Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A laza feltöltődésű vizenyősödött talaj és a mindkét oldalról betorkolló vízmosásokból eredő hordaléklerakodás miatt 1938 évben a medret újból jókarbahelyezték. Ezt követően az egyes szakaszokon a feliszapolódott medren jókarbahelyezések folytak. 1960 évben a 23 075—26 400 m szelvények közti mederrendezés is elkészült. A mederrendezés kapcsán sűrű mellékághálózat épült a völgy egész szakaszán. A terület víztelenítése ennek ellenére nincs megnyugtatóan megoldva. A káros vizek a függő-mederbe sokhelyütt nem vezethetők be, a vízmosásos mellékágak egy-egy mederszakaszt gyakran feliszapolnak és a terület gyorsan mocsarasodásra hajlamos. A ravaszdi szakaszon a nagykiterjedésű forrásos vidék csak a meder állandó jókarbanléte mellett művelhető. A meder teljes hosszában depóniák vannak, amelyek el- teregetésre szorulnak. Az egyes mélyfekvésű depó- niákkal zárt területen sankolótér kiképzésére alkalmas területek vannak. A Pándzsa rendszer befogadója a mindkét végén zsilippel lezárt Holt-Marcal. A nagyobb esőzések alkalmával a magas Rába vízállások miatt a zsilipeket le kell zárni, így a Holt-Marcal mentén gyakran okoz kárt a Pándzsán lefolyó nagyvíz. Vezseny-ér A Pándzsa jobboldali II. kategóriájú mellékága. A Pápaszentmiklós község feletti szakasza nagyesésű. Pér és Töltéstava községek szakaszmi nagykiterjedésű halastavak vannak, amelyek a század- forduló idején feliszapolódtak. A völgy alsó és középső szakasza elmocsarasodott, lefolyás nélkülivé vált és Pér, valamint Töltéstava községeket több alkalommal elöntötte. A meder rendezése 1941. évben történt meg. 3,30 m3/sec vízemésztésre. A teljes mederhossz 1958—1960. év között rendezést nyert, 5,3 m3/sec vízemésztésre. A meder- rendezés gyorsan éreztette hatását a környező el- vizenyősödött területen. Az alsó kisesésű szakasz feltöltődése észlelhető, így gondos fenntartást igényel. Cuhai Bakonyér és mellékágai Az északi Bakonyvidék, valamint a Győri medence felé fokozatosan enyhülő esésű völgy főgyűjtője a Cuhai Bakonyér. A mintegy 80,8 km hosszú mederszakaszból a 47,2 km szelvényig a Középdunán- tuli VÍZIG területén változó magasságú, főként erdőkkel borított területen, majd Réde községtől a torkolatig az Északdunántúli VIZIG-hez tartozó kisebb részben a dombvidéki, nagyrészben síkvidéki területen folyik. Az első rendezés előtt a nagyesésű hegyi szakaszhoz csatlakozó réda—kétalapi szakasz függő- medrű malomárok, a Rétalap és a gönyüi szakaszon elfajult völgyfenéken kanyargó meder volt. A teljesen elfajult mederben lefolyó víz nemcsak az árterét mocsarasította el, hanem öt községet is sorozatosan elöntött. Az 1939. évben megalakult Cuhai Bakonyér Lecsapoló Társulat a torkolat és a bakonybánki vasúti keresztezés közti 40,78 km hosszú szakaszból 36 km-t rendezett, majd a 47,2 km szelvényig a VÍZIG rendezte a medret. A rendezett medren levonult nagyobb árhullámok közül az 1940. márciusi árvíz a völgyet mintegy 1600 m szélességben elöntötte, az 1947. márciusi árvíz mennyisége 80 m3/sec volt és az egész érdekeltségi terület víz alá került. 1956 márciusában kb. 60—70 m3/sec árhullám a Bőnyrétalap körüli területeket borította el. A meder jelen kiépítése mellett, különösen azon a szakaszon, ahol a hegyvidéki nagyesésű meder a síkságra lép, minden nagyobb esőzés után csaknem évente okoz jelentős kiöntéseket. A tápszentmiklós—rédei szakasz a rendezés óta bemaródott, a nagyvizek a rézsüket elmosták és szakadó partok alakultak ki a teljes szakaszon. A Tápszentmiklós és torkolat közti szakaszon a meder jól beágyazott. A rétalapi és a mezőőrsi szakaszon koncentráltan jelentkezik a kavicslerakódás. A meder teljes hosszban rendezésre szorul. Hidegkúti-ér Rédétől keletre ered és Bakonybánknál ömlik a befogadóba. A felső szakasz esése 8—10%o, a közép- és alsó szakaszé 5—7%0- 1954. évben nyert rendezést 1,6 m3/s vízemésztőképességre. Jelenleg növényzettel sűrűn benőtt, rendezésre szoruló vízfolyás. Nyéki-ér Bakonyszombathely közelében ered és Bársonyos közelében ömlik a Bakony-érbe. A felső szakasz esése 3—5%o, az alsó szakaszon 2—3%o. 1954—55. években 10,5 km hosszban rendezték. A meder bokrokkal borított és az alsó szakasz 50%-ban feliszapolódott. Hideg-ér A legalsó jelentősebb mellékág, Bőnyrétalap község közelében ömlik a befogadóba. 1965. évben 0,9 km-t helyeztek jókarba. A meder jó állapotban van, helyenként azonban szükséges a tisztogatása. Az Ölbő-Tárkányi-csatorna, Bábolnai-csatorna és a Bábolnai határcsatorna a Bábolnai Állami Gazdaság — Hideg-ér, Sóskút-ér, Krámer-csatorna a Nagyszentjánősi Állami Gazdaság területén van. nak. A gazdaságok a csatornákat 1957—60. közt rendezték és jókarban tartják. A Cuhai Bakony-ér többi III. kát. csatornája elhanyagolt állapotban van. Concó patak (Feketevíz-ér) és mellékágai A Kisbértől délre eső hegyvidéken több forrás vizével táplált vízfolyást Nagyigmándig Feketevíz- émek, majd tovább Ács községig a Dunába való torkollásig Concónak nevezik. A vízfolyás mentén már az 1900-as évek elején intenzív mezőgazdasági hasznosítás folyt, hiszen a 45 km-es völgyszakaszon 8 malom, 7 halastó, öntözött műrétei üzemeltek, valamint az Ászári Keményítőgyár és az Ácsi 188
