Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
zepes és közepes kisvizeiből is összeadódik. A Fertő tó szélére zsilipet terveztek, melynek célja az, hogy az északi szelek idején a Fertő tó déli vége felé nyomott és erősen felkavart iszapos víztömegeknek a Hanság-főcsatornába való bejutását megakadályozza. A Hanság-főcsatorna elé a Fertő tóba mintegy 400 m hosszú 114,80 m A. f. koronaszintű 1,0 m koronaszélességű, 1:2 rézsűhajlású hordalékfogó kőgátat terveztek. A gát anyaga vízbe szórt kő. A gát célja, hogy vízkivétel esetén meggátolja a Fertő iszapjának nagymérvű bejutását a Hanság-főcsatornába, ill. a gát által alkotott medencére korlátozza a feliszapolódást és ezzel csökkenteni a kotrások területét. A költségbecslés a Kis-Rába, Vasútmenti csatorna, Kőris patak, Répce, Hövelyi átmetszés bővítését tartalmazza, természetesen figyelembe véve a mértékadó külvizek elvezetésére kiépített mederméreteket. Duzzasztókat költségeitek a Kis-Rábán, a Vasútmenti csatorna és a Keszeg-ér kitorkollása alá; elzáró zsilipet és dűlőúti hidat a Vasútmenti csatornába; a Hanság-főcsatorna Fertő tó felöli végére elzárózsilipet és hordalékvisszatartó kőszórásból készülő gátat a Fertő tóba. A 10 m3/s vízmeny- nyiség levezetését, 115,50 m Fertő vízszintet feltételezve, a legkedvezőtlenebb esetre vizsgálták. Ebben az esetben a Hanság-főcsatornán töltésmagasítás szükséges. Ezért a külvizek levezetésére szolgáló töltések költségének egy részét a vízpótlás költségeinél vették figyelembe. Főbb munkamennyiségek: földmunka kézi és gépi (II—III. o. t.) : 345 000 m3 kőszórás, hordalékfogó gátba: 2 000 m3 műtárgyak: 2 db duzzasztó, 2 db zsilip, 1 db dűlő- úti vb. híd és egy 0,5 m3/s-os szivattyútelep. A vízpótlás költségbecslésének végösszege: 22 100 000 Ft, ebből: építés 17,44 millió Ft gép: építésben van egyéb: 4,66 millió Ft. Megjegyzés: Az OVF által jóváhagyott „Hanság vízrendezések és hasznosításának beruházási programja” a Fertő tó vízpótlásának költségeit az alábbiak szerint állapítja meg: Ikva patak földmunka szivattyútelepek Hanság-főcsat., földrn. Fertőszéli zsil. tork. szakasz Összesen: 1,8 millió Ft 2,4 millió Ft 1.0 millió Ft 6.0 millió Ft 0,6 millió Ft 11,8 millió Ft.’ A különbség abból adódik, hogy a tervezett beruházásból a duzzasztók és a mederbővítés költségei hiányoznak, mert ezek a költségek a IV. fejezetben szerepelnek. A beruházás a közeljövőben (1970- ig) megvalósul. 2.33 GAZDASÄGOSSÄGI VIZSGALATOK Folyók és tavak szabályozása A Duna és a Mosoni-Dunaág tervezett szabályozásának gazdaságossága általában azzal jellemezhető, hogy a szabályozás hatásaként az árvizek levezetésével és a hajóút lehetőség szerinti biztosításával főleg a mezőgazdaságban és a víziúti szállí- soknál jelentős népgazdasági előnyt lehet elérni. A VITUKI — a már említett kisminta kísérlete eredményeként számszerűen is kimutatja azt a nemzeti jövedelmet — az 1962—1991-ig terjedő időszakra vonatkozóan — amelyet a partélkiegyenlítő kavicstöltések megépítésével ill. azok hatásaként kialakuló egységes főmeder létesítésével lehetne elérni, figyelembe véve a mezőgazdaságnál és a kereskedelemnél jelentkező gazdasági előnyöket (bevételeket). Összehasonlítva ezzel a szabályozási munkák (kotrás), valamint a szabályozás elhagyása esetén várható árvizek költségeit és az árvizek miatt elmaradó nemzeti jövedelmet (kiadásokat), megállapítható, hogy fenti időszakban kereken 456 millió Ft népgazdasági haszon jelentkezik. A Kerettervben azonos célkitűzés alapján — egységes főmeder kialakítása — lényegében hasonló szabályozási munkákat terveztünk be, — mellékág- elzárások, vezetőművek építését és kiegészítését, — és ha a fenti számérték a tervezett munkák gazdaságosságának kiértékelésére nem is használható, mindenesetre érzékelhető teszi a tervezett szabályozási munkák általános gazdaságossági jellemzését. A tervezett folyócsatornázásnak egyes vízgazdálkodási ágazatoknál jelentkező hatását és ezzel kapcsolatos gazdaságosságát a Duna komplex hasznosítása alapdokumentáció részleteiben ismerteti. Itt csak annyit említünk meg, hogy a csatornázás — vízlépcső kiépítése — a folyószabályozási munkák gazdaságosságára is befolyással van és az átmeneti időre is már csökkenti, az üzembehelyezés után pedig teljesen feleslegessé teszi a kisvízszabályozást, a középvízszabályozást pedig csak a régi meder szabályozási műveinek — vezetőművek, partbiztosítások — megerősítésére korlátozza. Emiatt nem terveztük be a szabályozási munkák évenkénti növekedését sem. ebből a III. ötéves terv beruházási javaslata alapján: építés: 9,6 millió Ft gép: 1,6 millió Ft egyéb: 0,6 millió Ft főbb munkamennyiségek: földmunka: beton: gép: kő: 515 000 m3 1 000 m3 36 to 2 000 m3 A Rába tervezett szabályozásából eredő gazdaságosságot is csak nagy általánosságban tudjuk jellemezni. A hullámtérben tekintélyes területek vannak — erdő, legelő, szántóföld — művelés alatt. Az állandóan meanderező folyó évről-évre jelentős területeket rabolna el a fenti értékes területekből, ha rendszeres folyószabályozást nem végeznénk. Helyenként keletkenek olyan mederelfájulások, amelyeknek elhanyagolása árvizek esetén töltésszakadást eredményezhetne. Rendszeres és tervszerű folyószabályozással egyrészt értékes területeket tudunk megmenteni, sőt azok értékét növelni, más151
