Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

szórás megközelítően 10 000 m3 lesz, 4,1 millió Ft összes költséggel. Ezeken felül ill. ehhez kapcsolódva mint fejlesztési terv szerepel egy csónak versenypálya létesítése is ezen a szakaszon, a kapcsolódó létesítményekkel. (L. XIV. fejezet.)

Fentiek szerint a Mosoni-Dunaág fejlesztési előirányzata összesen: 850 000 m3 kotrás, és kereken 60 000 m3 kőmunka, összesen 32,0 millió Ft költséggel.

Rába:

A múlt század végén befejezett Rába-szabályozás óta rendszeres folyószabályozás a Rábán nem volt. Helyi beavatkozást végeztek ott, ahol a meder már annyira megközelítette az árvízvédelmi töltést, hogy annak állékonysága veszélybe került. A jelenleg folyó tervezés a szabályozási vonal vezetésénél figyelembe veszi a legutóbbi mederállapotot, partvonulatot és a meglévő szabályozási művek vonalozását.

A Rábán vízerőhasznosítást — folyócsatomázást — 1980-ig nem terveznek. A Rába folyó magyar szakaszának vízerőhasznosítását az 1980. utáni időszakra tervezik, és pedig — figyelembe véve a már meglévő és megtartandó erőtelepek duzzasztóműveinek vízlépcsőit —, három egymástól elkülöníthető szakaszban. Az I. szakasz Szentgotthárdtól Körmendig, a II. szakasz Körmendtől a meglévő Ikervári Vízerőmű duzzasztóművéig és a III. szakasz Sárvártól Várkeszőig terjed. A III. szakaszt alulról a kisebb esésű torkolati szakasz határolja, melynek hasznosítása a jelenlegi szemlélet szerint nem gazdaságos. Folyószabályozási szempontból az új duzzasztóműveknél a mozgó meder biztosítására mintegy 3—3 km hosszban vegyes rendszerű partvédőműveket kell betervezni. Ennek figyelembevételével tervezzük ezeken a szakaszokon a mederszabályozási műveket.

A művek tervezésénél figyelembe vettük az építési anyagok beszerzésének lehetőségét. A Rába hullámterében túlnyomórészt fűzerdők és fűztelepítések, medrében pedig betonkő gyártásra alkalmas kavics található. Vízépítési terméskőből készítendő műveket nem terveztünk. A leggazdaságosabb módozatokat figyelembe véve a szabályozást az alábbi művekkel kívánjuk megoldani.

a) Vezetőmű: 15—20 cm 0 keményfa cölöpök köré font rőzsefonást két oldalról 80—100 cm 0 rő- zsehengerek támasztják, majd helyszínen gyártott betonkő burkolást kap mindkét oldalon 1:1,5 rézsűhajlással. Koronaszélesség 1 m.

b) Mederelzárások, bekötőgátak: a magja egy szekrény, amely két sor facölöp köré vont rőzsefo- násból áll, közöttük kavicsfeltöltéssel. Támasztékul mindkét oldalon 80—100 cm 0 20 cm falvastagságú rőzsehenger szolgál.

Végül az egész mű helyszínen gyártott beton kőszórást kap ugyancsak mindkét oldalon 1:1,5 rézsűhajlással. Kisebb vízmélység esetén fenti művet tiszta betonkőből tervezzük.

c) Közvetlen partbiztosítás: a lenyesett part 1 méter sortávolságú rőzsekolbász sorral leszorított rő- zseterítést kap. Az élő növényzettel való mederrögzítés céljából a rőzsekolbászok közé elterített termőföldet bedugványozzuk. A lábazat biztosítására 80—100 cm 0, kaviccsal töltött rőzsehengerek szolgálnak. A rőzsehengerek betonkőborítást kapnak a szabályozási vízszint magasságáig, padka kialakítással.

d) Sarkantyú, ill. iszapoltató rőzsefonás esetén a vezetőmű építéséhez hasonló az eljárás. Nagyobb mélységek, vagy nagyobb vízsebesség esetén az al- víz felől megtámasztás a mű teljes hosszában, a felvíz felől csak a mű „orra” védendő be. (Rőzsehenger, betonkőborítás.)

A sarkantyúk végeik összekötése után bekötőgáttá alakulnak és ezáltal a feliszapolódást meggyorsítják.

e) A tapasztalatok alapján a tavasszal friss rozséból készült rőzsepokróc is beválik, mint partbiztosítás. Hamar kizöldül és igen tartós.

A folyó jellegének és a követelményeknek megfelelően csak középvízi szabályozást terveztünk be.

A középvízi szabályozási művek tervezésénél a sárvári közúti híd és a nicki gát között a már elvégzett számítások alapján az alábbi mederméreteket vettük figyelembe az egyes szakaszokra vonatkozóan :

Szakasz

fkm

Szab. szélesség Szab. vízmélység

I. szakasz 85,6—83,6

36 m

1,70 m

II/l.

30 m

II/2. szakasz 83,6—79,6

32 m

1,70 m

III. szakasz 79,6—73,0

35 m

1,60 m

IV. szakasz 73,0—71,6

40 m

2,10 m

V. szakasz 71,6—68,3

40 m

2,50 m

149