Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
Á...a tár ozás jellegétől és céljától függő másodpercben kifejezett tényező, amelynek értékét az alábbiakban részdetezzuK. Mezőgazdasági vízhasznosításra épülő évszakos és éves tározók esetében az A értéke egyenlő az öntözési időszak 13 millió másodpercével. A gazdaságos kiépítés felső határán a már elmondott statisztikai vizsgálatokkal megállapított 1 m3/s vízho- zatm folyamatos kiszolgáltatásához szükséges 25 millió m3 térfogattal számolva: .. 13 A = 25,10s-------= 10 millió másodperc. 31,5 A teljes vízhasznosítású mezőgazdasági tározók esetében, tekintve, hogy ekkor a fajlagos tározó- térszükséglet 100 millió m® az A = 300.10° 13 31,5 — 40 millió-másodperc. ... Több célú hasznosítás esetében a fenti meggondolások-alapján, az A értéke hasonlóan számítható. ..... Ivó- és ipari vízellátási célra épülő millió másodperc évszakos és éves tározók esetében A = 31,5 éves tározók esetében A = 12 á gazdaságos kiépítés felső határán A = 25 teljes vízhasznosítású tározó esetében A = 100 A tervezett tározók teljesítőképességének fenti módon való . becslése ugyan erősen ;• közelítő, részletes adatok hiányában azonban más pontosabb számítást nem alkalmazhatunk. A fejlesztési tervek összeállítása során hiányosságok a következő adatokkal kapcsolatban jelentkeztek : — a kisvízfolyások hidrológia-feltártsága terén, — a gát létesítéséhez szükséges építőanyagok feltárásában, és — a tározótér szivárgási veszteségének meghatározásával kapcsolatban. 2.12 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — Felhasználhatók a holtmedrek és nagyobb síkvidéki tavak, ha ott a megkívánt vízminőség biztosítható. — Síkvidéki tározót elsősorban csak értéktelen mezőgazdasági területen szabad létesíteni. —■ A tározók létesítésének gazdaságosságát á többféle hasznosításból eredő jövedelem mértékének a beruházási, fenntartási, üzemelési'és termelési költségekkel való összehasonlításával kell értékelni. — A megvalósítás sorrendjét a gazdaságosság és a szükségszerűség egybehangolása alapján kell. megállapítani. — Elsősorban a többcélú tározók megvalósítását kell szorgalmazni. 2.2 A víztározás keretterve 2.21 A SÍKVIDÉKI TAROZÁS FEJLESZTÉSE A síkvidéki tározások fejlesztésének elsősorban a gazdasági megfontolások szabnak határt, a természeti adottságok alárendelt szerepüek. A síkvidéki tározók fejlesztése során térfogatuk és népgazdasági jelentőségük miatt a tiszai víz- pótlórendszer tározói a legjelentősebbek. .. A 4iszai vízpótló-rendszeren kívül a tervezet szerint síkvidéki tározók épülnek 1—2 millió m3 -hasznos térfogattal a Nyírségben, valamint a, Zagyva vízrendszerében. Ezek a körtöltésezett tavakból álló tározók elsősorban az öntözés és a halászat érdekeit szolgálják; A Duna—Tisza közén a--felszíni víz visszatartásával- részben. halászati hasznosításra, részben, öntözővíz pótlásra több körtöltés,es tározót, terveztünk. A Duna, völgyében a Felsődunai és a Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos tározók az energiatermelés érdekében létesülnek, járulékosan azonban üdülési szempontból is: nagy jelentőségűek.: A síkvidéki tározók közül egyetlen ipari célú tározó a 4,5 millió m3 hasznos térfogatú Tüskési tározó, amely a Pécs—Komló—Mohácsi Regionális Vízmű része. A holtági tározási lehetőségek közül a Duna Paks alatti szakaszán, 13 holtág hasznosítására kerül sor öntözővíz pótlás és haltermelés céljára. A Tisza vízrendszerében szétszórtan elhelyezkedő holtmedrek közül a legnagyobbak a Szamos mentén a Cégény—Matolcsi és a Szamossályi, a Tisza mentén pedig a Cserőközi holtág. A holtágakról általában megállapítható, hogy jól hasznosíthatók kiegyenlítő tározóként a belvízlevezetésben, egyébként, azonban csak helyi jelentőségűek. A síkvidéki tározók fejlesztését a 7. és a 8. táblázat mutatja. A fejlesztési táblázatok értékeléséhez, az alábbi kiegészítéseket kell hozzáfűzni. A 7. táblázatban az. új víztározókat vagy a meglévők bővítési mértékét tüntettük fel. Utóbbiakat ,,b” jelzés mutatja. Hasonló a 8. táblázat felépítése is; Az „egyéb” oszlopban szereplő tározók belvízvisszatartás célját szolgálják, vagy emellett kismértékben halászati hasznosításúak. ■ A táblázat nem tartalmazza azoknak a, meglévő víztározóknak a, bővítményeit, amelyek 1980 évig megszűnnek. (Pl. az Alpári, holtág 1 millió m" hasznos térfogattal bővül a közeljövőben, azonban része lesz az 1980-ig létesítendő 131 millió m3-es Alpári tározónak.) A táblázat nem tartalmazza a miagyar—csehszlovák közös dunai vízerőműrendszer, a Mura—Dráva vízerőhasznosítás, továbbá a hernádi és, a rábai üzemvízcsatornás vízerőművek csúcsenergia termelésére tervezett tározóit, hasonlóképpen az erőművekkel kapcsolatos szivattyús energiatározókat sem. Itt és a továbbiakban azért hagyjuk figyelmen kívül ezeket a víztározókat, mert a napi szabályozással működő erőművek tározótereinek általában a vízkészletgazdálkodásra hatásuk nincs. 663