Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.438 A karsztvíz hőmérséklete és vegyi összetétele A leszálló karsztvizet adó hidegforrások hőmérséklete az évi középhőmérséklettel azonos, tehát mintegy 10 C° körüli érték. A melegvizek hőmérséklete tág határok között változik a langyos vizektől (Tapolcafő 17 C°, Tata 24 C°) a forró feltörésekig (Bük 59 C°). Mészkőből bukkan elő a fertőrákos! Nagy forrás. Ennek összetétele a következő: összes keménység: 19,7 nk° Kalcium: 100,50 mg/lit Magnézium: 24,81 mg/lit CO3 keménység: 169,12 nk° A területen fakadó összes jelentős források mészkőből erednek. 2.439 A karsztforrások hozamának előrejelzési lehetősége A karsztvízutánpótlás törvényszerűségének kutatásával kapcsolatos eredmények lehetővé tették, hogy a karsztforrások évi hozamát az év első negyedében a gyakorlat szempontjából kielégítő pontossággal előre jelezzük. A beszivárgás szempontjából lényeges előző évvégi és az előrejelzés évének első négy havi csapadékmennyisége befolyásolja döntően a beszivárgá- si viszonyokat, ezért a május utáni csapadék a vegetáció nagy vízelvonása és a párolgás miatt már nem okoz lényeges változást a források hozamában. Az előrejelzésnél ezért a május—decemberi csapadékmennyiséget a sok éves átlagnak megfelelő értékűnek tételezik fel, és az így kiszámított mértékadó csapadékszázalék alapján határozzák mega várható beszivárgott vízmennyiséget. A VITUKI minden év május első napjaiban közli az érintett Vízügyi Igazgatóságokkal, hogy a területükön fakadó források évi hozamában milyen változások várhatók a sokéves átlaghoz viszonyítva. 2.44 MÉLYSÉGI VlZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptívumok- ban, kristályos palákban, stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre. Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz; mely réteges víztartókban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk. Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. Így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat. A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és 'langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.) 2.4411 RÉTEGVÍZHÁZTARTÁS. UTÁNPÓTLÁS A rétegvízháztartás a felszínalatti víz körforgalmának része. A felszínalatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő után mint víz vagy vízgőz távozik. A felszínalatti vízkörforgalom a periódusok időtartama szerint lehet: rövid idejű, évszakos-, éves-, többéves- és: hosszúperiódusú. A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalma ezért leggyakrabban a többéves és a hosszúperiódusú kategóriába tartozik. Ennek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama legtöbbször még a többéves száraz-nedves meteorológiai periódusokra sem érzékeny. Kávétel a hegységperemek, és hegyek közé zárt kis medencék rétegvize. (Lásd még a 2.4412 pont alatt.) A rétegvíz utánpótlása lényegében megegyezik a többi felszínalatti vízfajtáéval, csakhogy utánpót- lódási módja eltér amazokétól. A felszínalatti vizek utánpótlódási lehetőségei röviden a következőkben foglalhatók össze: a) A kondenzációs víz a felszínfeletti levegőnek a hidegebb talajba való beáramlásakor a belőle kiváló vízpárából keletkezik. Mennyisége jelentéktelen: évente legfeljebb néhány milliméter utánpót- lódást jelent. b) Az izzadmányvíz a felszín közelében vagy a felszínen keletkezett kőzeteknek — a Föld mélyébe történő süllyedésük közben — vízgőz alakjában kivált nedvességtartalma. Kísérleti adatok szerint mennyisége az egész Kárpát-medencében mindösz- sze évi 5000—8000 m3-re tehető. c) A fosszilis rétegvíz szigorú meghatározás szerint a kőolajtelep feküvize. Mennyisége elhanyagolható. Tágabb értelemben vett fosszilis víz az, amely a rétegekben leülepedésük óta tározó- dik. Ez önmagában nem jelent utánpótlódást, csak akkor, ha a réteg pórusai csökkennek és azokból a víz egy része kinyomódik. Ennek mennyisége is jelentéktelen: az egész Kárpát-medencében — a számítások szerint — évente 3,2—52 millió m3 között változik. d) A juvenilis víz egyik része a Kárpát-medencében ma már gyakorlatilag csak erupciók után jöhet a felszínre, így elhanyagolható. Föld belső izzó magmájából a kéreg vastagodásával arányos mértékben, a kéreg alsó részeiben kiváló vízgőz. Ennek mennyisége nem becsülhető pontosan, azonban lehetséges, hogy résztvesz a rétegvíz utánpót- lódásában. e) A kitermelhető dinamikus készlet egyetlen jelentős utánpótlása — ahol ilyen egyáltalán van — csak a beszivárgó vízből származhat. 115
