Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
1.32 A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A civilizáció fejlődésével egyes állat- és növényfajták egyre ritkulnak, egyesek már kihalófélben vannak. Nádasaink, a lápos tavak, az intenzív mezőgazdasági művelés terjedésével, valamint a le- csapolás következtében egyre kisebb területre szorulnak. Az egyes ritka vízimadárfajták, halfajták, vízinövények teljes kipusztulását csak a természetvédelem, fejlesztése akadályozhatja meg. Páratlan természeti kincseinket óvni kell minden külső, a természetes körülmények megváltoztatását előidéző káros beavatkozástól és változástól. A természet- védelem az elmúlt években jelentősen fejlődött azon a vidéken^ melyek érdemesek a védetté nyilvánításra. Ez mind tudományos, mind idegenforgalmi szempontból indokolt. Az ehhez kapcsolódó vízügyi feladatok megoldása feltétlenül szükséges,. 2. A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VlZISPORTOK ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A vízparti üdülésre, fürdésre és a vízisportokra vonatkozó átfogó tudományos kutatómunka hazánkban alig folyik. A területi tervek elkészítésekor elsősorban egyes területek kistáj-tervei, továbbá az Intézőbizottságok (BIB, DIB, VIB) elgondolásai kerültek felhasználásra. Ilyenek a Balaton, a Velencei-tó kistáj-tervei, a Duna-kanyar most készülő rendezési terve, valamint a különböző városrendezési tervek. A kisebb és helyi jelentőségű létesítmények fejlesztésére vonatkozó elgondolások kialakítása a tanácsok és a különböző intézmények igényei alapján történt. A természetvédelem fejlesztési tervének kidolgozását a Természetvédelmi Hivatal fejlesztési elképzelései alapján az illetékes szervek végzik. A Kerettervben a fejlesztési elképzelések vízügyi vonatkozású részeit foglaltuk össze. 2.12 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — A vízparti üdülés, a fürdés és a vízisportok fejlesztését a jelenlegi és a jövőbeni létszám, valamint az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével alakítottuk ki. — A hely és a kiterjedés megállapításakor elvégeztük az egyeztetést az egyéb fejlesztési elképzelésekkel, tekintettel voltunk a megközelíthetőséget és használhatóságot befolyásoló összes egyéb körülményekre. — Számításba vettük a hazai lakosság növekvő igényeit, valamint a külföldi vendégek várható számát. — A campingek csak szervezetten és megfelelő színvonalat nyújtó berendezésekkel (ivóvíz- ellátás, szennyvízelvezetés) építhetők. — A természetvédelem érdekében létesítendő vízgazdálkodási létesítmények tervezésekor figyelembe vettük a természetvédelmi előírásokat. 2.2 A vízparti üdülés, fürdés, a vízisportok és a természetvédelem fejlesztése 2.21 A VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, A VÍZISPORTOK ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE A fejlesztési tervek kidolgozása során főszempontként a belföldi lakosság és a külföldi látoga- tók igényeit vettük figyelembe. Ennek során elsősorban a meglévő létesítmények bővítését, továbbfejlesztését irányoztuk elő. A fejlesztés — az 1.21 pont tárgyalási módjához hasonlóan — a 3 fő vízgyűjtő egység szerint kerül ismertetésre. A fejlesztés lehetőségeit a „Víztározás, vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem”, „Ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása” c. 1:500 000 méretarányú térkép szemlélteti. 2.211 A víziparti üdülés, a fürdés és a vízisportok fejlesztése a Duna vízgyűjtőjén A Duna felső szakaszán tervezett legnagyobb üdülőtelep a „Komáromi telep”, mely a városhoz közel fekvő Koppánymonostor mellett létesül. Tervében 1400 fő befogadására alkalmas üdülő, turistaszálló, motel, strand megépítése szerepel. A Duna felső szakaszának mellékvízfolyásai mentén számos helyen létesülnek a jövőben strandok és campingek, ezek azonban elsősorban helyi jelentőségűek, mivel nagyobb vonzásterülettel nem rendelkeznek. A közös magyar—csehszlovák vízerőműrendszer Dunakilitinél létesülő duzzasztóművének hatására az elzárás felett lévő Duna-szakasz képe is megváltozik. A szigetvilágot ezen a szakaszon vízzel borítja el a tározó, melynek környéke üdülés céljára kiválóan alkalmas. A tározóban főleg a vitorlázás fejlesztésére nyílik lehetőség, azonban a motorcsónak-sport, evezés, horgászat jövőbeni lehetőségei is jelentősek. A tározó nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Tervezett létesítményei: üdülő, turistaszálló, camping, hétvégi telep. A Duna vízgyűjtőjének üdülés, fürdés és vízisportolásra egyik legalkalmasabb területe a Dunakanyar. A Nagymarosi Vízerőmű révén kialakuló duzzasztott tér Komáromig terjed. A tározó új 724
