Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
A párolgás szélső értékei 14. táblázat Időszakok 20 1 10 5 5 10 20 évenként ismétlődő 5% | 10% 20% 20% 10% 5% előfordulási valószínűségű maximumok minimumok a sokévi átlag %-ában Hónapok 155 138 120 83 75 68 Félévek 138 124 114 88 82 74 Évek 132 120 111 89 85 80 A párolgás tényleges értékei a helyi mibrokli- matikus hatások miatt a közölt, átlagos viszonyokra érvényes átlagértékektől ± 20%-kal is eltérhetnek. Területi párolgás. A földfelszínről természetes körülmények között elpárolgó vízmennyiség évi átlagértékei — amint a 17. ábra mutatja — 500— 600 mm között változnak. Szembetűnő, hogy a földfelszín párolgása általában ott nagyobb, ahol a szabad vízfelszíné kisebb (a magasabb hegyekben) és fordítva. Ennek magyarázata, hogy a területi párolgásnak nem a hőmérséklettel, hanem a csapadékkal legszorosabb a kapcsolata. Az évi átlagok izometrikus vonalai épp ezért az évi izohiétákéhoz (L. „Csapadék-, hőmérséklet és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. 1:500 000 méretarányú térkép) hasonlóan helyezkednek el. Valamely vidék területi párolgásának havi (félévi) átlagai a vidék átlagos évi párolgásálból a havi (félévi) átlagos középhőmérsékleteinek figyelembevételével számíthatók. Hasonlóképpen számíthatók az évi átlagból a meghatározott gyakoriságú évi, félévi, havi szélsőértékek is. (Részletesebben lásd: Magyarország Hidrológiai Atlasza II/2. Hő- mérsékleti és párolgási viszonyok c. VITUKI kiadványban.) Az eddigiekben ismertetett tényleges elpárolgástól lényegesen különbözhet a terület lehetséges párolgása (potenciális evapotranszpiráció), amelynek átlaga hazánkban 700—800 mrn/év. A növények és a talaj együttes párolgása ott érné el ezt az értéket, ahol a felszíni rétegekben folytonosan biztosítva lenne a párolgáshoz és párologtatáshoz kívánatos vízkészlet. A 15. táblázatban általános tájékoztatásul példaképpen bemutatjuk Pécs környéke területi párolgásának havi átlagos és különböző előfordulási valószínűségű szélsőértébeit (Pécs állomás átlagos havi középhőmérsékleteit 1. a 10. táblázatban). 2.26 A LEVEGŐ PÁRATARTALMA Abszolút páratartalom. A légköri nedvesség forrása a föld- és vízfelszínről, továbbá a felhőkből és a csapadékból történő elpárolgás, valamint az érkező légtömegek által szállított pára. Fogyasztói a légköri és talajmenti kicsapódások (felhő, köd, harmat, dér, zúzmara), és a vízpára elszállítása légterünkből a légáramlás útján. Az ország különböző részein meghatározott abszolút (tényleges) páratartalom évi, illetve havi közepei legfeljebb 5, illetve 10%-kal térnek el egymástól; elegendő tehát, hogy az országos viszonyokat és az évi menetet a 16. táblázatban mindössze két állomás adataival jellemezzük. 15. táblázat A területi párolgás átlagos és szélsőséges értékei Pécs környékén mm-ben (Az 1901—50. évek csapadék- és hőmérsékleti adatai alapján számított énbékék) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 20 évenként 18 21 45 109 129 131 122 97 113 45 26 17 667 10 ismétlődő 15 18 39 87 115 120 113 93 94 41 22 14 638 5 maximumok 13 16 44 72 105 111 106 88 77 36 17 12 618 Átlagok 10 13 28 57 94 103 100 84 57 32 13 9 600 5 évenként 8 11 20 45 77 73 62 57 39 27 8 7 552 10 ismétlődő 5 8 18 34 66 43 33 27 23 25 6 4 495 20 minimumok 4 7 13 28 53 18 10 4 3 Az abszolút páratartalom középértékei g/m3-ben (1901—30) 23 4 3 428 16. táblázat I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 60 Szeged Magyaróvár 3,8 4,0 5,3 3,7 3,9 5,0 6,8 9,9 12,2 12,9 12,7 10,4 8,0 5,8 4,5 8,0 6,5 9,5 11,0 12,6 12,3 10,1 7,1 5,4 4,3 7,6
