Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
szeres hozammérések általában szárny méréssel, felszíni úsztatással, vagy köbözéssel történtek. Az időközben történő, vízellátási célokat szolgáló forrásfoglalások során megszűnnek a mérési lehetőségek, mert a forrásfoglalásokba általában nem terveznek be olyan mérőberendezéseket, amelyek nemcsak a fogyasztott, hanem az összes fakadó víz- mennyiséget mérik. A bányászat által termelt víz- mennyiségeket általában a szivattyú-teljesítményből számítják, ezek az adatok kb. 15%-os hibahatáron belül megbízhatóak. Ajánlatos lenne a bányavíz-termelés mérését automatizálni, a forrásfoglalásoknál pedig a mérési lehetőséget rendeletileg biztosítani. Nagy általánosságban a Bakony forrásainak vízjárása kiegyensúlyozott. A Tata környékén fakadó források a tatabányai bányavíztermelés miatt részben elapadtak, (Pokol, Tükör) részben pedig elapadásuk néhány éven belül várható (Fényes forrás). 28/a táblázat Mesterséges karsztvízkivételek Vízkivétel helye és módja Sokéves átlagban kitermelhető vízmennyiség 1000/m3/év 1961-ben kitermelt vízmennyiség 1000/m3/év Ajka és Padrag, bányavíz 9 451 9 986 Bükk, melegvízfúrás 500 500 Dorog, bányavíz 20 636 35 536 Halimíba, bányavíz 798 1 671 Nyirád, bányavíz 1870 7 358 Oroszlány, fúrás 191 191 Piláscsaba, karsztakna 250 110 Tatabánya, bányavíz 12 847 42 353 Tatabánya, karsztakna és fúrások 326 4 200 Úrkút, bányavíz 1671 1 671 összesen: 48 540 103 576 2.436 A karsztvízkészlet mesterséges megcsapolása A terület vízháztartását a nagyméretű bányavíz termelések majdnem mindenütt jelentősen megzavarták, kivéve a Tapolcafői és Pápakovácsi források vízgyűjtőjét képező Bakonybél környéki karsztterületeket. A bányavíz-emelések közül elsősorban a nyirádi bauxitbányászat, valamint a tatabányai és dorogi szénbányászat vízemelései éreztetik igen erőteljesen vízszintsüllyesztő hatásukat. Éppen ezért fontos lenne, ha a már épülő nyirádi és tatabányai vízszintsüllyesztő aknákat, amelyek szennyezetlen vizet adnak, a vízellátás szolgálatába állítanák. A területen lévő mesterséges vízkivételeket az alábbi táblázat tünteti fel: A mesterséges víznyerőhelyek nagy részénél tehát sokkal több vizet vesznek ki, mint amennyi az utánpótlódás, ami karsztvízszintsüllyedést okoz. A jövőben a bányák vízemelése tovább fokozódik, és a vízháztartás felborulása még nagyobb mértékben és nagyobb területeken fog bekövetkezni. 2.437 A kitermelhető karsztvízkészlet Amint az előző bekezdésből is kitűnik, a karsztvízháztartás csak a Bakonybél környéki területeken van egyensúlyban, egyébként több vizet termelnek ki, mint az utánpótlódás. A területen sokéves átlagban 96,5 millió m3/év karsztvízmennyiség termelhető ki összesen. Ebből természetes úton források formájában átlag 49 millió m3/év víz- mennyiség tör elő, míg a mesterségesen kitermelt vízmennyiség az elmúlt években ennek kereken kétszeresére tehető. A statikus készlet fogyasztásának mértéke tehát igen nagy. A hasznosítható készlet és az igények 1960. évi állapotáról a XVII. fejezetben adunk áttekintést. A karsztvíz hasznosítható készletét, továbbá a terület vízgazdálkodásában jelentősebb szerepet játszó forrásokat és mesterséges feltárásokat (karszt- akna, karsztfúrás, bányavíz-kitermelés) a 12. sz. térkép szemlélteti. Források jellemző adatai 28. táblázat 1 Vízhozam 1/p Hőmérséklet Község Forrás neve Min. Max. C° 1. Balf Wolfgang f. 8 19 11,2—13,1 2. Fertőrákos Nagy f. 582 1290 9,8—13,3 5. Kőszeg Melegvíz II. 72 450 10,3 4. Gyepükaján Hétvezér f. 192 1080 11,5—14,9 8. Tapolcafő Tapolca 7800 76800 14,0—16,6 2. Esztergom Mala f. 1510 5800 25,5—29,0 5/a Káptalanfa Mlelegvíz I. 66 1320 23 6. Tata Fényes f. 3294 63360 16,7—24,0 7. Városlőd 146 1300 9,0—10,2 114
