Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
ez az altalaj összetételénél fogva fennálló buzgár veszélyre. Győr és Esztergom városok védműveinek erősítése is mielőbb végrehajtandó. Itt elsősorban a pa- rapetfalak építése sürgős. A parapetfalak az 1954- es árvízkor aggasztó tüneteket mutattak s bebizonyosodott, hogy e falak mai állapotukban nem nyújtanak kellő biztonságot. Hatodik helyre soroltuk a Mosoni-Duna jobbparti és Rába-balpart között végrehajtandó munkák zömét, amiből a Mosoni-Duna jobbparti védvonalon 4 millió Ft értékű építési munkát még a II. ötéves terv időszakában kell végrehajtani. Hetedik helyre soroltuk a Rába-jobbpart—Marcal menti öblözetek fejlesztési munkáit, amiből azonban ugyancsak a II. ötéves terv időszakára ütemeztük a Rába-jobbparti töltéseknél legsürgősebben végrehajtandó munkálatokat is- A Rába alsó szakasza a megfigyelések szerint feltöltődő állapotban van s ezért a Rába árvízszintek emelkedésével lehet számolni. Itt 5 millió Ft értékű megtakarítási munkát irányoztunk elő a legnagyobb hiányosságokat mutató szakaszokon. Fontosságuk miatt ugyancsak az 1961—1980-as időszakra ütemeztük az öblözetek gátőrház-, szertár-, munkásszállás- és telefon-építés munkáit, a véderdők telepítési munkáit, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos árvízvédelmi felszerelés- és anyag- beszerzéseket, végül a nyári gátak fejlesztését. Az 1980 utáni időszakra maradnak a Szigetközi öblözet töltésmagasításai, a Lajta-csatornák, a Rába—Marcal-köz és a Révfalui körgát fejlesztési munkái. 2.32 A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Duna nagyvízi szabályozásával kapcsolatban betervezett hullámtéri rendezést célszerű az első tervidőszakban, 1980-ig elvégezni, mert ezzel az árvizek levonulását elő lehetne segíteni. A rendezés független a felső-dunai vízlépcső kiépítésétől, ugyanis az árvizek nagyobb részben vagy teljes egészében továbbra is a régi meder hullámterében fognak lefolyni. A közép- és kisvízi szabályozást a 2.22 pont tárgyalja részletesen. Az átmeneti időszakra betervezett egyes szabályozási munkák (mellékágelzárások építése, sarkantyúsorozatok kiegészítése, kotrás stb.) sorrendjét a változó mederviszonyoknak megfelelően a magyar— csehszlovák Közös Műszaki Bizottság állapítja meg, a szabálvozásra kerülő mederszakaszok esvideiű kijelölésével. A felső-dunai üzemvízcsatornázás vízerőmű járulékos munkáiaként tervezett — felhagyásra kerülő régi mederszabályozási műveinek — vezetőmŰvek, partbiztosítások — megerősítését lehetőleg az üzembe helyezésig el kell végezni fokozatosan érve el a meder elfajulása elleni biztonságot. Az 1980. utáni tervidőszakra szabályozási munkát nem terveztünk, azonban a művek fenntartásáról gondoskodni kell majd a felhagyott mederben is. A Mosoni-Dunaág tervezett középvízi szabályozását még az üzemvíz-csatornázás és a Nagymarosi Vízierőművek üzembehelyezése előtt — 1972-ig — el kell végezni az alábbi ütemezésben: 1965-ig kb. 200 ezer m3 kotrást és kb. 5000 m3 kőbeépítést. 1965—1972 között kb. 650 ezer m3 kotrást és kb. 52 000 m3 kőbeépítést. A partbiztosítást az erőmű járulékos munkájaként az erőműépítéssel egyidőben kell elvégezni. A kotrás már korábban is szükséges, mert a jelenlegi aránylag kevés forgalmat is gyakran akadályozzák a csekély vízmélységű gázlók és a keskeny hajóút. Az erőművek üzembe helyezése után előálló mély vízi dunai hajóút a Mosoni-Dunaág forgalmát is jelentősen megnöveli. Ezért 1980 után a már kikotort szakaszon fenntartási jelleggel kell kotrást végezni. A Rába szabályozását 3 ütemben kívánjuk elvégezni, melyek az alábbiak: a) I. ütem 1964—1965-ig b) II. ütem 1966—1980-ig c) III. ütem 1980 után. a) -hoz. 1964—1965. időszakban olyan szakaszokon tervezünk szabályozási műveket, ahol a beavatkozás sürgőssé vált, mert olyan mederelfajulások következtek be, amelyek egyrészt veszélyeztetik a töltés és a műtárgyak biztonságát, másrészt a folyó további életére káros befolyással vannak. b) -hez. A Rába vízerőhasznosítása 1980 után kerül megvalósításra. A duzzasztóműveknél a mozgó meder biztosítására vegyes rendszerű partvédőművek építése válik szükségessé. Fenti szempontok figyelembevételével 1965—1980 közötti időszakban a várkeszői vasúti hídig főleg azokat a partvédőműveket tervezzük megépíteni, melyek a vízlépcsők létesítésével kapcsolatos folyamszabályozási munkák szerves részét képezik. cj-hez. A III. ütemben főleg a Várkesző vasúti hídtól Árpásig húzódó szakaszon, azokon a helyeken terveztünk szabályozást, ahol a beavatkozás jelenleg nem látszik sürgősnek. A Fertő tó vízszinszabályozásával kapcsolatos vízpótlás biztosítása az OVF által jóváhagyott Hanság vízrendezésének és hasznosításának beruházási programja alapján 1970-ig megvalósul. 20 1 TVK 153
