Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Mosonszentmildósi új 4,0 m3/s szív. telep építése. Tárnokréti új 5,5 m3/s szív. telep építése, gépész- lakással. A felsorolt munkákból a szivattyútelepek építése, a főcsatornák és mellékcsatornák egy résziének bővítése a II. ötéves tervben, 1965-ig kivitelre kerül, 22 milliós keretben, a többi munkákat a III. ötéves terv során 1966—70. között valósítjuk meg, további 11 302 mFt költséggel. c) Kepés—lesvári öblözet Az öblözet szivattyúzott és gravitációs jellegű. Az öblözet fejlesztése 49 1/s km2 fajlagos vízlevezetésre történik. Főcsatornáját 19,5 km hosszban 39 000 m3 földmunkával bővíteni kell, torkolatánál 7.0 m3/s vízszállításra. Mellékcsatornahálózatát 64,1 km új csatorna építésével kell növelni. A főcsatorna torkolatánál, a Lesvári zsilipnél új, 4.0 m3/s teljesítményű szivattyútelep épül, 2 db gép- és szivattyúegységgel, elektromos meghajtással, távvezetékről kétoldali betáplálással. A két szivattyútelep együttesen 8 m3/s teljesítménye fajlagosan 55,5 1/s km2. A mélyebb fekvésű területek víztelenítésére az új csatornákon kívül szivattyúállások is létesülnek. Egy-egy felszerelt szivattyúállás a Sóstói és Hollóiészek-dülőkben épül, a Rába-bp. töltése mellett, továbbá a Kónyi vonalároknak a Kepés- lesvári főcsatornába torkollásánál, végül a Barba- csi-csatornán, a kónyi Tündértó mellett. Az első két szivattyúállásra támaszkodó területeknél egyéb vízlevezetési lehetőség nincs, a két utóbbinál viszont a mélyebb medencét a csatornák csak nagy késéssel, néha csak hónapok múlva tudják levezetni, ezért közbeeső átemelésre van szükség. Az öblözet főcsatornája útján a felette fekvő Bo- donhelyi öblözetből is kaphat belvizet, így a bo- donhelyi szivattyútelep kapacitás-hiányát a lesvári telepek szivattyúi pótolják, ezzel ilyen esetekben ez utóbbiak terhelése is teljes lesz. A tervezett munkák közül az új szivattyútelep a II. ötéves terv során befejezésre kerül, a mellék- csatorna hálózat egy része szintén megépül. A főcsatorna és a mellékcsatomák építési munkádnak egy része a szivattyúállásokkal együtt 1966—70. között kerül sorra. A Kepés—lesvári főcsatorna bővítése 39 000 m3 földmunkájának költsége 1000 mFt, a 64,1 km új mellékcsatoma. 216 100 m3 földmunka költsége 6480 mFt, a lesvári II. szivattyútelep és 2 db szivattyú- állás 6448 mFt, 13 db áteresz költsége 130 mFt, összesen 14 058 mFt. d) Keszegér öblözet Az öblözet szivattyúzott és gravitációs jellegű, a fejlesztés során nem változik meg. A fejlesztések tervezése 35 1/s km2 fajlagos vízlevezetési érték alapján történik. A Keszegér mentén nagy területeket vonnak be öntözéses gazdálkodásba, ezért a főcsatorna vízlevezető képességét fokozottan kell biztosítani. Bővítése 55,5 km hosszban történik, 150 000 m3 földmunkával. Torkolati szivattyútelepe is bővül 4,05 m3/s kapacitásról a fajlagos 35 1/s km2 előírás szerint 9,0 m3/s-ra. Az új 5,0 m3/s teljesítményű telep bekapcsolást nyer a lébényi szivattyútelepekhez megépítendő távvezetékbe. Gépészlakásra nincs szükség. Az új szivattyútelep épületébe 1980-ig csak 2,5 m3/s teljesítményű szivattyú és gép épül be, a második 2,5 m3/s kapacitásra később kerül sor. Az öblözet mellékcsatoma hálózata is bővül 15,1 km hosszú új csatorna megépítésével. Szivattyúállásra van szükség a fehértó tápláló csatornájának keszegéri torkolatánál, reversibilis kivitelben, a tó feltöltéséhez és lehalászás esetén leszivattyúzásához. A belvízhasznosítást szolgáló szivattyú kapacitása 0,5 m3/s-re tervezhető, költségeit a VII. fejezet tartalmazza. A Barbacsi tó északi csatornájának torkolatához zsilip nyer elhelyezést a Keszegér beduzzasztásának kizárására. A Barbacsi tó feltörésére és levezetésére szolgáló műtárgyakat belvízhasznosítási, nád- gazdasági, halászati, stb. érdekből át kell építeni, gondoskodni kell, hogy a tó feltöltése idején a Barbacsi csatornát bujtatóval vezessük át a Keszegérbe. A feltöltésre szolgáló zsilip a bujtatóval együtt egy műtárgyként tervezhető. A Keszegár magyarfceresztúrd zsilipét korszerűen át kell építeni a Farkasárokba való öntözővíz betáplálás biztosítására. A tervezett munkák közül a Keszegér és mellék- csatomái egy részének bővítése a III. ötéves tervben 1966—70. közötti kivitelre vannak előirányozva, míg a mellékcsatomák közül néhányat már a II. ötéves terv során meg kell építeni. Ugyanekkor épülne meg a Fehértói szivattyúállás is. Két új csatomaőrházat tervezünk Barbacs és Magyarfce- resztur térségében, raktárnál, távbeszélő állomással. A tervezett munkák nemcsak az öblözet belvízrendezésének fejlesztését szolgálják, hanem lehetővé teszik a Keszegér főcsatorna mentén 15 210 ha terület öntözéses gazdálkodásba vonását, kisebb jelentőséggel pedig nád- és halgazdasági érdekeket is elősegítenek. Főbb munkák: Keszegér bővítése 55,5 km hosszban, 150 000 m3 földmunkával Mellékcsatoma bővítések és új csat. 184 000 m3 17 db híd, 20 db áteresz ,2 db tiltó 2665 m3 betonmunkával 1 db 5 m3/s szivattyútelep 2 db őrház raktárral összesen: 26 282 mFt A felsorolt munkák közül 1980. utánra csupán a sövényházi új szivattyútelep II. gép- és szivattyú- egységeinek beépítése maradna, míg a többi munkákat már 1970. előtt tervezzük megvalósítani. e) Kapuvár—bősárkányi öblözet: Az öblözet belvízrendezésének jelenlegi elvi megoldása jó. 4700 mFt 6143 mFt 7610 mFt 6904 mFt 925 mFt 170
