Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
1.221 Dombvidéki víztározók a Duna vízgyűjtőjén A Duna vízgyűjtő területén 1960 végén 25 dombvidéki tározó volt található, melyből 11 mezőgazdasági, 12 iparii, 2 pedig sport-, ill. üdülési célokat szolgált. A tavak hasznos térfogata általában 20 000 —400 000 m3 között változott. Kivétel ez alól az Atalér vízrendszerében kiépült tározók, továbbá a Diósjenői tározó, melyek térfogata az említett felső értéket meghaladja. A tározók jellemző adatait az 5. táblázatban foglaltuk össze. 1.222 Hegy- és dombvidéki víztározók a Dráva vízgyűjtőjén A Dráva vízgyűjtőjében 2 jelentéktelen — ösz- szesen 15 000 m3 hasznos térfogattal kiépült — tározó található a Pördeföldei és a Jankapusztai, amelyek az Állami Gazdaságok gyümölcsös öntözésére szolgáltatnak vizet. 1.223 Hegy- és dombvidéki víztározók a Tisza vízgyűjtőjén A Tisza vízgyűjtőjében 1960. év végén 6 hegy és dombvidéki víztározó volt található, melyből 5 ipari vízellátásra, 1 pedig üdülési, turisztikai célokból létesült. A tavak hasznos térfogata összesen 523 000 m3. Nagyságrendileg a Hámori tó, továbbá a Salgótarjáni Hőerőmű tározója emelhető ki. A tározók adatait a 6. táblázatban ismertetjük. 1.3 A fejlesztés szükségessége Az ország vízkészlete nagyon korlátozott és a három nagy vizű folyóban, a Dunában, a Drávában és a Tiszában koncentráltan jelentkezik. Az a tény, hogy a népgazdaság nagyarányú fejlődésével fokozódó vízigények az ország területén szétszórtan jelentkeznék, sürgeti a víztározók építését. Az elkövetkező években a tározókra fontos szerep vár az ország regionális vízellátási rendszereiben. Népgazdasági szinten elsődleges feladat a, lakosság kellő mennyiségű jó ivóvízzel való ellátása. Ez a feladat különösen a borsodi és a dunántúli iparvidékek nagy részén a víz tározása nélkül nem oldható meg. Amennyire elkerülhetetlen a részbeír kiépült Borsodi vízellátó rendszer tározójának megépítése, ugyanolyan szükséges a Mátrai üdülőtelepek vízellátását biztosító Mátrává déki Regionális Vízmű tározóinak építése. A Székesfehérvár— Várpalota térségében jelentkező ivó- és ipari vízhiány kielégítésére hivatott Séd—Gajai vízellátó rendszer fontos láncszeme a Gajára települt tározó, mely az ipari vízigényeken kívül mezőgazdasági vízpótlást is lehetővé tesz. A Pécs—Komló—Mohácsi Regionális Vízmű kiegészítő részeiként is tervezünk sík- és dombvidéki tározók építését. Az ipari vízhiányok pótlását biztosító tározók mellett nagyszámban és az ország területén szétszórtan épülnek a mezőgazdasági célú tározóik. Jelentőségüket, fejlesztésük szükségességét különösen alátámasztja, hogy — az öntözésre felhasznált vízhozam már a jelenben is, még inkább azonban a jövőben, meghaladja az ipari és ivóvízigényeket. Erre utal az a tény is, hogy 1961—62. években — kizárólag mezőgazdasági célra 14 db tározó létesült összesen 4,35 millió m3 tározó térfogattal. 1963. évben pedig 18 db új mezőgazdasági tározó építése indult meg összesen 13,7 millió m3 tározó térfogattal. Az Alföld nagykiterjedésű területein az öntözés továbbfejlesztése a tiszai vízlépcsők megépítése nélkül nem valósítható meg. A hullámtereken visz6. táblázat Az 1960. december 31. előtt épült hegy- és dombvidék! víztározók adatai a Tisza vízgyűjtőjén 1 Sorszám Megne vezés Vízrendszer neve Hasznosítás Hasznos térfogat millió ma Öntözés halászat ivó- ipari vizek egyéb Vízfelület ha í. Bikk pataki tározó Zagyva vízrendszer _ A _ 3, 7 0,06 3. Salgótarjáni erőmű tározó Zagyva vízrendszer _ _ A _ 4, 0 0,096 3. Hámori tó Sajó vízrendszer ,_ T. ... A _ 12 ,0 0,332 4. Jósvafői tó Sajó vízrendszer _ _ _ A 0, 9 0,03 5. Királykúti tó Sajó vízrendszer _ _ A _ 0, 03 0,0004 6. Nagyegyedi tó közvetlen Tisza vízrendszer _ _ A _ 0, 4 0,005 Meglevő dombvidéki tározók összesen: 21,03 0,532 661
