Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet

Áttekintésül a 20. táblázatban megadjuk néhány meghatározott időtartamot meghaladó, ún. bővített száraz időszak (amelynek egyetlen napján sem hulr- lott 1 mm-t meghaladó csapadék) előfordulási gyakoriságának országos átlagát.

A 20. táblázat szerint márciusban és októberben leggyakoribbak a hosszabb száraz időszakok.

A csapadékos napok száma. A legalább 1 mm csapadékú napok évi átlagos száma az országban 80—110 között, a legalább 10 mm csapadékúaké 10—40 között változik. A területi eloszlás leginkább az izohiéta térképre emlékeztet: a maximumokat itt is az ország délnyugati részén és a magasabb hegyvidékeken találjuk. Havonkénti és csapadékosztályokra bontott részletes feldolgozást a 21. táblázatban egyetlen állomásról, az országos átlagot kb. jellemző Budapestről közlünk.

Zivatarok és jégesők. A különösen tavasztól őszig előforduló nagyobb záporesők és zivatarok alkalmával gyakran hull jégeső. Ez azonban általában

kisebb területekre (pásztákra, faltokra) terjed ki, mint az egyszerű zivatar.

A zivatarok, jégesők gyakran okoznak jelentős kárt építményekben, mezőgazdasági terményben, sőt emberéletben. — Előfordulási gyakoriságukról a 22. és 23. táblázatban éghajlati körzeteink egy- egy állomásának adataival adunk áttekintést.

A táblázatok szerint a zivatarok általában júliusban, a jégesők májusban a leggyakoribbak.

Az 1—6 napos nagy csapadékok. A hosszú időtartamú nagy csapadékok elsősorban az ár- és belvízképződés szempontjából érdekesek. A 24. táblázatban az ország különböző belvizes területeinek jellemzésére 4 állomás különböző gyakoriságú 1—6 nap időtartamú csapadékainak valószínű értékét közöljük, éspedig a belvízképződés szempontjából legtöbbször mértékadó hónapok közül egy tavaszi és egy őszi hónapra, és éves viszonylatban is.

Kiegészítésül a 19. ábrán azt is megadjuk, hogy országos átlagban az év 1—6 napos legnagyobb csaA 12, 20 és 30 napnál hosszabb bővített száraz 20. táblázat

időszakok átlagos gyakorisága Magyarországon %-ban (1901—30)

1

* 1

n. |

III. |

IV.

V. I

VI.

VII.

vm.

IX. j

X.

XI.

XII.

12 nap

48

43

44

31

32

25

32

31

50

48

40

27

20 nap

13

14

18

6

5

4

8

10

14

16

10

5

30 nap

5

3

7

0,3

0,3

1

2

1

1

3

2

0,7

A csapadékos napok átlagos száma csapadékosztályonként 21. táblázat

Budapest (1901—40)

i !•

n. |

III.

IV. l

V.

VI. I

VII.

VIII. |

IX.

X.

XI.

XIII.

ÉVÍ

^ 1 mm

7,4

6,5

7,7

7,6

8,8

7,9

6,7

6,9

6,8

7,8

8,2

9,4

91,7

> 5 mm

2,3

2,5

2,9

3,4

4,4

4,2

3,0

3,1

3,1

3,6

3,6

3,4

39,5

10 mm

0,8

1,0

1,4

1,7

2,3

2,3

1,6

1,6

1,6

1,8

1,7

1,2

19,0

é: 20 mm > 50 mm

0,1

0,1

0,3

0,3

0,8

0,7

0,5

0,6

0,5

0,6

0,5

0,2

5,2

0,2

A zivataros napok átlagos

(1901—40)

száma

22. táblázat

I.

n. |

III. 1

IV. I

V.

VI. |

VII. |

VIII. |

IX.

X.

XI. |

XII.

Évi

Szeged

0,1

0,1

0,6

1,2

4,3

4,3

4,0

3,2

1,3

0,3

0,3

0,1

19,8

Magyaróvár

0,0

0,0

0,1

0,9

3,0

2,7

3,4

2,9

1,2

0,1

0,1

0,0

14,4

Pécs

0,0

0,1

0,5

1,5

4,6

5,1

5,2

4,2

2,0

0,8

0,4

0,1

24,5

Eger

0,0

0,0

0,4

1,4

4,8

5,3

5,4

3,8

1,2

0,4

0,2

0,0

22,9

A jégesős napok (1901

átlagos

—40)

száma

23.

táblázat

I.

11.

III. |

IV.

V.

1 VIvn. |

VIII.

IX.

X.

XI. |

XII.

Évi

Szeged

0,1

0,2

0,3

0,4

0,6

0,5

0,2

0,2

0,2

0,0

0,0

0,0

2,7

Magyaróvár

0,0

0,0

0,1

0,6

0,4

0,3

0,2

0,1

0,2

0,0

0,0

0,0

1,9

Pécs

0,0

0,0

0,2

0,3

0,5

0,3

0,2

0,1

0,1

0,0

0,0

0,0

1,3

Eger

0,0

0,0

0,2

0,4

0,8

0,3

0,3

0,2

0,0

0,0

0,1

0,0

2,3

64