Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
arculatot ad a Duna-kanyamak. Az evezők, vitorlázók száma itt is ugrásszerűen növekedni fog. Jelentős üdülőközponttá épül majd ki Nagymaros, Visegrád, Pilismarót, továbbá a Szentendrei-sziget csúcsán Kisoroszi, a Szentendrei Dunaág mentén pedig Dunabogdány és Budakalász,. Az üdülés és víziélet jövőbeni fejlesztése érdekében többek között fokozott gondot kell a Duna menti települések (Vác, Szentendre, Nagymaros stb.) és ipartelepek (Dorog, Szőny, Almásfüzitő) szennyvizeinek tisztítására és bevezetésére fordítani. A Római parton helyszűke miatt nagyobbarányú üdülőfejlesztésre már nincs mód, itt csupán a magasabb igények kielégítése jöhet számításba. A Soroksári Dunaág szennyezettsége jelenleg erősen korlátozza az üdülési lehetőségeket. A bevezetett szennyvizek előírt tisztítása után ezen a Duna-szakaszon is jelentékeny fejlődés; várható; elsősorban az evezősport, a sporthorgászat, valamint a motorcsónak-sport fejleszthető. A Duna alsó szakaszán említésre méltó fejleszr- tés csak Dunaújváros és Baja városok környékén várható, mely főleg a vízisportokra terjed ki s csak helyi jelentőségű. A Duna magyarországi vízgyűjtőjének legnagyobb vízparti üdülési adottsága a Balaton. Az üdülés, fürdés és vízisport fejlesztési terve a Balaton partmenti településeire bontva került kidolgozásra. A fejlesztési terv kidolgozása során a településeket a jelentkező igények szerint négy csoportra bontottuk: — Azok a települések, melyeket elsősorban az idegenforgalom várható növekedésének figyelembevételével kell fejleszteni. — Második csoportba azok a települések tartoznak, ahol a tömegforgalmat bonyolítják le. — A harmadik csoportba a kirándulás céljára legmegfelelőbb településeket soroltuk. — A negyedikbe a fentiekbe be nem sorolt települések tartoznak. Az idegenforgalom szempontjából elsősorban azok a települések jöhetnek központként számításba, melyekben a gazdaságos és korszerű alapfeltételeket biztosították (közműves ellátottság, partvédelem stb.). A tömegforgalmat lebonyolító települések a Balaton mentén azok, amelyek a fővároshoz való közelségük és nagyobb befogadóképességük következtében arra alkalmasak. Ezeknek a helyeknek a feladata elsősorban a hétvégi tömegek befogadása, ezáltal a főként idegenforgalmat lebonyolító települések tehermentesítése. Az üdülési lehetőségeket 1980-ig a jelenleginek 65%-ával kell növelni, még pedig évenként 3000 férőhellyel az állandó üdülők, 960 férőhellyel pedig a hétvégi üdülők részére. E terv részben a fizető vendégszolgálat, részben az ifjúsági sátortáborok fejlesztésének formájában kerül megoldásra. További férőhelyek a kedvezményes üdülés, a kereskedelmi forgalom és a magánépítkezés fejlesztésével biztosíthatók. Fentiek alapján a fejlesztési időszakban az állandó üdüléssel kapcsolatosan az alábbi többlet férőhely-igény merül fel: kedvezményes üdülőépítés kereskedelmi forgalom magánépítkezés sátortábor fizető vendégszolgálat összesen: 6 000 férőhely 7 000 férőhely 21 600 férőhely 6 000 férőhely 20 000 férőhely 60 000 férőhely. A hétvégi forgalom biztosítására (részben sátortáborokban, részben hétvégi telepeken) összesen 19 200 férőhely szükséges. A fürdési és strandolási lehetőségek az általános fejlesztés arányában kerülnek megvalósításra. A legnagyobb mértékű fejlesztést a tömegforgalmat, ezt követően az idegenforgalmat lebonyolító, valamint a közlekedési gócpontokon fekvő településekre irányoztuk elő. Az egyéb balatoni településeket is számításba vettük, de csak mértéktartó ütemezéssel. A fentiek alapján a fejlesztés 26 400 vetkőzőhelyet irányoz elő. A vizisportok közül a Balaton fő sportágának, a vitorlázásnak igényeit vettük elsősorban figyelembe. Kellő számú vitorlástelep építése szükséges, a hajók tárolása, javítása, a személyek elhelyezése és szórakoztatás céljából. A vitorlástelepeket úgy tervezzük kiképezni, hogy azok a téli sportok (jégvitorlás, fakutyázás, korcsolyázás) idején is fel- használhatók legyenek. A Velencei-tó fejlesztési tervének kidolgozása során elsősorban a belföldi lakosság igényeit tartottuk szem előtt. A főváros közelsége folytán az üdülőterület fejlesztése a Balaton tehermentesítését teszi lehetővé. Nemcsak a tömegforgalom, hanem az állandó üdülők irányítása is szempont volt a fejlesztési terv készítésekor. A Velencei-tó mentén a fejlesztés során magánnyaralók, valamint nar gyobb befogadóképességű üdülők építésére kerül sor. A legközelebbi feladat a campimg-táborok és a hétvégi telepek építésének továbbfolytatása. Természetesen számításba kell venni itt is a magántulajdonban levő férőhelyeket is. 1980-ig 900 fő elhelyezését biztosító üdülők, valamint 2000 fő befogadására alkalmas campingek és hétvégi telepek létesülnek. A fürdési lehetőségek az üdülőkkel és a cam- pingekkel egy időben kerülnek fejlesztésre. A strandok létesítése elsősorban a tó déli oldalán lehetséges. A strandok tervezésekor nemcsak a befogadóképesség növelése, hanem a nagyobb igények kielégítése is szempont volt. A Velencei-tavon 4 helyen terveztük strand, valamint szabad strand építését mintegy 15 000 fő részére. A Velencei-tó fejlesztése során elengedhetetlen követelmény a vízisportolásra — elsősorban a vitorlázásra, másodsorban az evezésre — alkalmas vízitelepek kialakítása. Vitorlás vízitelepek létesítését 2 helyre irányoztuk elő mintegy 200 db hajó befogadására. A befogadható személyek száma 1000 fő. A vízisportok közül meg kell még említeni a sporthorgászatot is, melyre a Velencei-tó kiválóan alkalmas. A Balaton, a Velencei-tó és a vízfolyások part- rendezési kérdéseivel a III. „Árvízmentesítés, ár- vízvédelem. Folyók és tavak szabályozása” c. fejezet foglalkozik. 725
