Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
500 főt. Szeged térsége sporthorgászásra is alkalmas. A sporthorgászok száma eléri a 2000 főt. Szeged közelében a martélyi Holt-Tisza balpartján a hullámtér magasabb részén alakult ki a már- télyi üdülőtelep és strand. A környező városokból könnyen és aránylag rövid idő alatt megközelíti hető. Fejlődését kedvező megközelítési lehetőségei és adottságai biztosítják. A Mályi és Nyéki tavak Mályi és Nyékládháza községek térségében kavicskotrásból keletkeztek. Vízfelületük összesen 133 ha, ami évente kb. 15 ha-al növekszik. Kiválóan alkalmasak üdülésre, fürdésre, sőt vízisportok céljaira is. A tavak mentén egymás után épülnek a vikkendházak minden rendszer nélkül. Ez a terület erősen fejlődik és rövid időn belül Miskolc és környéke egyik legjelentősebb üdülőtelepévé válhat. Kunfehértó és Gyopáros-fürdő strandjai csúcsidőben 2—3000 főt képesek befogadni. Néhány üdülő is épült. Vonzáskörzetük a környező városokra és falvakra terjed ki. A gyopárosi tavat fúrt kutak vizével is táplálják. A Tisza többi szakaszán, valamint a Maroson és a Körösön az üdülés és fürdés nem számottevő, csupán helyi jelentőségű. 1.22 A TERMÉSZETVÉDELEM és a vízgazdálkodás I960 ÉVI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE Hazánkban a természetvédelmi törvény védi a tudományos szempontból értékes geológiai, botanikai, zoológiái stb. különlegességeket. E területek a tudományos kutatómunka segítésén túlmenően az ismeretterjesztés és idegenforgalom céljait is szolgálják. A mai természetvédelmi területek a felszabadulás előtt jobbára magánkézben voltak, így a nagy- közönség nem férhetett hozzájuk. A felszabadulás után állami kezelésbe kerültek, részben elhagyatott, elhanyagolt állapotban. Gondos kezek munkája nyomán kerültek a mai rendezett állapotukba. Természetvédelmi területeink nagyrésze a Duna és Tisza vízgyűjtőjén, egy kisebb része a Dráva vízgyűjtőjén helyezkedik el. A védett területek közül a legkiemelkedőbbek a gyógyforrásokban és barlangokban gazdag Budapest, a Kis-Balaton, a Szeged melletti Fehér-tó ,továbbá Aggtelek, Lillafüred, a szarvasi, vácrátóti, szelestei arborétumok. A természetvédelemmel kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok 1960 év végéig elsősorban a védett területek vízellátására, a területek megvédése érdekében végrehajtott meder- és belvízrendezésekre, valamint néhány forrás foglalására és fenntartására szorítkoztak csupán. 1*3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, ÉS A VÍZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az elmúlt másfél évtized alatt a lakosság igénye a falun és a városokban egyaránt megnövekedett és az életszínvonal emelkedésével még tovább fog növekedni. Az idegenforgalom is jelentősen fokozza az igényeket. Az igények kielégítéséhez természeti adottságaink megvannak, csak a létesítmények kiépítettsége marad el a szükséges és megkívánt mértékhez viszonyítva. Különösképpen vonatkozik ez a Duna-kanyarra. Növeli a Duna-kanyar fejlesztésének szükségességét a fővároshoz való közelsége, továbbá a hétvégi tömegek befogadására alkalmas volta is, ezért új üdülők és strandok létesítése mindenképpen indokolt. A Balaton jelenlegi üdülési és fürdési lehetőségei a mai igényeket többé-kevésbé kielégítik ugyan, a távlatiakat azonban már nem. Minthogy 1980 év végére a forgalom a jelenleginek mintegy 65%- ával növekszik; az üdülési és fürdési létesítményeket is ennek megfelelő mértékben kell fejleszteni. A Balaton fejlesztése, a belföldi turisztika és a külföldi forgalom valutáris érdeke miatt is rendkívül fontos. A Velencei-tó fejlesztése is szükségszerű. A főváros közelsége alkalmassá teszi a hétvégi tömegforgalom lebonyolítására, ami igen előnyös a Balaton tehermentesítése szempontjából. Különösen alkalmas ifjúsági táborozás céljára. Fejlesztése ez- irányban is indokolt, emellett azonban új strandok létesítése, az ivóvízellátás és a csatornázás is sürgősen megoldandó feladatok. A mátravidéki és borsodi ipartelepek dolgozóinak üdülési, fürdési és sportolási igényeit a meglévő és tervezett tározók környezetében kell biztosítani. E fejlesztés azért is fontos, mert a Balaton e területektől nagy távolságra van. Az iparvidék dolgozói számára a tározók aránylag rövid idő alatt megközelíthetők lesznek, ezért a hétvégi forgalom lebonyolítására alkalmas létesítményekkel kell őket ellátni. A tározók közül elsősorban az öntözés, ipari vízellátás, valamint a vízfolyások vízpótlása céljából létesülő tározók jöhetnek üdülés, vízisportok tekintetében szóba. Az ivóvízellátás érdekében létesülő tározók (pl. Lázbérd, Upponyi, Köszörűvölgyi stb.) üdülés, vízisportok céljára történő felhasználásától a nyári idényben várható jelentős vízszint- ingadozások, valamint a meg nem engedhető szeny- nyezések miatt a jövőben el kell tekinteni. A megépítendő, illetve az 1960. év óta megépült tározók közül a Rakacai, a Szalonnái, a Tari tározók alkalmasak üdülésre, vízisporttal, valamint sporthorgászattal kapcsolatos feladatok ellátására. Kiváló természeti adottsággal rendelkező terület Szeged térsége, mely az ország legjelentősebb üdülővidékeitől (Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Mátra, Bükk) messze fekszik. Az Alföld fejlődő városai érdekében a kínálkozó lehetőségek kihasználása elengedhetetlen követelmény. Ezeket részben a meglévő, részben új létesítményekkel, elsősorban a jelentősebb alföldi vízfolyások és tavak mentén kell kielégíteni. Legtöbb vízparti üdülőhelyen a már meglévő állapotok sem kielégítőek és ezért nagy feladatot jelent az ivóvízellátás és csatornázás megoldása. Ezekkel a kérdésekkel a VIII. „Ivó- és ipari vízellátás”, továbbá a IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme” c. fejezetek foglalkoznak. 723
