Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
A duzzasztás nélküli állapotra tervezett folyószabályozási munkák a duzzasztás következtében előálló nagyobb vízmélység miatt módosulnak. A csökkent sebesség miatt a kisvízihozamok idején a mederben a duzzasztás felső határának környékén feltöltődés várható. A vízlépcső létesítésével meg fognak változni a jégjárási viszonyok is: a jég megjeien.ese és beállása a felvízben hamarabb fog bekövetkezni, s a jeges és állójeges időszak átlagos tartóssága megnövekszik. Szob—Tass közötti szakaszon a dunabizottsági ajánlások szerint a szabályozás jelenlegi ütemében Budapest felett 2,5 m, Budapest alatt 3 m vízmélységet, a szabályozás befejezésével pedig Budapest felett és alatt 3,5 m vízmélységet kell biztosítani. Ennek érdekében a budapesti Duna-szakasz alsó végén be kell fejezni a még hiányos nagyvízi szabályozást és ki kell egészíteni a közép- és kisvízi szabályozással. A szabályozási munkálatok az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1956-ban elfogadott általános szabályozási terv szerint kell végrehajtani. A munkák végrehajtása után a megkívánt 3,5 m-es mélység mindenütt biztosított. A szélsőséges vízjárású években azonban mégis bizonyos hajózási korlátozásokkal kell számolni. A Budapest feletti Duma-szakaszra előírt vízmélység az Ipolytorok—Szentendrei sziget északi csúcsa közötti szakaszon, valamint a budapesti szakaszon jelenleg is meg van. A Váci Dunaágban az előírt mélységet részben folyószabályozási munkákkal, részben mederkotrási munkáikkal kell előállítani. A gázlók megkezdett rendezését az elkövetkező 7 évben be kell fejezni, illetve a Nagymarosi Vízlépcső építésének ütemezésétől kell függővé tenni. A Nagymarosi Vízlépcső duzzasztása a Duna- szakasz Nagymaros feletti részén mindenütt biztosítja a véglegesen előirányzott 3,5 m-es vízmélységet. A duzzasztómű alatti szakaszon pedig az al- vízi kotrás a Budapest—Nagymaros közötti szakaszon 3 m-es mélységet állít elő. A duzzasztott térben megjavulnak a hajóút ka- nyarulati viszonyai és megnő a hajóút szélessége. A kialakuló kisebb vízsebességek csökkentik, az átzsilipelés pedig növeli a memetidőt. Végeredményben. duzzasztás következtében lényegesen csökkenni fog a vízszállítás üzemi költsége. 1980. év után megépül az Adonyi Vízlépcső. A 100,50 m Adria feletti duzzasztási szint a nagymarosi alvízi kotrással együtt mind a váci, mind pedig a szentendrei ágban 3,5 m-es. vízmélységet biztosít. A vízlépcsőhöz 2x35x310 m méretű hajózsilip tartozik. Mind a Nagymarosi, mind az Adonyi vízlépcsők építése előtt a felvízi szakaszokon feltétlenül el kell végezni a partbiztosítási munkálatokat. A Duna Tass—déli országhatár közötti szakaszán az ajánlások szerint szabályozási munkák jelenlegi ütemében 2,5 m hajózási vízmélységet kell biztosítani, a szabályozási munkák befejeztével pedig 3,5 m-t. A jég akadálytalan levezetése érdekében a folyamszakaszt 400 m állandó középvízi szélességgel szabályozzák. Mível a középvíz esése lefelé fokozatosan csökkeni, ezért a változatlan középvízhozam levezetésére növekvő szélességű keresztszelvények szükségessek. Következésképpen a szabályozás befejeztével a Dunabizottság által előirányzott 3,5 m-es haj őút-mélységhez a Tass—déli országhatár közötti szakasz felső végén, 220—240 m, alsó végén 270—290 m hajóút-szélesség fog tartozni a jelenleg megkívánt 150—180 m-rel szemben, A Duna Tas,s—déli országhatár közötti szakaszának 1961. évi általános szabályozási terve szerint 69 vezetőművet és 345 középvízi sarkantyút kell építem. A magyar Duna-szakasz legalsó vízlépcsője az 1510.5 fkm-nél létesül Fájsz felett. A vízlépcső iker hajózsilipé 2x34x310 m méretű lesz. A Fajszi Vízlépcső építésére is 1980. év utánra kerül sor. 2.212 DUNAÄGAK Mosoni Dunaág A Mosoni Dunaág Révfaluig terjedő — mintegy 14.5 km hosszú — szakaszának előírt hajóútmére- teát folyamszabályozási munkákkal alakítják ki. A 2,2 m mély és 60 m széles hajóút biztosításához nagymennyiségű kotrásra lesz szükség. A Felső- Dunai üzemvízcsatomás erőmű és a nagymarosi Folyami Vízerőmű üzembehelyezése után a hajóút torkolati 10 km hosszú szakaszát a csúcsüzem miatt naponta kétszer visszajátszó hullámok rongáló hatása ellen partbiztosításisal kell védeni. Szentendrei Dunaág A 32 km hosszú Dunaág kívánatos vízmélységét 3 m-ben, a hajóút szélességét 80 m-ben állapították meg, ezek a méretek a Dunaágban sok helyen, nincsenek meg. A szükséges mederméretek kialakítása érdekében eddig nem történt folyószabályozási beavatkozás. A Dunaágban jelenleg főként személyforgalom van. Várható forgalom megítélésénél figyelembe kell venni az üdülőforgalom 1980-ig történő mintegy 200%-os növekedését, továbbá a Dunabogdá- nyi Kőbánya kapacitásának 250%-os fejlesztését. A Nagymarosi Vízlépcső építésével kapcsolatosan elvégzendő mederkotrás 3 m-es vízmélységet és 100 m-es hajóút szélességet biztosít. Soroksári Dunaág A Dunaágban a hajózáshoz előírt 3,5 m mélységet és 120 m szélességet a felső 15 km-es szakaszén időnkénti kotrással kell biztosítani. A Soroksári Dunaág kedvező hajóút viszonyait a. hajózás nem használja ki. Ennek főoka a. felső hajózsilip kis mérete és a Tassi hajózsilip egyelőre más irányú rendeltetése. A Soroksári Dunaágban 1980-ig nagyobb arányú változás nem várható. Az 1980 után megépülő Duna—Tisza-csatoma a Dunaág jelentőségét ugrásszerűen megnöveli. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlenül szükséges mindkét hajózsilipnek és a Tassi vízszintszabályozó zsilipnek kiépítése. 635
