Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
A Duna—Tisza Csatornára vonatkozó tervekben ma már a vízi közlekedés fejlesztése mellett az öntözés és a vízerőhasznosítás is szerepel. Ugyanis a Dunából történő vízátvezetés, vízpótlás a Tisza- vízgyűjtő'be a Duna—Tisza Csatorna segítségével oldható meg. A Duna hasznosításának szükségessége elsősorban az energiatermelés miatt jelentkezik. A Duna teljes magyarországi szakaszának hasznosítása négy vízlépcsővel oldható meg. A dunai vízlépcsők létesítését a víziút fejlesztés is sürgeti. A Duna nemcsak fontos belvízi út, hanem bekapcsolja az ország legértékesebb területeit a nemzetközi víziút hálózatba, ezenkívül összeköttetést teremt a tengerekkel is. A dunai forgalomnövekedés egyre sürgetőbben kívánja meg a mélyvízű hajóút megvalósítását, amit a Duna egyes szakaszain folyószabályozási eszközökkel gazdaságosan nem lehet megvalósítani. A dunai teherszállítás 1960-ban megközelítette a 10 millió tonnát. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepció-tanulmánya szerint az 1980. évben a hajóforgalom évi 50 millió tonnát ér el. A Rajna—Majna—Duna és az Odera—Duna víziösszeköttetésének megvalósítása esetén pedig az évi hajóforgalom 60—80 millió tonnára, sőt még tovább is növekedhet. A Tisza vízgyűjtőjén a kisvíz miatt előálló kiesések teljesen bizonytalanná teszik a nagyhajózás gazdaságosságát. A Tisza és a Körösök csatornázásával a hajózás biztos víziutat kap. A víziút fejlesztésének további célja a Tisza—Körös--Keleti- főcsatorna víziútnak bekapcsolása — a Duna— Tisza-Csatoma megépítésével — a nemzetközi forgalomba. A Sajó-csatorna létesítését a borsodi iparvidék víziúton történő anyagellátása és ipari vízellátása indokolja. A Sió-csatorna kiépítését a víziközlekedés megteremtése mellett egyenrangú igénnyel az árvíz- mentesítés és a Balaton vízkészletgazdálkodása teszi szükségessé. A Murán és a Dráván létesülő vízerőművek kiépítését a kedvező vízerőhasznosítási lehetőségek és a növekvő villamosenergia-igény indokolják. A vízlépcsők építésével más vízhasznosítás (öntözés, hajózás stb.) is megvalósítható. 2. A TÖBBFELADATÜ VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGYLÉTESÍTMÉNYEK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK, ELŐMUNKÁLATOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE A többfeladatú nagylétesítmények tervezésének alapjául a következő főbb kutatások, feltárások és egyéb előmunkálatok szolgálnak: Kísérletek, vizsgálatok, konzultációk és ezek tervezési felhasználása alapján a magyar Duna-sza- kaszról számos dokumentáció áll rendelkezésre. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Villamosipari Állandó Bizottsága 1961. évi jelentésének — ,,A Duna vízkészletének komplex hasznosítási témája, a magyar Duma-szakaszt tárgyalja. Elkészült a Duna komplex vízhasznosítási terve is. A Nagymarosi Vízerőmű előkészítő és tervezési munkáival magyar részről megbízott Vízügyi Tervező Iroda és a csehszlovák részről megbízott Bratislava! Hydroprojekt összeállította a rövidített tervfeladatot, amit a Szovjetunió Gidroprojekt Intézetének szakértőivel is megbeszéltek. Elkészült 1960 márciusában az Adonyi és a Fajszi Vízerőművek vázlatterve. A Soroksári Dunaág komplex hasznosításával kapcsolatosan a Vízügyi Tervező Iroda 1955 és 1958-ban készített tanulmánytervet. A Duna—- Tisza Csatornára vonatkozó terveket a Földművelésügyi Minisztérium 1947-ben megjelent kiadásában Lampl—Hallósy: „A Duna—Tisza Csatorna” című mű ismerteti összefoglalóan. A Dunán tervezett többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények előmunkálatai részletesebben készültek el, mint a Dráva és a Tisza vízgyűjtő létesítményeié. A legkevesebb vizsgálati anyag a Dráva vízgyűjtőjén tervezett létesítményekről készült. A Tisza-vízgyűjtő tervezett többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítményeivel számos kongresz- szus, tanulmány, és cikk foglalkozott. 1964-ben elkészült a Tisza II. vízlépcső beruházási programja. 2.2 A többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítményeinek keretterve Az alábbiakban vízrendszerenként tárgyaljuk a többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítményeket, és a fejezet végén levő 2., 3. és 4. mellékletben közöljük a fejlesztés során tervezett összes, az 1961— 80. közötti és 1980 után tervezett nagylétesítmények fontosabb adatait. 2.21 A DUNA VÍZGYŰJTŐ TÖBBFELADATÜ VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGYLÉTESÍTMÉNYEI A Duna-vízgyűjtő nagylétesítményeinek fő célja — az országrész vízgazdálkodási jellegének megfelelően — a vízerőhasznosítás és elsőrendű vízi- utak biztosítása. Járulékos feladat: nagyobb kitei'- jedésű öntözések megvalósítása, továbbá vízpótlás a Sió és a Balaton vízrendszerében. A Soroksári Dunaágból fog kiindulni a távlatban előirányzott Duna—Tisza-csatoma. A Duna vízgyűjtőjén előirányzott többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények magukban foglalják a Duna csatornázását, a Soroksári Dunaág további kiépítését, valamint a Sió csatornázását. A külön tárgyalt Duna—Tisza 750
