Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Az öblözet további fejlesztése 46 1/s km2 fajlagos vízlevezetésre történik. Bővíteni kell a főcsatornát, torkolati szakaszán 8.25 m3/s vízmennyiség levezetésére, néhány műtárgy átépítésével együtt. A mellékcsatorna-háló- zatot nemcsak bővíteni, de fejleszteni is! kell a megadott fajlagos teljesítménynek megfelelően, 28,3 km új csatorna megépítésével. A Kapuvár—bősárkányi csatorna a szomszédos Szegedy öblözet szempontjából övcsatorna jellegű. Balparti töltését és deponiáját a bővítés során megfelelő korona-magassággal és szélességgel kell kiépíteni, hogy a Szegedy öblözet innen elöntést ne kapjon. Az ölMözetben majdnem minden belvíz- csatorna öntözési idényben öntözővizet is szállít, ezért ás fontos, hogy a fajlagos levezetési értéknek megfelelő csatomaszelvény rendelkezésre álljon. Tervezett munkák: A főcsatorna bővítése 48 000 m3 földmunkával 1200 mFt Melléfccsatomák bővítése, további 28 300 km új csatorna építése, 215 000 m3 földmunkával 3400 mFt 8 db híd és 17 áteresz 1675 m3 betonmunfea 3400 mFt összesen: 8000 mFt értékben. A belvízrendezés fejlesztése ebben az öblözetben sem csupán öncélú. Belvízhasznosítást jelent, hogy az öblözet belvízcsatornái öntözési idényben öntözővizet szállítanak az öblözet egész területére a Kis-Rábából és a Keszegérből. Ez az öblözet a Keszegéri és Hansági öblözetekkel együtt tipikusan példázza, hogy beruházásainak vizsgálatánál az ét- hárított belvízkárok mellett az öntözési vonatkozásokat is figyelembe kell venni. A tervezett munkákat a II. és III. ötéves tervek időszakában kell megvalósítaná. f) Szegedy öblözet Az öblözet belvízlevezetésének jelenlegi megoldása elvileg helyes, ezt a tapasztalat is igazolja. A Kapuvár—bősárkányi öblözet különválasztása óta a bősárkányi, jelenleg 2,25 m3/s teljesítményű szivattyútelep csak a Szegedy öblözet vizét szállítja, de fajlagosan 28 1/s teljesítménye erősebb belvíz- járás idején nem elegendő. Az öblözet belvízrendezésének fejlesztése 58 1/s km2 fajlagos levezetésére történik. Bővíteni kell a főcsatornát 4,5 m3/s vízvezetésre. A bővítés során 6 db hidat és az ugyancsak bővítendő mellékcsa- tomákon 17 db átereszt kell átépíteni. A főcsatorna torkolati szakaszán kb. 100 m hosszban burkolni kell a feneket a folyóhomok altalaj terhelése végett. A szivattyútelep második szivattyúegységének teljesítménye is 2,25 m3/s lesz, meghajtása Dieselgéppel történik. A gép és szivattyú beépítése legkésőbb 1963-ban befejeződik. Üzemelésével a bősárkányi szivattyútelep kapacitása 4,5 m3/s, fajlagosan a jelenleginek kétszerese, 57—58 1/s km2 lesz, megfelelően az öblözetre jóváhagyott értéknek. Tervezett munkák: Főcsatorna bővítés, mellékcsatornák bővítése és 37,2 km új csatornahálózat építése, 110 000 m3 földmunkával 5142 mFt 2 db 4,0 m és 1 db 3,0 m nyílású híd 566 m3 beton 1205 mFt 17 db 1,0 m 0 áteresz 200 mFt 1 db 2,25 m3/s szivattyú és meghajtó gépe 1900 mFt összesen: 8447 mFt Mint legtöbb öblözetünknél. a Szegedi öblözet esetében is megállapítható, hogy belvízrendezési beruházások egyúttal az öblözet tervezett öntözésének megvalósítását is megalapozzák. g) Hanság öblözet A Hanság öblözet belvízrendezése szorosan kapcsolódik egyéb jellegű vízgazdálkodási kérdések megoldásához, azért e komplex jelleg megvizsgálása és megfelelő szakmai csoportosítása után kell körülhatárolni azokat a feladatokat, amelyek a belvízrendezés és hasznosítás; keretébe tartoznak. Az öblözet területére az Ikva, Kardosér és Kőris patak tekintélyes mennyiségű külvizet szállít, ezért az öblözet hatékony belvízrendezésének előfeltétele e veszélyes; külvizeknek távoltartása. E kérdés megoldását célzó mederrendezések, bővítések, duzzasztók, árapasztó zsiliprendszerek megtervezése és létesítése a Kisvízszabályozás (TVK V- fejezet) feladatkörébe tartozik. A feladathoz kapcsolódik a Fertő tónak feltöltése, amely e külvizekből és esetenként belvizekből történhet, megoldása tehát csak részben belvízrendezési kérdés. A külvízelvezetés megoldása után valósítható meg a korszerű mezőgazdaság igényeinek megfelelő fokon a belvízrendezés. A Hanság öblözet belvízrendezése ez ideig általában a csatornák nyílt bevezetésével volt megoldva, A fejlesztés elve az, hogy ahol szükséges és lehetséges, gépi átemeléssel biztosabb alapokra kell helyezni a káros vizek elvezetését. A fejlesztés fajlagos értékének mérve 50 1/s/km2. Az öblözet területéről levezetendő belvíz mennyisége ez érték alapján 17,90 m3/sec. A Hanság főcsatorna, mely a belvizet a befogadó Rábcába vezeti, kettős feladatot tölt be. Egyrészt az Ikva—Kardosér együttes 67 m3/s árvízhozamából 30 m3/s vízmennyiséget a Fertő tóba tárol, 37 m3/s árvízmennyiséget és az öblözet területéről származó belvizmennyiséget a Rábcába vezeti le. Vízvezető képessége a feladatok megoldására méretezett, 57 m3/s a torkolatnál. E fejezet a főcsatornának csupán belvízi megterhelésre előirányzott kapacitására van figyelemmel. A tervezett fajlagos fejlesztés érdekében 43 km hosszúságú új csatornahálózatot kell építeni. Árvíz idején, vagy a Fertő tó feltöltésekor a 171
