Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
3. táblázat Az ásvány-, gyógy- és hévizek felhasználási módjának megoszlása az egyes vízgyűjtők között 1963-ban A felhasználás időszaka A felhasználás módja Nagysága a teljes kitermelt hozam %-ában Duna Vízgyűjtő Dráva Tisza Az ország összesen m3/nap | % m3/nap 1 % m3/nap | % m3/nap | % Gyógyászat 15,1 40 198 77,0 748 1,5 11 255 21,5 52 201 100 Egész évben Tisztasági fürdők 3,2 100 0,9 1088 9,7 10 020 89,4 11 208 100 Ivóvízellátás 11,0 3335 8,7 2 — 34 818 91,3 38 155 100 Melegvízellátás 4,8 4770 28,8 389 1,8 11 558 69,5 16 617 100 Nyáron Strand és uszoda 26,9 44 982 48,2 5960 6,4 42 124 45,4 93 066 100 Épületek fűtése 3,5 8300 67,0 490 4,0 3492 28,4 12 282 100 Télen Üvegházak fűtése 3,5 860 6,9 900 7,2 10 638 85,9 12 398 100 nátos szikes víz 1000—5000 mg/lit ossz só tartalommal. A hasadékos, karsztosodott víztartókból termelt hévíz nagyrésze kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos 500—2000 mg/lit ossz sótartalommal. Nagyobb mélységből az alsó pannóniai porózus víztartókból nátriumkloridos, konyhasós vizet kapunk 1000—25 000 mg/lit ossz só tartalommal. Ez a nagy sótartalom káros, mert: a) A furat felső szakaszán kicsapódik, lerakódik, leszűkíti a keresztmetszetet, csökken a vízhozam, s a béléscső felső részét ismételten ki kell fúrni. b) A felhasználás után a befogadóba bocsátott hévíz a befogadó vizét szennyezi, s így a további felhasználásra, pl. öntözés, káros. c) Sótalanítás nélkül a fűtőberendezéseket viszonylag rövid idő alatt eltörni. A nagy sótartalom káros hatását sótalanítással feltétlen meg kell szüntetni. Ennek gazdaságos gyakorlati megoldásához még kutatások elvégzése szükséges. A nagy sótartalmon kívül hátrányos, hogy a fel- használás után távozó, még meleg vizet nem lehet a közcsatornákba vezetni, ezért már elvezetéséről kell gondoskodni. A hévíz legtöbbször agresszív, ezért a korrózió ellen védekezni szükséges. Ennek módja még nincs megnyugtatóan megoldva. A hévízzel együtt főleg a Tiszántúlon jelentős mennyiségű földgáz tör fel, ezért felhasználás előtt a hévizet gáztalanítani, s a földgáz hasznosításáról gondoskodni kell. A vázolt hátrányok ellenére — melyeknek megszüntetése kutatási kérdés és megoldható — a hévíz, és a geotermikus energia komplex hasznosításának a jelentősége nagy, s annak fejlesztése fontos népgazdasági érdek. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A tudományos kutatások, adatgyűjtések, feltárások és a tervezési munkák ismertetése az egyes Területi Vízgazdálkodási Kerettervben megtörtént. Ezekben ismertettük a rendelkezésre álló adat- gyűjteményeket és tanulmányokat, valamint irodalmi adatokat. Jelenleg összegezve azokat, megállapítható — fi- gyelembevéve a kőolajfeltárások eredményeit is — hogy eredményes hévízfeltárás elsősorban a Tisza völgyben lehetséges. Itt forró és nagyon forró hévizek termelhetők. A Dunántúl nyugati részén és részben a Dráva vízgyűjtőjén — ugyancsak az olajkutatások eredményei szerint — hasonló hőfokú, nagy sókoncentrációjú hévizet várhatunk. A hévíz geotermikus energiájának hasznosítására vonatkozó ez ideig végzett tudományos és gyakorlati eredményeket a Hidrológiai Közlönyben, Vízügyi Közleményekben, Hidrológiai Tájékoztatóban, VITUKI kiadványaiban, Bányászati Kohászati Lapokban, Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, Földtani Közlönyben, Bányászati Kutató Intézet Közleményeiben, Magyar Tudományos Akadémia kiadványaiban, az OMFB két tanulmányában számos szakemberünk ismertette. A közleményékből kitűnik, hogy a komplex hasznosítás jelenleg még a kutatás állapotában van. 2.12 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztése, a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek) és igények alapján került kidolgozásra. A követett alapelvek a következők: — Az ásvány-, és gyógyvizeket, valamint a gyógyászati célra felhasználható hévizeket elsősorban egészségügyi célokra kell hasznosítani. — A hideg és langyos ásvány- és gyógyvizek ivókúrára, vagy melegítve kádakban kerüljenek fel- használásra. 703
