Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Hordalékmérési eredmények 24. táblázat Vízfolyás Duna Lajta Rába Mérőállomás 1 Dunaremete | Napybajcs 1 Dunaalmás Nagymaros Moson­magyaróvár Körmend Sárvár Távolság a torkolattól, ta 1825,29 Vízgyűjtőterület, 1000 km.2 132 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom, g/m3 40 Átlagos hordalék szállítás lebegtetett 1000 t/év 2400 görgetett 1000 t/év 600 Átlagos szemátmérő lebegtetett mm 0,04 görgetett mm 24,0 fenékanyag mm 21,5 25 ezer m3, a többi lebegő állapotban megy to­vább. A Rába hordalékos folyó. Az országhatárnál a Lapines hoz bele sok és durva hordalékot. A ka­vics szemnagysága lefelé finomodik. A kanyargó medret jól fejlett kavicszátonyok szegélyezik. A Nicki gát a hordalékot átboesátja. Marcaltőnél az esés jelentősen csökken, itt a kavics durva részei (évi átlagban 4—7 ezer m3/év) fokozatosan lera­kódnak. A Marcal torkolata alatt már csak homok­hordalék van. Az árvizek által szállított igen sok lebegő iszap a part mentén lerakódik, Marcaltő— Győr között helyenként 1,5—2,0 m magas parti zátony van a hullámtéren. A Mosoni-Duna, a Rába, a Vág számbavehető hordalékot nem szállít a Dunába. Durva kavicsle­rakódások a Garam torkolatánál találhatók. A Lajta fenekét finom kavics borítja, amely azonban csak nagy árvízkor mozog. 1803,22 1751,72 1694,60 4,16 160,2 39,8 135 171 183 2,4 4,7 5,6 60 76 100 30 100 130 5680 7550 10100 110 350 65 42 1,3 6,8 0,04 0,06 0,08 0,04 0,05 0,05 4,0 0,4 0,21 — 0,4 4,0 8,6 10,2 15,0 10,7 17,1 7,6 2.353 Kapcsolat a 212 pontban ismertetett eróziós vizonyokkal A talajról lesodort hordalék mennyiségére egyes kisebb területeken végzett mérések alapján von­hatók le becslésszerű következtetések. A lesodrás az erősen erodált területekről országos átlagban évi 800 m3/km2-re (azaz 0,8 mm/évre) tehető. A lesodort talajmennyiség legnagyobb része a lejtő aljánál a terepen és vízvezető árkokban rakódik le. Némi képet kapunk az erózió mértékére a kis vízfolyások medréből időszakonként kiemelt iszap mennyiségéből. A rendelkezésre álló adatok sze­rint az erősen erodálódó területekről a talaj lazasá­gától és az eséstől függően évenként 8—12 m3/km2 jut a vízfolyásokba, kisebb vízmosásokkal szabdalt területen 20—35 m3/km2 körül van ez az érték, egyes vízmosásoknál pedig a 100, sőt az 1000 m3/év-km2 értéket is meghaladhatja. Területünk néhány vízfolyásának feltöltődését a 24. táblázat foglalja össze. Feltöltődés a felületi erózió következtében 24/a táblázat Vízrendszer Vízfolyás Vízgyűjtóterület km2 Évi fajlagos feltöltődés m3,'év, km* Megjegyzés Marcal Kispánzsa 4,0 490 Erősen működő, meg nem kötött vízmosások Marcal Nagybarát-Fehér-Kereszt vízmosás 0,8 600 Fentiek egy részterülete Marcal Sósos ér 3,6 250 Kiépült vízmosáskötések Marcal Pázmándi ér 0,8 870 Erősen működő vízmosások Marcal Nagypánzsa ér 8,3 990 Erősen működő vízmosások Marcal Kodó patak 181,1 13 Területi erózió Marcal Pápai Bakonyér 65,1 26 Erős területi erózió Repce Kőris patak 94,4 12 Területi erózió Rába Lahn patak 74,4 15 Területi erózió 95

Next

/
Thumbnails
Contents