Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
keskeny árterület megvédése érdekében érdemes e egyáltalán e töltéseket a jelenlegi biztonság fokozása érdekében nagy költséggel kellő biztonságot nyújtó védvonallá kiépíteni és nem volna-e gazdaságosabb-e két töltést a 7,500 és 3,500 szelvények között Miksa-majornál egy kellő biztonságot nyújtó töltéssel összekötni és Miksa-major és a két vízfolyás közötti meglévő töltéseket nyárigátakká minősíteni, vagy ami talán még helyesebb lenne — e keskeny sáv árvízvédelméről teljesen lemondani. A töltéserősítést a következő szelvénnyel irányoztuk elő: A mértékadó árvízszint feletti magassági biztonság 1,0 m, a töltéskorona szélessége 3,0 m, a vízfelöli rézsű hajlása 1:2, a mentett oldali rézsű haj- lása pedig 1:3. A töltéserősítések földmunka igényét a mellékelt táblázat tartalmazza. A Mosoni-Duna jobbparti védvonalának megerősítését a Duna 1'%-os árvízszinjének figyelembevételével terveztük. A magassági biztonság 1,0 m. Mint a Rábcánál, úgy itt is veszélyt jelenthet a Rába és a Duna árvizeinek találkozása. A töltést a 10,200 km szelvényig 4,0 m koronaszélességgel, a felett 3,0 m koronaszélességgel terveztük azért, mert itt e szakaszon a töltés már közel magasparti töltésnek tekinthető s így költségkímélés céljából a töltés méretei célszerűen csökkenthetők. A vízoldali rézsűt a töltés teljes magasságáig 1:2 hajlással, a mentettoldali rézsűt pedig a mértékadó árvízszin alatti 50 cm magasságig 1:4, a felett pedig 1:2 hajlással tervezzük megépíteni. A töltés erősítési munkáit a múlt években már a VÍZIG elkezdte, a tervezésnél az elvégzett munka- mennyiségeket figyelembe vettük. A Kerettervben figyelembe vettük a használaton kívüli műtárgyak eltávolítását és a meghagyandó zsilipek meghosszabbítási költségeit is, A Répce-balparti és a Répce-árapasztó csatorna mindkét parti töltésének megrősítését a VITUKI által megállapított mértékadó árvízszint alapulvételével terveztük meg. A védtöltéseket a mértékadó árvízszint felett, 1,0 m magassági biztonsággal, 4,0 m koronaszélességgel, a vízfelöli oldalon 1:2, a mentett oldalon a mértékadó árvízszin alatt 50 cm magasságig 1:4, a felett 1:2 hajlású rézsűkkel tervezzük. A műtárgyak lényegesebb meghosszabítására külön költséget nem irányoztunk elő. A költségvetés, illetőleg az előméret szerint a balparti töltés erősítése során kereken 42 000, a jobbparti töltés erősítésénél 30 000, összesen 72 000 m3 földmunkát kell végrehajtani. A fajlagos beruházási költség 1370 Ft/ha, ami lényegesen kisebb az előzőén tárgyalt öblözetek fajlagos beruházási költségénél, mert itt az 1 km töltéssel védett terület is lényegesen nagyobb az előzőknél. A Rába balparton 90 ha, a Rábca jobb- és balparton 2—2 ha és a Mosoni-Duna jobbpartján 15 ha, összesen az öblözetben 109 ha új erdősítést terveztünk. Az öblözetben összesen 19 új gátőrházat, raktárát, munkásmelegedőt terveztünk. A Rába-bal- parton Rábakecöl, Győr balpart, Sobor, Rábacsé- csény, Rábatamási, Szany, Vág, Mérges, Nick községek határaiban terveztünk új gátőrházakat. Ráb- ca-jobparton Sövényháza, Rábcakapi és Ozhely, Rábca-balparton Lébény, Pinnyéd, Börcs, Abda és Szentkereszt gátőr járásaiban, Lajta-jobbparton Levél községnél és a Mosoni-Duna jobbpartján Kunszigetnél irányoztunk elő új gátőrházakat. Üj távbeszélő vonal építést a Mosoni-Duna jobbpartján Kunsziget és Magyaróvár között terveztünk. IV. Rába-jobbpart — Marcal öblözet Az öblözet területe 13 416 ha. Az 1 km védvonallal védett terület 126 ha, tehát aránylag igen kicsiny és ezért a fajlagos beruházási költség 11 300 Ft/ha rendkívül magas. A Rába-jobbparti védtöltésre vonatkozólag mindazok az adatok érvényesek, amelyeket a Rába-bal- parti védtöltésnél már részleteztünk azzal az eltéréssel, hogy itt a torkolattól a 10,908 km szelvényig tervezünk, 1,20 m-es biztonságot, ami e szelvény és a 14,210 km szelvény között 1,0 m-re csökken majd végig változatlanul 1,0 m marad. A zsilipek meghosszabbítására 2 millió Ft-ot irányoztunk elő. Az elvégzendő földmunka kereken 1 500 000 m3. A Marcal folyóra vonatkozólag is a VITUKI által megállapított mértékadó árvízszintet fogadtuk el a tervezés alapjául. A töltésezett szakasz két részre választható: A torkolati szakaszon a Rába 1%-os árvízszintje visszaduzzaszt, az e felett lévő szakaszon a Marcal 1%-os árvízszintje mértékadó. A két vízszin metszéspontja meghatározza a két szakasz határát. A töltések koronaszintjét a duzzasztási számítással meghatározott vízszin, illetőleg, ahol a Marcal 1%-os vízszintje már magasabb, ott e felett 1,0 m biztonsággal terveztünk. A vízfelöli rézsű 1:2, a mentettoldali rézsű 1:3 hajlású, a koronaszélesség 4,0 m. Tekintettel a szűk hullámtérre, a töltéserősítéseket a mentett oldalra irányoztuk elő. Mivel a Marcal szabályozásával kapcsolatban kikerülő föld mennyisége közel háromszorosa az építendő töltésnek, a felesleges föld deponálása, illetőleg nyomópadkába építése a töltés állékonyságát, szivárgás elleni biztonságát fokozza. A Marcal mindkét parti töltése, de különösen a jobbparti árvédelmi töltés igen közel épült a mederhez. Ez nemcsak a hullámtér vízvezetőképességét csökkenti, hanem lehetetlenné teszi megfelelő szélességű védőfüzesek telepítését, pedig ez a jobbparti töltés van erős hullámverésnek kitéve. A hullámverés veszélyének csökkentése érdekében a jobbparti hullámtér jelenleg egészen a töltés lábáig be van füzesítve, ami az árvízvédelmi bizottság szempontjából hátrányos. A Marcal szabályozási terv a szűkületeknél a hullámtér átfolyási szelvényét általában növeli. A Marcal árvédelmi töltéseinek megerősítésén felül a balparton még egy kisebb méretű töltést kell építeni a Mórichida—Árpás közötti út déli oldalára abból a célból, hogy azzal megakadályozzuk, hogy az út feletti, töltésekkel már nem védett nyílt ártérről nagyobb árvizek alkalmával a víz az úton átfolyva a Marcal-balparti és a Rába-jobparti véd- töltése által mentesített területet elárassza. A jobbparton gondoskodni kell a koroncói Ba- konyér mellett visszafutó és a Milkovics árok völ142
