Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A rendezett szakaszon rézsűbecsúszások vannak, tehát a rézsűk állékonysága érdekében 1:2, vagy 1:2,5 rézsűt kell alkalmazni. A nyögéri duzzasztót át kell építeni az új mederméreteknek megfelelően. A hidak nyílásméretei megfelelők. A rendezett szakaszon a jelenlegi meder Q?noVos vizet emészti. A területen lecsapolások nem készültek. Erre csak a Csömöc—Herpenyő és az egyéb II. kát. vízfolyások jókarbahelyezése után kerülhet sor. A mellékágak torrens jellegűek, az alsó szakaszon függő- medrűek, amiből már a közepes esők vize is kiönt. Ezek a függőmedrek a Csömöc jobboldali völgyét kereszttöltésszerűen több, egymástól független részre osztják. RÁBA A PINKÁTÓL, A SZAPUTIG E folyószakaszon 23 kisvízfolyás torkollik a mederbe, amelyek közül a Szemcse p., Mukucs p., és a Szaput-éren folyt rendezés. Szemcse patak A patak nagykiterjedésű elvizenyősödött terület lecsapoló-csatomáinak befogadója. Első rendezés 1940-ben történt, majd a meder elhanyagolódott, így 1960-ban a 10%-os valószínűségű vízhozamra nyert kiépítést. E rendezés korszerű, és a jelenlegi mezőgazdasági igényeknek megfelel. A mederből kikerült földanyag elteregetést nyert. Mukucs patak Befogadója Egyházasdaróe, Egyházashollós közötti terület lecsapoló-csatomáinak. Az első rendezés 1940-ben történt. Jelenleg a meder felisza- polódott állapotban van. A 3—4 évenkénti tenyész- időben történő kiöntések 30—40%-os mezőgazda- sági károkat okoznak, a medret tehát a követelményeknek megfelelően ki kell építeni. Szaput-Jx—----A Szaput kettős feladatot lát el. Egyrészt a völgyben elterülő mezőgazdasági területek lecsapoló- csatomáinak befogadója, másrészt Sárvár község belsőségi vizeit vezeti le. A mellékágak hordalékkal szennyezettek, így gyakori feliszapolódást okoznak. Az első mederrendezés az 1920-as években történt, majd 1959. évben nyert újból jókarbahe- lyezést. A meder kiépítése jó, a keresztező műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. Sorok patak A patak Ausztriában ered. 1933—35. közötti években a torkolattól Zsennyéig 28 m3/sec, Zsennyétől felfelé 25,4 m3/sec, a Perinttől 10 m3/sec vízemésztésre épült ki a meder. 1948-ban Szombathely belsőségében rendezték a medret. A Sorok rendezésével egyidejűleg az alábbi mellékágak épültek ki: Kis-Sorok 5,9 km, Dömötöri árok 1,9 km, Szent- lóránti 2,1 km, Pusztasarok 6,7 km hosszban. Gencs- apáti község határában egy árapasztó bukó épült, amely mentesíti Szombathely várost az árvíztől. 1960-ban az árapasztó korszerűsítést nyert, és a gátudvarhoz kapcsolódó mederátmetszés készült. Jáki Sorok 1937—38. években épült ki Kissumonytól felfelé 11,5 m3/sec, Ják közsében pedig 6,5 m3/sec vízvezetéssel. 1952-ben Ják községnél 3 km hosszban a község védelme érdekében mederrendezés és belsőségi vízrendezés készült. 1960. évben került kivitelre az alsó 9 km-es szakasz rendezése, amikor a torkolati szakasz 20 m3/sec, Ják község belsőségének területén pedig 31 m3/sec vízemésztésű meder épült. A Gaj-árok és a Szentjánosi patak a Jáki Sorokkal egyidőben rendezést nyertek. Gyöngyös patak Ausztriában, a Vechsel-hegység déli oldalán ered. Gencsapátig élővízfolyás jellegű, 70 m3/sec-os árvizeket a Kőszeg alatti rövid szakasztól eltekintve emészteni tudja. Az árapasztó ágat és az alsó 15 km-es mederszakaszt valószínűleg a rómaiak létesítették. Sárvár körül a Rába torkolatig a meder magasvezetésű malomcsatoma. A torkolattól Gencs- apáti árapasztóig mintegy 70 malom engedélyese végzett egységesnek nem tekinthető mederrendezést. A mellékágak nagyvizeivel megnövelt árvizek a pecöl—sárvári határt gyakran elöntötték, ezért az árapasztó alatt beeresztő-zsilip épült. A Sárvár feletti rossz mederszakaszt 1941-ben rendezték. 1949- ben a sárvári árapasztó átépítése történt meg 12.3 m3/sec vízemésztő képességre, majd 1950-ben partvédművek épültek Pecölön, Vasszécsényben és Szombathely városban. 1955. évben készült el a gencsapáti zsilip 5 m3/sec vízemésztőképességre. 1950— 54. években a torkolattól Csényéig teljes jó- karbahelyezési munka történt. Ennek során az új- majotri híd és az árapasztó zsilip között a balparton töltés jellegű depónia épült. MARCAL A TORNA TORKOLATIG A Marcalba ezen a szakaszon 2 db II. kategóriájú vízfolyás és 7 db III. kategóriájú vízfolyás torkollik, amelyek 0,5—2,0 m3/sec vízemésztésre épültek ki. Torna patak A Bakony-hegység nyugati részén ered. Ajka, De- vecser, Tüskevár, Kisberzseny érintésével közel nyugati irányban folyik a Marcalba. Alsó 6 km hosszú szakaszát a múltban társulat kezelte, első egységes jókarbahelyezési terve a Kisberzsenyi Vízosztóműtől Ajkáig 1896-ban készült. A tervből csak a Kisberzseny—Kolontári bújtató közötti 20,1 km hosszú szakasz készült el 1913—14- ben, s a későbbiekben is csak ez a szakasz volt tisztogatva. A kedvezőbb vízlevezetés érdekében készült 1953-ban a somlóvásárhelyi átmetszés, valamint 1954-ben a tüskevári malomcsatoma tisztogatása. A Devecser feletti ősállapotban lévő szakasz jókarbahelyezése 1956 óta folyik. Az Ajka feletti szakasz torrens jellegű, szűk völgyben beágyazva folyik, rendezésre nem szorul. Ajkánál a 24 1 TVK 185
