Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Hossza Műkő Rőzsehenger Rőzseterítés fm m8 m8 m2 millió Ft 1966—1980. évi előirányzat: Sárvár vasúti híd—Szapudér közti szakaszon 3 000 7 000 14 000 5 400 4 000 Ragyogóihíd—Nicki gát közti szakaszon 3 500 8 000 15 000 6 000 4 200 Nicki gát—Kecskéd! híd közti szakaszon 3 600 8 000 16 000 6 000 4 500 Kecskédi híd—edvei határ közti szakaszon 2 000 5 000 10 000 4 000 2 500 Szanyi határ—Várkesző vasúti híd 2 700 6 000 12 000 4 000 2 300 közti szakaszon 450 1 000 2 000 500 500 összesen : 15 250 35 000 69 000 25 900 18 000 1980 utáni előirányzat: Várkesző vasúti híd—Sobor közti szakaszon 2 350 4 700 9 400 3 510 2 490 Sobor—Árpása híd közti szakaszon 3 400 7 200 14 400 5 383 3 810 összesen: 5 750 11 900 23 800 8 893 6 300 Összesítés: 1961—1965-ig 2 900 3 250 5 310 4 350 2 000 1966—1980-ig 15 250 35 000 69 000 25 900 18 000 1980-tól 5 750 11 900 23 800 8 895 6 300 Mindösszesen: 23 900 50 150 98 110 39 145 26 300 A Rába—Sárvár feletti szakaszán 1980-ig előreláthatólag az alábbi 7 helyen lesz szükség partbiztosításra, összesen mintegy 10 000 m hosszban: 139—138 fkm-ek között 1000 m 129—128 fkm-ek között 1000 m 123—122 fkm-ek között 1000 m 119—118 fkm-ek között 1000 m 108—107 fkm-ek között 1000 m 96— 94 fkm-ek között 2000 m 87— 84 fkm-ek között 3000 m összesen 10 000 m hosszban irányoztunk elő tehát 7 partbiztosítást. Ezeknek ösz- szes műkő-anyagszükséglete 20 000 m3-re, rőzse- anyagszükséglete 30 000 m3-re tehető- A folyónak partbiztosításokkal való rendezésére főleg községek és hidak közelében van szükség, amint ezt az eddig szórványosan történt néhány — szabályozás szempontjából figyelembe nem vehető — beavatkozás is igazolja. Az említett 7 partvédőmű összes költsége 10 millió Ft-ra tehető. Ugyanilyen meggondolással az 1980. utáni időre — előre meg nem határozható helyeken — további 10 000 m partvédőmű építését irányoztuk elő, ugyancsak 20 000 m3 műkő és 30 000 m3 rőzseanyag felhasználásával. Az 1980. utáni időszakban sor kerülhet néhány túlfejlődött kanyarulat átvágására is. Erre 500 000 m3 földmunkát (kotrást) irányoztunk elő. Az említett, 10 000 m össz-hosszúságú partvédőművek összes költségére 10 millió Ft-ot, az átmetszések 500 000 m3-t kitevő földmunkájára ugyancsak 10 millió Ft-ot irányoztunk elő. A Fertő szabályozása: A szabályozási vonal kialakítását nem terveztük meg. A vízfelszín állandósítása érdekében a felesleges vizek elvezetéséről már gondoskodtak, még a víz szükségszerinti pótlását kell biztosítani. A Fertő tó vízszínszabályozásával kapcsolatos vízpótlás biztosítására több megoldás lehetséges. Dr. Károlyi Zoltán erre vonatkozó tanulmányában (3, 4) a Dunából, ill. a Mosoni-Dunaág- ból történő vízkivételt javasolja, kétféleképpen vezethető nyomvonalon. Ez a javaslat azonban még nincs kidolgozva és költségbecslést sem tartalmaz. A javaslat megvalósítása a vonalvezetés miatt (utak, vasutak keresztezése) nehézséget jelentene. A Hanság rendezésével kapcsolatban a VÍZITERV készített tanulmánytervet (6), amely a vízkivételt a Rábából tervezi és meglévő vízfolyások medrét felhasználva juttatja el a vizet a Fertő tóba. Ebben a tanulmánytervben is két megoldás szerepelt, nevezetesen egy átmetszéssel kombinált és egy átmetszés nélküli — az Ikva jelenlegi medrét felhasználó megoldás. A javasolt változatok közül mint leggazdaságosabb és az OVF és ÉD VÍZIG által is ez idő szerint jóváhagyott ill. elfogadott megoldást a VÍZITERV tanulmányterve alapján az alábbiakban ismertetjük: A vízpótlás vízkivétele a Rába nicki duzzasztójának felvizéből történne. A vízlevezetés útvonala: a Kis-Rába, Vasútmenti csatorna, Kőris patak, Rép- ce, Répce—Kardoséri összekötő csatorna, Kardosér, Ikva jelenlegi medre és a Hanság-főcsatornán keresztül a Fertőbe. A jelenlegi vízkiviteli művek összkapacitása 8 m3/s. A szükséges 10 m3/s-hoz hiányzó 2,0 m7s víz- mennyiség a Kőris patak, Répce, Kardosér, Ikva kö150
