Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás fejlesztésének szükségessége

Az 1.2 pontban ismertetett adatokból megállapítható, hogy a rendelkezésünkre álló ásvány-, gyógy- és hévízmennyiség még nincs kihasználva. A kihasználás foka nyáron 61%, télen 41%.

Ezenkívül a fejlesztést indokolja az egyes vízgyűjtőkön belül hasznosított vízhozamok közötti nagy eltérés. Szükséges tehát a különböző felhasználási módok szerint a Tisza vízgyűjtőjén a gyógyászati hasznosítás, a Duna vízgyűjtőjén pedig a tisztasági fürdőkhöz történő vízfelhasználás fejlesztése. Az egész országban indokolt a téli időszakban növelni a már meglévő ásvány-, gyógy- és hévíz hasznosítását, mert jelenleg a Duna vízgyűjtőjén télen csak 38%-os, a Tisza vízgyűjtőjén pedig csak 35%-os a kihasználás. A fejlesztésnek olyannak kell lennie, hogy az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása a lehetőség határain belül egész éven át egyenletes legyen. Ezért főleg a komplex hasznosításokat kell fejleszteni, mert ez biztosítja a népgazdaság számára a leggazdaságosabb ásvány-, gyógy- és hévíz felhasználást.

A hévíz geotermikus energiájának múltbeli és jelenlegi hasznosítását vázolva az eddig végzett tudományos és gyakorlati vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy országunkban a geotermikus energia komplex hasznosításának népgazdasági szempontból nagy a jelentősége. A rendelkezésre álló adatok szerint az energiahordozókban szegény alföldeinken 800—-2500 m mélységben főleg a felső pannoniai alemelet porózus víztartóiban kereken 4000 km3, míg a hasadékos, karsztosodott, főleg mezozóos víztartókban 1000 km3 hévízkészlet tá- rozódik. Ennek a hatalmas természetes (sztatikus) hévízkészletnek a kalorikus értéke több, mint az ország összes kőszén, kőolaj és földgáz ismert készletének kalorikus értéke.

Azt, hogy ennek a hatalmas geotermikus energiakészletnek hányadrésze termelhető ki és hasznosítható gazdaságosan még nem tudjuk, s ebben a kérdésben szakembereink véleménye is nagyon eltérő. Egyesek szerint a sztatikus készlet 5%-a, mások szerint 25%-a tartósan kitermelhető. A pesszimistább becslés alapján kitermelhető (dinamikus) hévízkészlet is olyan nagyértékű, 250 km3, aminek komplex hasznosításával feltétlen szükséges foglalkozni. Alföldeinken nagy népgazdasági érdek, hogy az ásvány- és gyógyvíznek a tisztasági fürdőkben történő felhasználásán kívül a rendelkezésre álló geotermikus energiát — ahol erre lehetőség és adottság kínálkozik — lakó- és ipartelepek fűtésére, melegvíz ellátására, melegházak, hajtatóházak, szárítók fűtésére, mosodák, rostáztató üzemek, melegvíz ellátásra több lépcsőben, komplexen hasznosítsuk.

A hévizek által szállított geotermikus energia komplex hasznosításának előnye, hogy a felhasználási helyen, vagy annak közelében mélyfúrással feltárható, s a víz minőségétől függően azonnal felhasználható (pl. Szentes). Hátránya elsősorban a víz minőségében mutatkozik. Az eddig (főleg a felső pannoniai porózus víztartókból) feltárt hévizeink legnagyobb része nátrium hidrogénkarboGyógyászat Tisztasági fürdő Strandok, uszodák Ivóvízellátás Melegvízellátás Épületek fűtése Üvegházak fűtése Kihasznált Kihasználatlan

Az egyes vízgyűjtők ásvány-, gyógy- és hévizének 1963. évi felhasználási módja és kihasználtsága