Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
szád uzzaszt ássál létesülő távozások lehetővé teszik a tenyészidőben a Tisza kisvízi pótlását, és ezzel elősegítik az öntözött 'területek vízellátását. A Tisza és mellékvízfolyásainak természetes vízhozamai önmagukban a vízlépcsők megépítése után sem biztosítják a Tisza menti öntözések vízszükséglétét. A vízpótló rendszer kiépítése során a tervezett öntözés megvalósításához nagy befogadóképességű meder és síkvidéki tározók építése szükséges. Magyarország világhírű borvidékein az aszúbortermelés növelése érdekében szükséges páranövelő öntözés és szőlőoltvány termelés á Hegyalja és a Mátra hegység domboldalain nagyszámú dombvidék! tározó létesítését veti fel. A Dunavölgy hegyes, dombos vidékén nagyobb öntözőrendszerek kialakítására nincs lehetőség, csak a kisvízfolyásokra települt víztározókkal biztosítható az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. A mezőgazdasági, ivó- és ipari vízellátási szerepen kívül a jövőben fontos feladat jut a tározókra az ország energiatermelésében is. Népgazdasági jelen2. a víztározás és többcélú 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS kutatások, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A fejlesztési tervek összeállításakor az alábbi összefoglaló munkákat használtuk. fel: ,.-Magyarország -vízkészlete I. Mennyiség számbavétele (VITUKI) Magyarország vízkészlete III. Víz- tározási lehetőségek' (VITUKI 1958). ... Duna komplex hasznosítási terve. Regionális vízművek tervei. Magyarország Hidrológiai- Atlasza (VITUKI 1951). ' A tervezés során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: ... — a tározók létesítésének morfológiai, goelógiai, hidrológiai adottságait; — a tározóit, víz hasznosítási lehetőségeit; — a tározók létesítésének gazdaságosságát; — a tározó népgazdasági jelentősegét, illetve ellenhatását. A geológiai viszonyokat az Állami Földtani Intézet 1:25 000 méretarányú geológiai térképei alapján vettük figyelembe. A talajtani és geológiai adatok többségükben tájékoztató jellegűek. A kiviteli tervezéskor a tárolt víz elszivárgása, a tározómedence feliszapolódása. a tározómedence oldalainak állékonysága, a gát alapozása és bekötése a domboldalakba megkívánja, még az 50 km2 alatti vízgyűjtőre telepített tározók esetében is a részletes talajfeltárást. A tározók hidrológiai méretezése többségükben vízrajzi adatok hiányában elméleti megfontolások alapján történt. Ott, ahol részletesebb térkép, vagy felvételi adat nem állt rendelkezésünkre a tervezéshez 1:25 000 méretarányú katonai térképet használtunk fel, amely alapján állapítottuk meg az eltőségük a dunai vízlépcsők csúcsenergiatározói, a szivattyús energiatározók, valamint a Gyöngyös térségi hőerőmű és az Oroszlányi Erőmű hűtővízszolgáltató tározói. A víztározók fejlesztési igénye az üdülőterületek bővítésével kapcsolatosan is jelentkezik. A Velencei-tó üdülési és sport célokra történő kihasználása,- illetve tervszerű fejlesztése a tó vízszintjének szabályozása nélkül alig képzelhető el. Hasonló célok érdekében szükséges például a Tatai öregtó felújítása, valamint a Pécs környéki üdülő tó megépítése. összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy legnagyobb méretű víztározóink létesítését a tiszai vízpótlás szükségességé vetette fel. A hegyes dombvidéken a fenti víztározókkal ellentétben á síkvidéki tározókkal. maximálisam 10—20 millió m3 nagyságú völgyzárógátas tározók épülnek, mint a regionális vízellátási rendszerek részei, valamint 'több kis (1 millió m* hasznos térfogatnál kisebb) tározó a helyi öntözési igények biztosítására. HASZNOSÍTÁSÁNAK fejlesztése zárás szelvényére a vízgyűjtő terület nagyságát és ■a. tározótérfoga tát. .......... Áz egyes fározási ..lehetőségekkel biztosítható vízhozam a .fajlagos , lefolyás sokévi. átlagát feltüntető térkép (VITUKI Magyarország vízkészlete í.j és a vízgyűjtőterület ismeretében az .ország, .-bármely területére egyszerű módszerekkel meghatározható. Az-. így. .megállapított. elméleti. középvízhozam ismeretében statisztikai alapon.levezetett,Összefüggések., segítségével számítottuk 'a különböző kíépít.étt- ségű tározók fiktív teljesítőképességét. Ha a sokévi középvízhozamot KÖQ-val jelöljük, a gazdaságos kiépítés felső határához tartozó tározó - fiktív teljesítőképessége q, = (0,60—0,(j5) KÖQ A kiszolgáltatható vízhozam minden T m3/s-a átlagosan 25 millió m3 tározóteret igényel, így a szükséges teljes tározótérfogat Sí = 25,10c q,. Éves tározó esetében hasonló meggondolások alapján állapítottuk meg a fiktív teljesítőképességet (q-j) és a hasznos térfogatot: (S2) q2 = (0,30—0.40) KÖQ; S2= 12,106 q2. A létesítendő különböző típusú tározók hasznos térfogata a tározás jellege (évszakos, éves. gazdaságos kiépítésű, teljes vízhasznosítású) és célja ismeretében a következő egységes módszerrel becsülhető egy-egy tározó vízkészlet-növelő hatása, annak tényleges teljesítőképessége: Q-- R m3/s, A ahol a S a tározó hasznos térfogata, 662
