Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

Csatorna kivételével a dunai nagylétesítmények függetlenek a Tisza-völgyi és Dráva-völgyi vízgazdálkodási nagylétesítményektől.

2.211 A Duna csatornázása

A Duna vízgyűjtő legnagyobb többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmény-csoportja a Duna átfogó hasznosítási tervében foglalt nagy dunai vízlépcsők megépítése lesz (lásd 1. ábrát). Ezek elsődleges célja a Duna vízerejének hasznosítása és a a hajózási viszonyok döntő megjavítása, számos egyéb vízgazdálkodási lehetőség (öntözés, vízellátás stb.) biztosítása mellett. A megvalósuláshoz legközelebb áll a Gabci- kovo—Nagymaros közös csehszlovák—magyar erőműrendszer, amely csúcs- energiát termelő, együttműködő erőműpárként lé- • tesül. Ezt követi majd a Budapest alatti szakaszon az Adonyi és Fajszi Vízlépcső, elsősorban szintén az energiatermelés és a Adonyi Vízlépcső duzzasztása kedvező kiindulási szintet biztosít a Duna—Tisza Csatorna számára. A dunai vízlépcsők Magyarország számára 750 MW nagyrészt csúcsteljesítményt és 3800 millió kWó évi átlagos energiatermelést, a hajózás számára pedig egész évben 3,5 m hasznos mélységű víziutat biztosítanak.

A Felsődunai üzemvízcsa- tornás és a Nagymarosi folyami Vízerőrendszer

A magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz (1708 •—1850 fkm) vízerőkészle- tének teljes kihasználására szolgáló Felsődunai üzemvízcsatomás és a

i

751

1, ábra Duna hossz-szelvény