Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

1/7-ed részben árvízvédelmi fal, 6/7-ed részben pedig földtöltés védi. A mellvéd-falak elavultak; a töltések magassági és keresztmetszeti szempontból nem felelnek meg. Az újjáépítéssel, illetve az erősítéssel kapcsolatos munka 50%-a árvízvédelmi falak építése, 50%-a pedig a töltések magasítása és erősítése.

Komárom-almásfüzitöi öblözet. Komárom belsőség egy részének védelmét -gyenge állapotú mellvédfal biztosítja. Az almásfüzitői töltésszakaszt közvetlenül a meder szélére építették. A fejlesztés során a mellvédfal újjáépítését, az elhabolás, illetve az alámosás veszélyének kitett töltés védelmére pedig kőszórást és kőburkolatot tervezünk.

Esztergom városi öblözet. Esztergom város 200 ha-nyi árterét 50%-Jban árvízvédelmi fal, 50%-ban földtöltés védi. Az árvízvédelmi falat teljes hosz- szában fel kell újítani, a töltést pedig meg kell erősíteni.

Pilismarót—szentendreszigeti, Sződ—felsőgödi,

Szentendre városi öblözetek. A négy kisebb öblözet védelmét a Duna, a Váci-Duna-ág, Szentend- rei Duna-ág és a Bükkös patak torkolati szakasza menti töltések biztosítják. A szentendreszigeti töltések kis méretűek, helyenkint nyárigátszerűek, méretei mind magassági, mind keresztmetszeti szempontból elégtelenek, a magas parti védvonal is hiányos, a vízáteresztő altalajra épített zsilipek többnyire rövidek. Hasonló a Szentendre városi, valamint a Sződ—felsőgödi töltések helyzete. A felsorolt hiányok pótlásán kívül a Szentendre városi védvonalon partfal és kőburkolat építését tervezzük. A nagymarosi vízlépcső megépítése után a pilismaróti öblözet víz alá kerül.

Budapest fővárosi öblözetek. A főváros tisztán városi jellegű ártereit a pesti oldalon a Szilas patak és a város déli határa között, a budai oldalon a Barát patoktól a nagytétényi lokalizációs töltésig földtöltések, partfalak, feltöltéssel kialakított magasabb tereprészek és vasúti töltések védik. A Margit-szigeten a védvonal helyét feltöltötték, így itt gátjellegű védvonal nincs. Az árvízvédelmi művek biztonsága csak részben kielégítő. Fejlesztésükkel kapcsolatban tervezett védművek jellege a beépítettségtől függően változik (terepfeltölté- sek, partfalkiképzések, meglévő töltések és árvízvédelmi falak építése vagy újjáépítése).

Csepel-szigeti öblözet. Az öblözetet a sziget nyugati oldalán, Budapest déli határa és Tass között húzódó duna-balparti töltés, továbbá a Soroksári- Duna-ágat lezáró Kvassay és tassi zsilipek védik. A töltést végig erősíteni, 40%-án pedig a magassági hiányokat is pótolni kell. A munka jelentőségét növeli az a körülmény, hogy azzal nem csupán a Csepel-szigetet, hanem az alatta levő 146 000 ha-nyi sárközi árteret is védjük.

Sárközi öblözet. Az ártér védelmét Tass és Duna- egyháza között, majd Solt és Baja között a duna- balparti, Baja és Nemesnádudvar között a Duna- völgyi főcsatorna jobbparti töltése védi. A Duna- menti töltés 31 km, a Dunavölgyi főcsatorna töltése pedig 20 km hosszú szakaszon a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb. A töltések anyaga és altalaja erősen vízáteresztő, 1964-ig a Solt és Baja közötti szakaszon a töltést az árvízszintig magasítottuk és a toltésszelvónyt a vízfelőli oldalion erősítettük, a Tass és Dunaegyháza közötti szakaszon pedig a dunavecsei műtárgyakat újjáépítettük. A tervezett munkákból eddig elmaradt a Dunavölgyi főcsatorna töltéseinek magasítása és erősítése, a Solt és Baja közötti szakaszon az 1 m-es túl emel és kiépítése és a szelvény erősítése.

Baja-Margitta-szigeti öblözet. Az árterület Baja és a déli országhatár közöt a duna-balparti töltése mögött terül el. A töltés 12 km hosszú szakaszán alacsonyabb a mértékadó árvízszintnél, anyaga és altalaja laza, homokos. Bajától délre a Dunaszekcső és Dunaegyháza közötti szakaszon a hullámtér szűk. Az árvízszint alatti magassági hiányokat 1964-ig pótoltuk és részben a szelvényeket is erősítettük. A töltés 95%-án azonban még nincs meg a megfelelő magasság és szelvényméret. Meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi fejlesztések során a dunaszekcsői szűkület megszüntetése érdekében tervezett töltés és 'község-áthelyezés helyett az ár- vízvédelmi biztonságot folyószabályozási művek építésével, a hullámtér rendezésével és a meglévő töltés magasításával és erősítésével oldjuk meg.

Érd—dunafüredi öblözet. A Duna jobbpartján lévő két kisebb öblözetet a Duna mentén 8 km hosszú töltés védi. Itt egyrészt magassági hiányokat, zömben pedig szelvényhiányokat kell pótolni. Ercsi—Iváncsa—adonyi öblözetek. Az öblözeteket a Duna felől 6-os számú műút, mint védvonal, megfelelően védi. A Szentlászló és Váli vízfolyásokba visszajátszó dunai árvizek kizárása érdekében a Sörkevári zsilip megépítését és a két vízfolyás töltéseinek, mint belvíztározó töltéseknek erősítését és magasítását tervezzük.

Paks—bátai öblözet. Az öblözetet Paks és a Sió torkolata között,, valamint a Siótorkolat és Báta között a Duna jobbparti töltés, Szekszárd alatt a torkolatig a Sió töltései védik. A töltések a Duna- menitón 33 km hosszú szakaszon, valamint a Sió mentén — a balparti 4 km hosszú torkolati szakasz kivételével — a mértékadó árvízszintnél alacsonyabbak. A töltés anyaga és altalaja a Duna és nagyrészt a Sió mentén is laza, vizet erősen áteresztő.

A terület árvízmentesítésének fejlesztésével kapcsolatban a Duna-mentén a védvonal magassági hiányainak kiküszöbölését, a töltésszelvény erősítését, a hullámtéri anyagárkok feltöltését és a Duna-menti védvonalba a Sió torkolati mű megépítését, a Sió mindkét oldalán a töltéskoronának a dunai jeges árvízszintig való emelését és a töltésszelvény megfelelő erősítését tervezzük. A Sió árvízkapu megépítésével a dunai árvizeket a Sióból kizárjuk, úgyhogy a Sió-töltések csak a Sió— Nádor árvizek tárolását szolgálják. A Sió mentén a balparti töltés vonalozásának helyesbítését és ezzel együtt a tolnai Hölt-Dunába egy új zsilip építését, a kerettervezés időszakában már végrehajtottuk.

Mohács—darázsi öblözet. A Duna jobbpartján elterülő ártér védelmét Mohács belsősége mentén árvízvédelmi fal, majd az alatt a déli országhatárig árvízvédelmi töltés biztosítja. Az 1956. évi árvíz által tönkretett árvízvédelmi falat 1960-ig újjáépítettük. A töltések koronája az árvízszint fö151