Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
1. táblázat Ország Előfordulások száma 25C°-nál melegebb Felhasználás Albánia 4 * gyógy. Anglia 14 í gyógy. Ausztria 25 5 gyógy. Belgium 6 * gyógy. Bulgária 39 20 gyógy, mezőgazd. Csehszlovákia 16 6 gyógy. Dánia 1 * gyógy. Franciaország 116 45 gyógy. Görögország 30 18 gyógy. Hollandia 2 * gyógy. Írország 3 * gyógy. Jugoszlávia 31 17 gyógy. Lengyelország 24 3 gyógy. Luxemburg 2 * gyógy. Magyarország 447 363 gyógy, ipari, mezőgazd. Németország 165 15 gyógy. Norvégia 3 * gyógy. Olaszország 264 52 gyógy. Portugália 67 26 gyógy. Románia 40 4 gyógy. Spanyolország 128 51 gyógy. Svájc 65 6 gyógy. Svédország 7 * gyógy. Szovjetunió 76 6 gyógy. Törökország 59 43 gyógy. * Adat nem áll rendelkezésre. Külön megemlítjük Bulgáriát, ahol jelenleg — hazánkhoz hasonlóan — kísérletek folynak a hévizek energiájának hasznosítására. Elsősorban üvegházak fűtésére használják ezeket a kútvizeket, mint pl. Velingrád területén, ahol a kitermelt hévizekből kb. napi 7000 m3-t hasznosítsanak. Bulgária + 25 C° feletti ásvány-, gyógy- és hévíz- termelése kb. napi 33 000 m3. 1.22 HAZÁNK ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVÍZ HASZNOSÍTÁSÁNAK MÜLTJA ÉS JELENE 1.221 Az ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás fejlődése Magyarországon a természetes hévizforrások (Buda, Hévíz, stb.) már évezredek óta ismertek, s vizüket tisztasági- és gyógyfürdők céljára használták. A hévíz geotermikus energiájának felhasználásában úttörő munkát végzett Zsigmondy Vilmos. 1868—1878 közt fúrta a Városliget I. sz. 970 méter mély artézi kutat, mely 500 lit/p 73 C° hőmérsékletű vizet adott. (A kút 86 éve változatlanul szolgáltatja ezt a vízmennyiséget). Zsigmondy nagy érdeme, hogy fúrás közben szakaszosan mérte a talphőmérsékletet, s a mérésekből megállapította, hogy a geotermikus gradiens Budapest alatt rendkívül kicsiny, 12,4 m/C°. Az itt feltárt vizek és geotermikus energiát kezdetben a Széchenyi-fürdő ellátására, majd az állatkerti pálmaház fűtésére használták, később pedig rákapcsolták a MÄV- kórház, a Szabolcs utcai kórház, a Fővárosi Villamosvasút főműhelyének fürdője és a Műjégpálya melegvízellátását. Ez volt az első törekvés a hévíz geotermikus energiájának komplex hasznosítására. Zsigmondy később még több hévizet adó kutat is fúrt a Margitsziget I. sz. artézi kút, a két harkányi artézi kút. Ezeket csak a gyógyfürdők használták. Dr. Papp Károly mutatott rá 1919-ben arra (pár artézi kút vízhőmérsékleti adata alapján), hogy a Nagyalföldön a geotermikus gradiens rendkívül kicsiny értékű, 18,7—24,6 m/C°. Ugyanezt igazolta 1928-ban Dr. Sümeghy József 535 alföldi mélyfúrás kifolyó vize alapján. 1927—1928-ban Dr. Pávai Vájná Ferenc volt az első, aki szakközleményeiben és a napilapok hasábjain felhívta a figyelmet a hévíz geotermikus energiájának a hasznosítására. Neki köszönhető, hogy a két világháború közt feltárják a hajdúszoboszlói, karcagi, debreceni hévizeket, mélyítik a Marigtsziget II. és III., valamint a Városliget II. artézi kutakat. Ezeknek az új artézi kutaknak a hévizét nagyrészt csak gyógyfürdők, uszodák részére hasznosítják, s először Hajdúszoboszlón fűtenek vele melegházat is. A fővárosban a Margitsziget II. és III. kútból a gyógyfürdőn — uszodákon kívül ellátják melegvízzel az Űj Lipótváros 5000 lakását, fűtik a Szigeti Nagyszállót, a Honvéd garázst és az Úttörő Sporttelepet. Az 1938-ban fúrt Városliget II. artézi kút -vizével fűtik a Széchenyi fürdőt, a Tengerszem utcai kertészet melegházát és innen adnak melegvizet a Lokomotív Sporttelep fürdőjébe. A felsorolt pár adatból láthatjuk, bár szakembereink tudatában voltak annak, hogy országunk hévizei nagy geometrikus energia készlettel rendelkeznek, annak hasznosítására alig történt valami. 1950 után nagy mértékben fellendült a szénhidrogén kutatás. A meddő kutató fúrások sokszor tártak fel hévizet. Erősebb ütemben végezték a vízkutató fúrások mélyítését is egyes városok, községek, sőt termelőszövetkezetek részére, elsősorban tisztasági és gyógyfürdők ellátására részben melegházak fűtésére is. A tervszerű hévízkutatás és hasznosítás azonban még ekkor sem volt. A hévíz geotermikus energiájának első komplex, több lépcsős hasznosítást Szentesen valósították meg. A szentesi kórház mellett lefúrt 1736 m mély artézi kútból 1600 1/p 79 C° hőmérsékletű vizet kaptak, s ezzel látták el: — a kórház épületeinek fűtését, — a kórház épületeinek melegvízszolgáltatását, — a kórházi mosodát, — a kórház személyzeti fürdőmedencéjét, — a városi fürdő fűtését és melegvízszolgáltatását, végül — a termelőszövetkezeti hajtatóházak fűtését. 700
