Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
gye töltésének megerősítéséről, úgyszintén a koron- cói út feltöltéséről is. E munkára az előméretben és a költségvetésben csak becsült földmunka meny- nyiségeket tudtunk előirányozni. A Marcal mindkét partján végrehajtandó árvízvédelmi munkáknál 758 000 m3 földmunka végrehajtására lenne szükség. Az öblözetben összesen 9 gátőrházat terveztünk építeni éspedig a Rába-jobbparton Pápóc, Marcal- tő, Győr, Mórichida, Várkesző és Szitke, Marcal- jobbparton Koroncó és Marcal-balparton Kisbabot gátőr j árásokban. Az öblözetbe 57 km új távbeszélő vonal építését irányoztuk elő, Rába folyó közép-szakaszán és a Marcalnak Győrig önálló vonalként való bekötéséhez, mert a meglévő vonalak annyira túlterheltek, hogy árvédekezéskor a védelem vezetést zavarják. V. Győr városi öblözet Győr város árvízvédelmi művei komolyabb méretű megerősítésre szorulnak. A műveket a Duna 1%- os árvízszine felett 120 cm-es túlemeléssel irányoztuk elő kiépíteni. A Mosoni-Duna jobbpartján az 5,400—7,000 km szelvények között új mellvédfal építését 1 ms/fm vasbetonból, a 7,000—8,900 km szelvények között nagyobbmértékű töltésépítést irányoztunk elő 50 m3/fm földszükséglettel. A Rábca-jobbparton az 1,200—2,500 km szelvények között 2 m3/fm, a buzgáros 2,200—3,200 km szelvények között 60 000 m2-en 1,0 m vastag terhelő feltöltést, a 2,500—3,500 km szelvények között, valamint a 4,000—4,180 km szelvények között 1 m3/fm, illetőleg 2,5 m3/fm beépítéssel vasbeton mellvédfalat terveztünk. ^ A Rába balparton 2800 fm hosszon a töltés erősítését, a 3,200—3,400 km szelvények közötti megsüllyedt töltésszakaszon a töltés átépítését, 3,430— 3720 km szelvények között új vasbeton mellvédfal építését irányoztuk elő. A Rába jobbparton a 3,370—4,700 km szelvények között 8 m3/fm földmozgatással fejelést és 150 m szélességben 150 000 m3 földmozgósítással terhelő padka építését irányoztuk elő. A 4650—5400 km szelvények között 1 m3/fm beépítéssel új vasbeton árvízvédelmi mellvédfal építése szükséges. Az iparcsatornai földtöltés teljes hosszában megerősítendő, 3000 fm hosszban 5 m3/fm, 2000 fm hosszban 7 m3/fm beépítéssel. A révfalui meglévő belső földtöltés, amely kör- gátszerűen védi a városrészt, a Szigetközbe betört árvizek ellen, rossz állapotban van. A Kerettervben 33 m3/fm beépítéssel töltéserősítést irányoztunk elő úgy, hogy a meglévő körtöltés előtti és mögötti területen átlagosan 200 m szélességben 1,0 m magas vízzáró feltöltést alkalmazunk. Ugyancsak előirányzást nyert 1 db zsilip költsége is. Miután az előbbi pontban ismertetett révfalui körgát ma már nem tud hivatásának teljes mértékben megfelelni, mert a városrész fejlődése során új lakótelepek létesültek a körtöltésen kívül is, egy külső körtöltés létesítése szükséges. E körtöltést egy régi, ma már meglehetősen rossz állapotban lévő körtöltés nyomvonalára irányoztuk elő. E töltés a révfalui Győri Vízművek telepétől kiindulólag Bácsáig húzódik, 3300 m hosszúságban. A körtöltés megépítésére 60 m3/fm földmozgósítást irányoztunk elő 70 Ft/m3 egységárral. Győr város területén hullámtörő erdősáv telepítésére is szükség van, éspedig a Rábcán, jobbparton 2 ha, a Rába-balparton 4 ha, és a Rába-jobbpar- ton 1 ha telepítést terveztünk. Miután jelenleg a kereken 22 km hosszúságú védvonal őrzését egyetlen gátőr látja el, két gátőrház építését irányoztuk elő. VI. Esztergom városi öblözet A 3328 m hosszú védvonal Esztergom város mé- lyenfekvő részeit és a várostól nyugatra fekvő, még be nem épített, összesen 200 ha területet véd. A város védvonala általában kielégítő állapotban van, mert az 1777 fm hosszú földtöltéses szakaszát az utóbbi években a 120 cm-es biztonságra megmagasították. Ugyancsak megkezdték az 1551 fm hosszú árvízvédelmi mellvédfal újjáépítését és háttöltéssel való megerősítését. A továbbiakban csak kisebb erősítési munkálatokra van már szükséges éspedig a földtöltéses szakaszon 15 000 m3 háttöltést irányoztunk elő és kb. 1000 fm hosszban új vasbeton mellvédfal építésére van szükség. A mellvédfal előtti szakasz bevédésére és a meglévő burkolatok lábazati megtámasztására 10 000 m3 terméskő beépítését irányoztuk elő. A városban nincs gátőrtelep, ezért a tervben egy gátőrtelep létesítését irányoztuk elő. Miután Esztergom városban a városi távbeszélő hálózat nem tudja biztosítani árvédekezéskor a zavartalan összeköttetést, 3,5 km hosszban új távbeszélő vonal építését irányoztuk elő a védelmi vonalra és annak a gátőrházzal, illetőleg a városi tanáccsal történő összeköttetése biztosítására. VII—XIII. Nyárigát öblözetek A területen fekvő nyárigátak állapota általában nem kielégítő. Hosszú éveken keresztül a gátakat elhanyagolták, fenntartásukról nem gondoskodtak, s ezért azok erősen leromlott állapotban vannak. A Keretterv a nyárigátak helyreállítási és erősítési munkálatait úgy irányozta elő, hogy azok az általuk védett terület értékének és fontosságának megfelelő biztonságot tudjanak nyújtani. A gönyüi nyárigát, mely 167 ha-t véd, a gönyüi 610 cm-es vízállásig, a gönyüi tsz, és a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság területén húzódik. A gát nagyon elhanyagolt állapotban van. A terv 3450 m hosszban 5 m3/fm beépítéssel kereken 18 000 m3 földmunkát irányzott elő, 1 millió Ft-os költséggel. A kisbodaki nyárigát mentén a védett területen az 1954-es árvíz utáni nagyszabású töltéshelyreállítások során anyaggödröket nyitottak. Ezzel aa amúgyis csekély, összesen 75 ha-t kitevő terület erősen lecsökkent. Tekintettel arra, hogy a terület komoly értéket jelent a község részére, a terv 10 000 m3 földmozgósítással a helyreállítását és megerősítését előirányozta. A győrzámolyi nyárigát, amely 80 ha-t véd, a győri + 500 cm-es vízállásig, szintén rossz állapotban van. A nyárigátat a győri 580 cm-es vízállásra 143
