Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
24. táblázat Különböző tartósságú többnapos csapadék-összegek mm-ben (1901—50) Márciusi Októberi É vi Tartósság % 1 1 2 1 3 4 5 1 6 i 2 3 1 4 1 3 6 1 2 1 3 1 4 5 6 napos csapadékok összege mm-ben Püspökladány í 34 47 53 60 63 68 44 58 66 73 78 85 65 84 94 100 107 112 2 29 42 48 53 56 60 40 52 60 66 70 76 61 80 91 92 100 105 5 24 33 39 43 45 48 33 44 50 54 58 63 55 71 81 85 90 95 10 20 27 32 35 37 38 28 37 42 46 50 54 50 65 72 77 82 86 25 14 19 22 24 25 27 20 27 31 34 36 40 42 55 61 65 69 73 Kiskunhalas 1 34 45 50 53 57 61 55 62 67 76 82 91 80 98 105 113 119 132 2 31 41 45 49 52 56 50 56 60 70 74 82 73 90 97 109 113 126 5 26 33 37 39 43 46 42 47 51 58 62 69 62 76 82 88 94 103 10 22 29 32 34 37 40 35 40 43 49 53 58 55 67 72 78 82 91 25 16 21 23 25 27 29 26 29 32 36 39 43 44 54 58 62 66 74 Orosháza 1 35 43 53 58 62 67 37 51 58 64 71 76 92 113 130 135 145 143 2 30 37 44 50 52 57 32 40 50 56 60 65 81 103 114 118 129 133 5 22 27 34 37 39 43 25 33 37 41 46 49 68 84 93 100 108 114 10 16 20 24 27 29 31 18 25 27 30 33 36 57 71 78 85 91 96 25 7 9 11 12 12 13 8 11 12 13 15 16 43 54 59 64 69 72 Magyaróvár 1 38 50 56 61 66 69 51 65 73 78 35 94 79 88 114 123 131 140 2 33 45 51 56 59 62 46 59 65 71 75 86 72 81 103 117 121 130 5 29 38 42 46 49 52 37 47 52 56 61 67 64 71 92 99 106 114 10 24 32 36 39 42 44 30 39 42 46 50 55 56 63 82 88 94 101 25 18 23 26 28 30 32 21 27 30 32 35 38 46 51 67 72 77 82 padékai a vizsgált időszak hány %-ában hullottak le az egyes hónapokban. A görbék a hidrológiai téli félévben együtt haladnak, a nyári félévben eltávolodnak egymástól; főmaximumaik május—júliusban (tehát a belvízképződés szempontjából legveszélyesebb időszak után) vannak, másodmaximumaik pedig szeptember—októberben. Míg május—júliusban a rövidebb csapadékok legnagyobbjainak lehullására a legnagyobb a valószínűség, ősszel inkább a hosszabba- kéra. Ez egyezik azzal a megfigyeléssel, hogy míg a — jóval ritkább — őszi belvizek okozója csaknem mindig egyedül a kiadós esőzés, addig tavasz- szal a belvizet nemcsak a lehulló csapadék, hanem az átfagyott talaj s a hirtelen alvadó hótakaró együttesen hozza létre. Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok). Az egy napnál rövidebb, különösen pedig a néhány óra, vagy perc időtartamú, heves csapadékok (záporok, felhőszakadások) törvényszerűségeinek ismerete mind a vízgazdálkodási tervezésben (belsőség! csapadékelvezető csatornák méretezése, kisvízfolyások árvízi hozamainak számítása), mind pedig a népgazdaságot súlyosan érintő talajerózió elleni küzdelemben fontos. A legfeljebb néhány óra időtartamú nagy csapadékok különösen a nyári félévben (április és szeptember között) gyakoriak, a legsűrűbben május—június^ ban fordulnak elő, nem egyszer zivatarral vagy jégesővel együtt (vö. a 22. és a 23. táblázattal). Az ország mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 20. ábrán közöljük Budapest különböző gyakoriságú záporintenzitás-függvényeit. A rendelkezésre álló adatok alapján az ország más körzeteire készített hasonló összefüggések gyakorlatilag alig térnek el ettől. A kapcsolati vonal azonban az országnak csak síkvidéki részére tekinthető mértékadónak; a hegyvidékre — egyéb adatok híján — az így meghatározott érték 10—25%-kal való növelését javasoljuk. 9 OVK 65
