Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
— A 40 C°-nál melegebb, nagy sótartalmú vizek elsősorban kád és medence fürdőkben legyenek hasznosítva. — A gyógyászati célra fel nem használt gyógyvizek felhasználhatók vízellátásra, melegvízellátásra és fűtésre. Gondoskodni kell a melléktermék leválasztásáról is. A felhasználás a mezőgazdaság igényeinek figyelembevételével komplexen történjék. — A lehetőségek és igények figyelembevételével kerülhet sor a tisztasági fürdők létesítésére. 2.2 Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztése 1980-ig A Területi Vízgazdálkodási Keretterveknek az ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítással kapcsolatos adatait összefoglalva a 4. táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes vízgyűjtőkön és országos átlagban hogyan alakul a különböző hasznosítási ágak szerint 1980-ban a tervezett felhasználás. A táblázatban megadjuk a kihasználatlanul maradó ásvány-, gyógy- és hévízhozam értékét és százalékát is. Az adatokat az 1.2 pontban közölt 2. táblázattal megegyezően külön adjuk meg a nyári és külön a téli időszakra, (2a. és 2b. ábrák). Egyes fejlesztési adatokat a fejezet végén lévő 1. és 2. mellékletek tartalmazzák. A mellékletben a fejlesztési adatok az 1961—1980. év között: többleteket, tehát, a növekményeket ismertetik. Az 1980. évi állapotot úgy kapjuk meg, ha az 1960. évi állapothoz (1. melléklet) hozzáadjuk az 1961— 80. év közti többletet. (2. melléklet.) Az ez ideig végzett földtani, geofizikai, geotermikus és fúrásos kutatás alapján főbb vonalakban ki tudjuk jelölni az országban azokat a területeket, ahol 50 C°-nál melegebb hévíz feltárásra van lehetőség. A 3. ábrán feltüntettük azt a 66 fúrást, melyekből 1963. július 31- állapot szerint 50 C°-nál melegebb és 200 lit/p-nél több vizet termelnek. A tér2!a ábra 2/b ábra képről leolvashatjuk, hogy a 66 fúrás közül porózus víztartókból termel 50 kút és hasadékos karsztosodott víztartókból 16 kút. A térképen feltüntetett 66 kút mélység, termelési mód, vízhozam és hőmérséklet adatait — azonos sorszámozással a 5. táblázatban közöljük. Az ábra csak nagyvonalú tájékozódásra alkalmas, mert az egyes kutak vízhozama nagymértékben függ elsősorban a víztermelésre alkalmas porózus kőzetek mélységbeli helyzetétől, vastagságától, vízáteresztőképességétől, a földtani szerkezettől, illetve hasadékos karsztosodott víztartók esetén a karsztosodás mértékétől és a réteg földtani szerkezetétől. Budapesten a budai ún. ..hévizes vonal” mentén (a budai és a pesti oldalon) már meglévő természetes hévízforrások és hévízű artézi kutakon kívül újabb kutak lemélyítése nem indokolt és nem engedhető meg. Ezeket a hévizeket kizárólag a gyógyfürdők, uszodák részére szabad hasznosítani, s legfeljebb a vízfelesleget lehet fűtésre vagy melegvíz szolgáltatásra igénybe venni. A pesti oldalon a meglévő Városliget I. és II. számú hévizes kúttól délkeletre 1.5—10 km távolságra 6 kutató fúrás lemélyítése látszik indokoltnak a pilisvörösvár— pestimrei mély rögvonulat szerkezeti egységében. A tervezett kutató fúrások célja annak vizsgálata, hogy Budapesten — a meglévő fúrások vízhozamának és vízminőségének teljes mértékű megóvása mellett — van-e lehetőség geotermikus energia és hévíz feltárására, s annak milyen mértékű hasznosítása lehetséges. A kutató fúrások megkezdése előtt az összes fontosabb víztermelő hely megfelelő vízhozam — és vízszintregisztrálóval kell felszerelni. A kijelölt kutató fúrásokban, mélyítés során, az összes hidrológiai, hidraulikai, hidrodinamikai vizsgálatot el kell végezni, s elsősorban a kutak egymásra hatását kell vizsgálni. A kutató fúrások szolgáltatta adatok alapján lehet a további részletes hasznosítási Kerettervet elkészíteni. Hangsúlyozottan ki kell emelnünk, hogy a geotermikus energia optimális kihasználása érdekében létesülő fúrások elsősorban kutatási jellegűek. A fúrások telepítése és lemélyítése előtt feltétlen 704
