Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
IV, FEJEZET Síkvidéki területek vízrendezése 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A csapadékvízből, talajvízből, forrásvízből és fakadóvízből a terepadottságok következtében a lefolyástalan területeken a talaj felszínén, időszakosan káros vizek gyűlnek össze. A káros vizek hátrányosan befolyásolják a biztonságos termelési viszonyokat. A káros vizek keletkezési helyük szerint lehetnek külvizek és belvizek. Külvíznek nevezzük a belvízrendszer területére kívülről érkező vizeket. Ezeket legtöbbször a belvíz- rendszer magasabb részein keletkezett vizekkel együtt övcsatornában fogjuk fel és lehetőleg gravitációsan a befogadóba vezetjük. A belvizek a belvízrendszer területén belül keletkezett káros vizek, melyeket a terep legmélyebb részén létesített csatornahálózattal vezetünk a befogadóhoz. A befogadó vízállásától függően a belvizet abba gravitációsan, vagy szivattyúval juttatjuk be. Belvízgazdálkodásnak nevezzük a belvizek kárt okozásának helyéről történő elvezetését, a belvizek visszatartását és tározott belvizek hasznosítását együttvéve. Belvizes területek rendezésén valamely belvíz- rendszerben a talaj felszínén összegyülekező káros vizek elvezetését értjük. A belvizes területek rendezésére szolgáló művek a csatornahálózat, azok műtárgyai (hidak, átereszek, bujtatok, tiltok, zsilipek, torkolati zsilipek) és a szivattyútelepek. Ezek méretezésére, kiépítésük mértékére jellemző fogalmak: F/km2, ha a vízgyűjtőterület nagysága Q (m3/s, vagy 1/s) a szállított vízhozam q (1/s km2, vagy 1/s ha) a fajlagos vízszállítási érték, a területegységről másodpercenként élvezetett vízmennyiség Belvízhasznosításnak nevezzük a tározókban ösz- szegyűjtött, vagy a keletkezés helyén visszatartott belvizek felhasználását a termelésben. A belvíztá- rozás célja lehet az öntözővízkészlet pótlása, a halastavak víz-biztosítása. A vizek tározásának és visszatartásának célja lehet a lefolyó vizek össze- gyülekezésének késleltetése. A víz visszatartása a tározók alkalmazásán kívül még sáncolással, skatulyázással és agrotechnikai módszerekkel is megoldható. Ebben az esetben a víz-visszatartás szoros kapcsolatba kerül a vízgyűjtő terület rendezésével (lásd V. fejezet). A belvízhasznosítás művei a belvizes területek rendezésére szolgáló műveken kívül a tározók, sáncolások és skatulyázások. A tározók lehetnek körtöltésesek, völgyzárógátasak és holtágak. Sáncolás — különösen dombvidéken — a rétegvonal menti mesterséges terephullám készítéséből áll. Általában külvízterületen kerül alkalmazásra. Skatulyázást síkvidéken alkalmaznak, amikoris a belvíz visszatartására bizonyos területet körülgátolnak. E célra rendszerint értéktelenebb legelőterületeket választanak ki, melyet ezért övgátalt legelőnek is szokás nevezni. Belvízvédekezés alatt a belvízkár megelőzésével, csökkentésével, ill. elhárításával kapcsolatos tevékenységet értjük. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a belvízvédelmi művek kezelése, a belvízvédelmi szervezet fenntartása, továbbá a készenléti eszközök, anyagok és üzemanyagok tárolása. A belvízvédelemhez tartozik a megfelelő kezelő és őrhálózat, hírközlő berendezések, készenléti eszközök és anyagok, üzemanyag, továbbá azok elhelyezésére, tárolására alkalmas őrházak, raktárak. Talajvízszint-szabályozásnak nevezzük a talajban lévő káros vizek elvezetését, ill. egyes esetekben a talajvízszin optimális mértékre való emelését, melyek szükségessége belvízrendszeren belül, vagy azon kívül egyaránt előfordulhat. A tőzeges és lápterületekeri igen nagy a talajvíz- szin-szabályozás jelentősége. Enélkül ilyen területeken mező- és erdőgazdálkodás el sem képzelhető. A talajvízszint-szabályozás nyilt árokhálózattal és alagdsövezéssel (drénezéssel) történik. Nyílt árok159
