Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

arculatot ad a Duna-kanyamak. Az evezők, vitor­lázók száma itt is ugrásszerűen növekedni fog. Je­lentős üdülőközponttá épül majd ki Nagymaros, Visegrád, Pilismarót, továbbá a Szentendrei-sziget csúcsán Kisoroszi, a Szentendrei Dunaág mentén pedig Dunabogdány és Budakalász,. Az üdülés és víziélet jövőbeni fejlesztése érde­kében többek között fokozott gondot kell a Duna menti települések (Vác, Szentendre, Nagymaros stb.) és ipartelepek (Dorog, Szőny, Almásfüzitő) szennyvizeinek tisztítására és bevezetésére fordí­tani. A Római parton helyszűke miatt nagyobbarányú üdülőfejlesztésre már nincs mód, itt csupán a ma­gasabb igények kielégítése jöhet számításba. A Soroksári Dunaág szennyezettsége jelenleg erősen korlátozza az üdülési lehetőségeket. A be­vezetett szennyvizek előírt tisztítása után ezen a Duna-szakaszon is jelentékeny fejlődés; várható; elsősorban az evezősport, a sporthorgászat, vala­mint a motorcsónak-sport fejleszthető. A Duna alsó szakaszán említésre méltó fejleszr- tés csak Dunaújváros és Baja városok környékén várható, mely főleg a vízisportokra terjed ki s csak helyi jelentőségű. A Duna magyarországi vízgyűjtőjének legna­gyobb vízparti üdülési adottsága a Balaton. Az üdülés, fürdés és vízisport fejlesztési terve a Ba­laton partmenti településeire bontva került kidol­gozásra. A fejlesztési terv kidolgozása során a te­lepüléseket a jelentkező igények szerint négy cso­portra bontottuk: — Azok a települések, melyeket elsősorban az idegenforgalom várható növekedésének figye­lembevételével kell fejleszteni. — Második csoportba azok a települések tartoz­nak, ahol a tömegforgalmat bonyolítják le. — A harmadik csoportba a kirándulás céljára legmegfelelőbb településeket soroltuk. — A negyedikbe a fentiekbe be nem sorolt te­lepülések tartoznak. Az idegenforgalom szempontjából elsősorban azok a települések jöhetnek központként számítás­ba, melyekben a gazdaságos és korszerű alapfel­tételeket biztosították (közműves ellátottság, part­védelem stb.). A tömegforgalmat lebonyolító települések a Ba­laton mentén azok, amelyek a fővároshoz való kö­zelségük és nagyobb befogadóképességük következ­tében arra alkalmasak. Ezeknek a helyeknek a feladata elsősorban a hétvégi tömegek befogadása, ezáltal a főként idegenforgalmat lebonyolító tele­pülések tehermentesítése. Az üdülési lehetőségeket 1980-ig a jelenleginek 65%-ával kell növelni, még pedig évenként 3000 férőhellyel az állandó üdülők, 960 férőhellyel pe­dig a hétvégi üdülők részére. E terv részben a fi­zető vendégszolgálat, részben az ifjúsági sátortá­borok fejlesztésének formájában kerül megoldás­ra. További férőhelyek a kedvezményes üdülés, a kereskedelmi forgalom és a magánépítkezés fej­lesztésével biztosíthatók. Fentiek alapján a fejlesztési időszakban az ál­landó üdüléssel kapcsolatosan az alábbi többlet fé­rőhely-igény merül fel: kedvezményes üdülőépítés kereskedelmi forgalom magánépítkezés sátortábor fizető vendégszolgálat összesen: 6 000 férőhely 7 000 férőhely 21 600 férőhely 6 000 férőhely 20 000 férőhely 60 000 férőhely. A hétvégi forgalom biztosítására (részben sátor­táborokban, részben hétvégi telepeken) összesen 19 200 férőhely szükséges. A fürdési és strandolási lehetőségek az általános fejlesztés arányában kerülnek megvalósításra. A legnagyobb mértékű fejlesztést a tömegforgalmat, ezt követően az idegenforgalmat lebonyolító, vala­mint a közlekedési gócpontokon fekvő települések­re irányoztuk elő. Az egyéb balatoni településeket is számításba vettük, de csak mértéktartó üteme­zéssel. A fentiek alapján a fejlesztés 26 400 vetkő­zőhelyet irányoz elő. A vizisportok közül a Balaton fő sportágának, a vitorlázásnak igényeit vettük elsősorban figyelem­be. Kellő számú vitorlástelep építése szükséges, a hajók tárolása, javítása, a személyek elhelyezése és szórakoztatás céljából. A vitorlástelepeket úgy tervezzük kiképezni, hogy azok a téli sportok (jég­vitorlás, fakutyázás, korcsolyázás) idején is fel- használhatók legyenek. A Velencei-tó fejlesztési tervének kidolgozása során elsősorban a belföldi lakosság igényeit tar­tottuk szem előtt. A főváros közelsége folytán az üdülőterület fejlesztése a Balaton tehermentesíté­sét teszi lehetővé. Nemcsak a tömegforgalom, ha­nem az állandó üdülők irányítása is szempont volt a fejlesztési terv készítésekor. A Velencei-tó men­tén a fejlesztés során magánnyaralók, valamint nar gyobb befogadóképességű üdülők építésére kerül sor. A legközelebbi feladat a campimg-táborok és a hétvégi telepek építésének továbbfolytatása. Ter­mészetesen számításba kell venni itt is a magán­tulajdonban levő férőhelyeket is. 1980-ig 900 fő elhelyezését biztosító üdülők, vala­mint 2000 fő befogadására alkalmas campingek és hétvégi telepek létesülnek. A fürdési lehetőségek az üdülőkkel és a cam- pingekkel egy időben kerülnek fejlesztésre. A stran­dok létesítése elsősorban a tó déli oldalán lehet­séges. A strandok tervezésekor nemcsak a befoga­dóképesség növelése, hanem a nagyobb igények kielégítése is szempont volt. A Velencei-tavon 4 helyen terveztük strand, valamint szabad strand építését mintegy 15 000 fő részére. A Velencei-tó fejlesztése során elengedhetetlen követelmény a vízisportolásra — elsősorban a vitorlázásra, má­sodsorban az evezésre — alkalmas vízitelepek ki­alakítása. Vitorlás vízitelepek létesítését 2 helyre irányoztuk elő mintegy 200 db hajó befogadására. A befogadható személyek száma 1000 fő. A vízi­sportok közül meg kell még említeni a sporthor­gászatot is, melyre a Velencei-tó kiválóan alkal­mas. A Balaton, a Velencei-tó és a vízfolyások part- rendezési kérdéseivel a III. „Árvízmentesítés, ár- vízvédelem. Folyók és tavak szabályozása” c. fe­jezet foglalkozik. 725

Next

/
Thumbnails
Contents