Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
csúcsok levezetésének lehetősége. A tervezett bevezető zsilipek, tározók stb. megépítése után azonban az eredeti állapotnál jobb helyzet fog előállni. Az övcsatomaszerű kialakítás miatt az általa védett területen pedig már most is csökkentek a belvízkárok. A hajózás tekintetében a főcsatorna egyelőre alárendelt jelentőségű, mert az ideiglenes jelleggel épült bögéző műtárgyak, valamint a hidaknál maradt földdugók, illetve szűkületek miatt csak Balmazújvárosig hajózható. 1.233 A Körös-vidék nagylétesítményei A Körös vidéken 1960-ban három többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmény volt. A Gyulai Duzzasztómű A Gvulai Duzzasztómű 1896. évben épült. E mű létesítésével megoldást nyert az Élővíz által érintett helvségek. valamint a vidék effésziséeücrvi. ina- ri és főleg mezőgazdasági vízszükségleteinek kielégítése, továbbá lehetővé vált e térség belvíz- rendezése is. A duzzasztómű létesítésének gondolata a Eekete- és Fehér-Körös eevesülési szakaszának szabálvo- zása után merült fel, amikor Gvula. Békés és elsősorban Békéscsaba városok víz nélkül maradtak. Megérezték az Élővíz hiányát a mezőgazdasági területek is. Ezért a volt Fehér-Körös felhagyott medrének Crna Élővíz-csatorna! két végét zsilioek- kel lezárták, így az árvizeket kizárták a területről és a gyulai duzzasztómű megénítésével biztosították a kisvizek idején is a szükséges vízmeny- nyiséget. A duzzasztó a Fehér-Körös 7.3 fkán szelvényében létesült, 30.0 m szabadnyílással fPoiret rendszerű ún. tűsgát). A duzzasztómű megérdtése a maga idejében korszerű mederelzárási műnek számított, mert árvíz esetén és téli jégzajlást időszakban — könnyen kezelhető és szabályozható szerkezete — lehetővé teszi a meder teljes szabaddá- tételét. Üzemzavar az elmúlt 64 év alatt nem fordult elő. A duzzasztóművel a téli hónapokban tsem biztosítható az Élővíz vízpótlása. Az Élővíz medrében tárolt víz frissítése télen Romániából, a Csohos- érből kompenzációs alapon nyert 500 1/s vízmeny- nyiség segítségével történt. A Gyulai Duzzasztómű a Körös-csatornázás elgondolását jóval megelőzve épült, így ebbe nem is illeszthető be. A Bokányi Vízlépcső A Bökényi Vízlépcső a Körösök csatornázásának az első lépcsője. A termékeny, sűrűn lakott és belterjesen művelt Körös-vidék régi vízügyi problémáját oldották meg a mű létesítésével. Feladata kisvíznél a Hármas-Körös alsó szakaszán, a hozzátartozó 42,7 km hosszú bögében a hajózást, valamint öntözés céljára vízkivételt biztosítani. Az 1905—1906 években épült a tiszai torkolattól 5,3 km-re. A duzzasztómű 35,0 m széles szabad nyílásában Poiret rendszerű tűs gátat helyeztek el. A balparton elhelyezett támkapus hajózsilip 68x10 m hasznos méretű, ami 700 t-s uszályok részére teszi lehetővé a hajózást. A duzzasztómű és a hajózsilip vasbetonszerkezetű. A Körösök további szakaszának csatornázása az első világháború után megakadt. A Békésszentandrási Vízlépcső Az első világháború után az egymást követő aszályos évek nagy mezőgazdasági kárai újra felkeltették a figyelmet a Körös-vidék öntözésére és a Körösökön történő hajózásra. A tervezést 1933-ban kezdték meg. 1936—1942 között a Hármas-Körös 48 fkm szelvényében megépült a második vízlépcső Békésszentandrás köz- ség közelében. A duzzasztás a Hármas- és Kettőse Körösön Békésig, a Sebes-Körösön Körösladányig, a Hortobágy—Berettyó-főcsatornán pedig Mezőtúrig 1200 t-s uszályok részére összesen további 110 km hosszban a legkisebb vízhozamok idején is biztosítja a hajózást. A vízlépcső két főrészből áll: az eredeti mederben megépült duzzasztóműből és a iobbnarti hullámtéren mintegy 700 m hosszú oldal csatornában éDÜlt haiózsilipből. A duzzasztómű 2 db 22 m széles, szabad nyílással készült. A nyílásak elzárása M. A. N. rendszerű kettős kamoós táblával történik. A duzzasztómű három pillére egy összefüggő, vastag vasbeton alaplemezre épült. A hajózsilip hasznos mérete 85x12 m, így 1200 t-s uszályok átzsilipelésére alkalmas. A zsilipfők vasbetonból épültek. A 78 m hosszú zsilipkamra falait kihorgonyozott Larssen acélszádpallókból készítették. A zsilipfőkbe támkapukat helyeztek el, amelyek kézi meghajtással működnek. A Békésszentandrási Vízlépcső a hajózás biztosítása mellett mintegy 12 000 ha öntözését könnyíti meg az állandósított duzzasztott vízszint segítségével és kisebb mértékű víztározást is biztosít. 1.3 A többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények fejlesztésének szükségessége A VI. Öntözés című fejezetben részletesen ismertetett adatok szerint az öntözésre berendezhető területek egyharmada a Duna és mellékfolyói, kétharmada a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjén; helyezkedik el. Az öntözőrendszerek kiépítésének leggazdaságosabb megoldása az, hogy a vízfolyásokból gravitációsan szerzik be a szükséges öntözővizet. A gravitációs vízkivétel csak műtárgyak beépítésével oldható meg. Nagyobb vízfolyásainkon folyócsatomázással biztosítható a gravitációs vízkivétel és a medert,ározás i,s. A Tisza és a Körösök, valamint a Szamos vízlépcsőit elsősorban az öntözés miatt kell megépíteni. A vízerőhasznosítás itt másodlagos igénykén L jelentkezik. A hajózás fellendülése is csak a Duna— Tisza Csatorna kiépítése utáni időszakban várható, de akkor egyszerre több, mint 1200 km-rel növeli meg a csatornázott tiszai vízrendszer, a Dunához csatlakozó magyar víziúthálózatot. 749
