusztai alagcsövezés 1933-ban épült 50 ha területen, jelenleg a feliszapolódás miatt nem működik. Által-ér völgyében Kömye—Vértessomlyó határában 1951. évben épült lecsapoló csatornahálózat 600 ha területen 13 000 fm hosszban. Csenke patak völgyében Esztergom határában 1935-ben 300 ha területen épült csatornahálózat 10 000 fm hosszban úgy, hogy a mélyfekvésű területeket övcsatornával védték meg a külvizektől, a területen belül pedig nyílt csatornahálózatot építettek. Oroszlány város belsőségében 20 ha területen épült alagcsövezés, 1955—1960. években. Oroszlány város egyrésze a Labanc patak; Pénzes-árok és Schwanda-berki patak völgyében épült. Az állandó magas talajvízszint miatt a pincék és lakóházak alépítményei sokszor víz alá kerültek, de mindig nyirkosak, vizesek voltak. Ennek megszüntetése érdekében épült az alagcsövezés, melynek befogadója az Oroszlány—Kecskéd! vízfolyás. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kisvízfolyások rendezései főleg helyi jellegűek voltak, és a kiépítés tekintetében nem annyira a vízügyi szempont, mint inkább az érdekeltség teherbíróképessége volt az irányadó. A medreknek csak jelentéktelen töredéke képes a 10%-os valószínűségű nagyvizeket elvezetni. A mezőgazdaság 194
