Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

Á vácrátóti arborétum vízállásának biztosítására felújítják a Sződ—Rákospatak elavult műtárgyait, a homokkomáromi arborétumon át folyó Homoki patakon pedig vízrendezést hajtanak végre. Jelentős vízgazdálkodási feladatot jelent a Ba­laton felvidékén és a Budai hegyekben a források foglalása, védelme és karbantartása. A Tisza vízgyűjtőjén megépülő szép fekvésű tá­rozók partjain sétautak, kilátó pontok létesítésére, továbbá 50—100 m széles erdősávok telepítésére kerül sor (Csörgővölgyi, Bikkvölgyi, Lázbérci, Upponyi stb. tározók). A Tiszán több sziget védetté nyilvánítása meg­kezdődött. A szarvasi arborétum jobb vízellátására megva­lósul a Hármas-Körös holtágának magas szinten történő vízszint-állandósítása. Vízrendezésre kerül sor Ipolytamócon az arborétum megóvására. A Mátra és a Bükk hegységekben az új források foglalásán felül fokozott gondot fordítanak a jövő­ben a meglévő forrásfoglalások védelmére és kar­bantartására. A Dráva vízgyűjtőjében említésre méltó fejlesz­tési igények nem merülnek fel. Á vízparti üdülés, fürdés, a vízisportok, to­vábbá a természetvédelem fejlesztésével kapcsola­tosan beruházási költségeket nem közlünk, mivel a teljes beruházási összeg számos oly tételből tevő­dik össze, melyek nagy része nem vízügyi beruhá­zás (utak, vasutak, az energiaellátás, az építmé­nyek;, parkosítás stb. költségei). 2.3 A JAVASOLT MEGOLDÁSOK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A tervezett létesítmények és feladatok megva­lósítására részben 1980-ig, részben pedig 1980. év után kerül sor. Az első fejlesztési időszakra azo­kat a feladatokat és létesítményeket irányoztuk elő, amelyek megvalósítása már elkezdődött, illetve amelyekhez a szükséges előfeltételek biztosítottak. Az 1980. év utáni időszakra azokat a létesítmé­nyeket soroltuk, melyek megépítése már indokolt ugyan, azonban az előfeltételek (tervdokumentáció, költséghitel stb.) még nincsenek biztosítva, továbbá amelyek távlati célokat is szolgálnak. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A terv az ország területének csak jelentősebb vízparti üdülési, fürdési és vízisport lehetőségei­nek fejlesztésével foglalkozik. A tervezett létesít­mények az ország területén lévő lehetőségek je­lentős mérvű kihasználását biztosítják. A Duna-kanyarnak Budapesthez való közelsége és különösen szép környezete, valamint a megnö­vekedett idegenforgalom indokolja a nagyarányú fejlesztést. A Balaton fejlesztése mind nagyobb igények ki­elégítésére szolgál. Az idegenforgalom fejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése kulturális és valutáris szempontból egyaránt fontos. A Velencei-tó fejlesztése a Balaton tehermente­sítését szolgálja. A Borsodi és Mátra vidéki tározók és tavak a Miskolc és Gyöngyös térségi iparvidékek dolgozói­nak üdülési és vízisport igényeit elégítik ki. Komoly jelentőségűek a Szeged térségében léte­sülő üdülési, fürdési és vízisport létesítmények. A fejlesztési terveket összehangoltuk a külön­böző szervek által készített rendezési tervekkel. A vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és termé­szetvédelem fejlesztésével kapcsolatos egyéb víz­gazdálkodási feladatokat az egyes szakfejezetek tárgyalják. Nagy gondot kell fordítani az össze­függő sokrétű feladatok koordinált elvégzésére. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vízparti üdülés, fürdés, a vízisportok és a vízi­turisztika lehetőségeinek továbbfejlesztése érdeké­ben a vízfolyások védelmére vonatkozó érvényben lévő és a továbbiakban alkotott rendeleteket, in­tézkedéseket a legszigorúbban végre kell hajtani. Ahol a szennyvizek elhelyezésére több lehetőség kínálkozik, ott az üdülés és a vízisportok érdekeit is figyelembe kell venni. Meg kell valósítani a Balaton tervszerű vízkész­let-gazdálkodását, mely összehangolja az ipari és mezőgazdasági vízhasználatok igényeit az üdülés és a vízisportok érdekeivel is. Gondoskodni kell a tó nagyarányú vízszint-ingadozásainak csökkenté­séről. Ennek érdekében kerülni kell a jövőben a vízhiányos időszakban a nagymérvű vízleeresztése­ket. A Velencei-tavon végre kell hajtani a vízszint állandósítása után a tó jobb vízcseréjének meg­oldását. Meg kell szervezni az üdülők, fürdők létszám- alakulásának folyamatos mérését, hogy a további fejlesztési tervekhez már pontos forgalmi adatok álljanak rendelkezésre. Az üdülő, strandfürdő és a vízisport-létesítmények építésére olyan típuster­vek kidolgozása szükséges, melyek révén a ké­nyelmes, korszerű üdülés, fürdés kis beruházások­kal is biztosítható. A korszerű építési mód mellett az épületeknek, létesítményeknek az esztétikai kö­vetelményeket is ki kell elégíteniük. A természetvédelmi területek pusztulásának megakadályozása érdekében mederrendezéseket, belvízrendezést, valamint vízmosáskötéseket kell előirányozni. A vízhiány káros hatásai ellen a vi­zek visszatartásával, a talajvíz megfelelő szinten tartásával, esetenként pedig öntözéssel kell gon­doskodni. A madárvédelmi szempontból fontos védett ta­vak vízszintingadozásait minél szűkebb határok közé kell szorítani. 727

Next

/
Thumbnails
Contents