Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

A Tatai Nagytó természeti adottságai jelentős új üdülőtelep kialakítását teszik lehetővé Tatán. Az üdülők egész éven át üzemben tartandók. A ter­vezett üdülőtelep több üdülőből, turistaszállóból, motelből, campingből, valamint hétvégi telepből fog állni. A fenti feladatok megvalósítása érdeké­ben a bányavizek által okozott feltöltődést, továb­bá a tatabányai szennyvizek tisztítatlan bevezeté­sét a közeljövőben meg kell szüntetni. További jelentősebb új létesítmények a Duna vízgyűjtőjében, a soproni Tómalmi üdülőtelep, a Fertőrákosi vitorlástelep, valamint a Gyöngyös pa­tak mentén létesülő Kőszegi üdülőtelep. Ez utóbbi megépülte eseténi Vas megye üdülőközpontjává fejlődhet ki. 2.212 A vízparti üdülés, a fürdés és a vízisportok fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén A Dráva magyarországi vízgyűjtője nem rendel­kezik olyan természetes vízfolyásokkal és tavak­kal, melyek a lakosság vízparti üdülését, fürdését és vízisportok terén támasztott jövőbeni igényeit csak részben is kielégíthetnék. A már megépült, illetve épülő abaligeti, orfüi, sikondai és apátvarasdi mesterséges tavak és táro­zók mellett kisebb arányú fejlesztés várható. Eze­ken a helyeken elsősorban campingek, valamint kisebb üdülők és turistaszállók építése várható. Az üdülők fejlesztéséhez szorosan kapcsolódik a fürdési és vízisport lehetőségek fejlesztése is. Na- gyobbarányú fejlesztésre a természetes adottságok ezirányban sem nyújtanak lehetőséget. Vitorlázó- és motorcsónak-sportra a tüskési tározó megépí­tése esetén keletkező mesterséges tavon kerülhet sor. 2.213 A v'ízparti üdülés, a fürdés és a vízisportok fejlesztése a Tisza vízgyűjtőjén A Tisza vízgyűjtőjén a vízparti üdülés, a fürdés, valamint a vízisportok fejlesztési lehetősége lénye­gében a Tiszára, kisebb mértékben a Körösök egyes szakaszaira, továbbá néhány mesterséges tározó­tóra korlátozódik. Az egyéb helyeken történő fej­lesztések csak helyi jellegűek. Szolnokon és közvetlen környékén nincs jelen­tős üdülésfejlesztés előirányozva, mivel a meglévő üdülők ártéren vannak és nagyvíz esetén elöntésre kerülnek. Fejlesztést csak a fürdésre és vízispor- tokra irányoztunk elő. Nagyarányú fejlesztés vár Szeged város újszege­di partfürdőjére. A tervben 1700 fős öltöző, több kisebb üdülő, 2 db élővízzel táplált úszómedence, továbbá partrendezés és vízibusz-kikötő szerepel. Szeged felett Mártélyon az erdős partú holtág, a nagy vízfelület, a jó megközelíthetőség, az arány­lag nagy vonzási körzet biztosít az üdülés számára fejlődési lehetőséget. A tervek szerint a fejlesztési időszak végére 2000 fő elhelyezésére lehet számí­tani. Az üdülés fellendítésére 100 fős sátortábor, továbbá 3000 fő részére — öltözőhellyel ellátott — strand létesítése várható. A vízisportokra csak igen kismértékű fejlesztés irányozható elő. A Szeged-környéki további települések fürdő- és vízisport-fejlesztése kismértékű és csak helyi jelentőségű. A tiszai vízlépcsők felett kialakuló tározóterek kihasználására vízlépcsőnként egy-egy 200 fős víz­parti üdülőt, 150 fős csónakházat, valamint hor­gásztanyákat tervezünk kiépíteni. A nagy látogatottságnak örvendő orosházi Gyo- páros-fürdő fejlesztési tervében 1000 fő befogadá­sára alkalmas üdülőtelep és egy 2000 fős sátor­tábor szerepel. A fürdési igények korszerű ki­elégítésére 6000 fő részére kabinok és öltözőhelyek létesülnek. A vízisportok fejlesztése nem számot­tevő. Kunfehértó állandó vizű tavai közül a legna­gyobb kerül fejlesztésre. Az üdülőtelepen több ütemben megvalósuló 1300 fő befogadására alkal­mas épület mellett 2000 fős sátortábor is létesül. Az üdülőtelep bővítéséhez szorosan kapcsolódik a meglévő strand fejlesztése is, ahol további 1000 fős öltözőépület létesítését irányoztuk elő. A vízispor- tok jelentős fejlesztésére előreláthatólag nem ke­rült sor. Békéscsabán az Élővíz-csatorna partján ifjúsági üdülő- és vízisporttelep létesül a jövőben 200 fős campinggel, úszómedencével, parti stranddal és csónakházzal. Gyulán a Fehér- és Fekete-Körösök összefolyá­sánál 200 fős campingtábor, strand, úszómedence, csónakház, valamint a külföldiek befogadására al­kalmas turistaszálló létesül, utóbbi főleg horgászok számára. A gyulai vár körüli ősparkban épül ki a csónakázó tóval, 200 fős üdülővel, campinggel, valamint csónakházzal felszerelt üdülő- és vízisport­telep. A meglévő, illetve az 1980. évig megépülő tá­rozók környezetében létesülő új üdülők, illetve tu­ristaszállók általában 150—200 fő befogadóképes­ség űek, míg a létesülő strandok 300 vetkőzőhely- lyel készülnek. A csónakházak általában 100 csó­nak és 200 fő elhelyezésére lesznek alkalmasak. A tározók nagy része kiváló sporthorgászat céljaira is. A tervezett horgásztanyák 30 fő és 20 ladik be­fogadására lesznek alkalmasak. A nagy vízfelület­tel rendelkező tározók mellé vitorlás telepeket is terveztünk. A Miskolchoz közelfekvő Mályi és Nyéki tavakon jelenleg is élénk víziélet folyik. Fejlesztésük első­rendű feladat, mert a hétvégeken túlzsúfolt Hámo­ri tó mellett e tavaknak kell Miskolc és közvetlen környéke dolgozóinak üdülési, fürdési és vízisport- igényeit kielégíteniük. 2.22 A V1ZGAZDÄLKODÄS TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSE A természetvédelmi területek fejlesztését a ter­mészetvédelmi törvény és a jelenleg érvényben lé­vő tájvédelmi rendelet alapján hajtják végre. A Duna vízgyűjtőjén vízügyi vonatkozású fel­adat a Nagymarosi és az Adonyi vízerőművek tér- ségének tájba történő beillesztése. A Kis-Balaton ritka növény- és állatvilágának védelmére a tervidőszakon belül megindulnak a * 30—40 cm magas állandó vízszint biztosításának munkálatai. Hasonlóképpen sor kerül a Velencei­tó vízszint állandósítására is. 726

Next

/
Thumbnails
Contents